BH 2019.6.160 A harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen nincs helye fellebbezésnek, ha azért került sor a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, mert a távollévő vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú eljárásban vezettek eredményre [Be. 627. § (1) és (2) bek., 752. § (2) bek.].

[1] A kerületi bíróság a 2016. október 21. napján meghozott ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bek., (3) bek. b) pont], 2. rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. b) pont], sikkasztás vétségében [Btk. 372. § (1) bek., (2) bek. a) pont], hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont] és lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont], ezért őt halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyben elrendelte a vele szemben korábban kiszabott tíz hónap fogházbüntetés végrehajtását, rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, a bűnügyi költség viseléséről és a polgári jogi igényekről.

[2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2018. március 22. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a vádlottat a 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól felmentette, a szabadságvesztés tartamát hét év hat hónapra enyhítette, és pontosította a polgári jogi igényre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést, egyebekben a kerületi bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A másodfokú ítélet ellen a vádlott a rablás bűntettének vádja alóli felmentés érdekében, míg az ügyészség a 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alóli felmentés miatt jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség utóbb az ügyészi fellebbezést módosította, és azt indítványozta, hogy a harmadfokú bíróság az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 531. § (6) bekezdésére figyelemmel - mivel a másodfokú eljárás során ismeretlen helyre távozott, ám a harmadfokú eljárás alatt elfogatóparancs alapján kézre került vádlott a másodfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be - a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra.

[4] A vádlott védője a fellebbviteli főügyészség indítványához csatlakozva a korábbi Be. 531. § (6) bekezdése alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését is indítványozta.

[5] A harmadfokon eljárt ítélőtábla megállapítva, hogy harmadfokú eljárásnak a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 615. § (1) bekezdésére figyelemmel helye van, az ügyészi indítványnak teljes egészében, a védő indítványának részben helyt adva a Be. 752. § (2) bekezdése alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította azzal, hogy végzése ellen fellebbezési jogot biztosított.

[6] A harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést, utóbbi azt írásban indokolta. Álláspontját fenntartva kifejtette, hogy megítélése szerint a korábbi Be. alapján az elsőfokú ítéletet is hatályon kívül kellett volna helyezni, és az elsőfokú bíróságot kellett volna új eljárásra utasítani.

[7] A Legfőbb Ügyészség a vádlott és a védő fellebbezését kizártnak tartotta, és azok elutasítására tett indítványt.

[8] Kifejtette, hogy a Be. 627. § (1) és (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a harmadfokú bíróságnak a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező rendelkezése ellen a törvény fellebbezési jogot biztosít, ezek között azonban a Be. 752. § (2) bekezdése szerinti hatályon kívül helyezési ok nem szerepel. Álláspontja szerint az ítélőtábla tévesen biztosított fellebbezési jogot a hatályon kívül helyező végzése ellen, ezért indítványozta, hogy a Kúria az ítélőtábla végzése elleni fellebbezéseket, mint törvényben kizártakat, utasítsa el.

[9] Az ítélőtábla végzése elleni vádlotti és védői fellebbezés a törvényben kizárt.

[10] A másodfokú határozat meghozatalára és az azok elleni fellebbezések bejelentésére a korábbi Be. hatálya alatt került sor.

[11] 2018. július 1-jén ugyanakkor hatályba lépett a Be.

[12] A Be. 868. § (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit - a 868-876. §-ban meghatározott eltérésekkel - a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell. A harmadfokú eljárás tekintetében a törvény ilyen eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz, ezért helyesen járt el az ítélőtábla, amikor a harmadfokú eljárást már az új törvény szerint folytatta le.

[13] E körben csupán annyi jegyzendő meg, hogy a hatályos Be. alapján a törvényszék másodfokú ítélete elleni védelmi fellebbezések a törvényben kizártak. A Be. ugyanis a másodfellebbezést kizárólag az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése, és a másodfokú bíróság ellentétes döntésével összefüggő ítéleti rendelkezések ellen teszi lehetővé, ez pedig kizárólag a 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége. Azon rendelkezés ellen, amelyet a másodfokú bíróság ellentétes döntése nem érintett, nincs helye harmadfokú bírósági eljárásnak, így a rablás bűntette kapcsán a vádlotti és védői másodfellebbezés a törvényben kizárt.

[14] A Legfőbb Ügyészség helytállóan fejtette ki, hogy a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen kizárólag a Be. 627. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okok miatt van helye fellebbezésnek. Ezek a Be. 608. § (1) bekezdésében felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések, a 609. § (1) bekezdése szerinti ún. relatív eljárási szabálysértések, az 592. § (1) bekezdésében meghatározott teljes megalapozatlanság és a 625. § (4) bekezdése szerinti eset, amikor a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságát az ügyiratok alapján nem tudta kiküszöbölni.

[15] Jelen ügyben egyikről sincs szó.

[16] Az iratok alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú bírósági eljárás során a vádlott más ügyben jogerős szabadságvesztés-büntetését töltötte, amelyből őt 2017. november 18. napján feltételes szabadságra bocsátották. Ezt követően ismeretlen helyre távozott, a másodfokú bíróság vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki, amely azonban nem vezetett eredményre, ezért ezt követően ügyészi indítvány alapján a másodfokú eljárást a vádlott távollétében folytatta tovább és fejezte be.

[17] A korábbi Be. 531. § (6) bekezdése szerint abban az esetben, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság az első- és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

[18] A harmadfokú eljárás időtartama alatt hatályba lépett Be. azonban ettől eltérő szabályt tartalmaz. A 752. § (2) bekezdése szerint akkor, ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság - feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye - a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.