A Kúria Bfv.1093/2014/8. számú precedensképes határozata csődbűncselekmény bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 361. §, 362. §, 373. §, 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

A másodfokú bíróság nyilvános ülése az arra szabályszerűen megidézett terhelt távollétében akkor is megtartható, ha betegsége miatt kérte a nyilvános ülés elhalasztását. Távolmaradása ez esetben feltétlen eljárási szabálysértést nem jelent.

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Járásbíróság B.457/2011/26., Gyulai Törvényszék Bf.419/2013/5., *Kúria Bfv.1093/2014/8.* (BH+ 2015.3.102)

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.093/2014/8.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. évi december hó 11. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A csődbűncselekmény és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Városi Bíróság 6.B.457/2011/26. számú, illetőleg a Gyulai Törvényszék 4.Bf.419/2013/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, továbbá az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Gyulai Városi Bíróság a 2012. június 13. napján kelt 6.B.457/2011/26. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki - az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseit alkalmazva - 3 rendbeli, különbözően minősülő, hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűncselekmény bűntettében, 2 rendbeli, az adóbevételt nagyobb mértékben csökkentő adócsalás bűntettében, adócsalás vétségében, továbbá 2 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, 5 évi gazdasági társaságok ügyvezetésétől eltiltásra ítélte.

A Gyulai Törvényszék a 2014. április 7. napján meghozott 4.Bf.419/2013/5. számú ítéletével - a korábbi másodfokú határozat hatályon kívül helyezése folytán megismételt másodfokú eljárásban - az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményeit 2 rendbeli, a Btk. 404. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntettének, további, a Btk. 404. § (1) bekezdés c) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntettének, a Btk. 396. § (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettének, valamint 2 rendbeli, a Btk. 345. §-ában meghatározott hamis magánokirat felhasználása vétségének minősítette, a börtönbüntetés tartamát 3 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 5 évre súlyosította annak megállapításával, hogy a terhelt legkorábban a börtönbüntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A jogerős ítélet ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, elsősorban a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból, a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság más tanácsának új eljárásra utasítása érdekében.

Az indítvány arra hivatkozott, hogy a terhelt előzetesen nem nyilatkozott akként, miszerint a másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen nem kíván részt venni, távolmaradását orvosi iratokkal alátámasztotta, ennek ellenére a másodfokú bíróság a terhelt távollétében is megtartotta a nyilvános ülést, és azon ügydöntő határozatot hozott. Ezzel - az indítványozó álláspontja szerint - a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést valósított meg, amely felülvizsgálati ok.

A Legfőbb Ügyészség átiratában (BF.1309/2014/1. szám) a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta, arra utalt, hogy a terhelt távollétében a másodfokú bíróság nyilvános ülése megtarthatóságának egyetlen feltétele a terhelt szabályszerű idézése. Ha ez megtörtént, amennyiben a terhelt meghallgatása nem szükséges, a nyilvános ülés a terhelt távollétében is megtartható. Erre figyelemmel a támadott másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta.

A védő a Legfőbb Ügyészség indítványára írásban észrevételeket tett. Ebben a korábbi álláspontját megismételve arra is kitért, hogy a Kúria előzőleg a Bfv.II.1.015/2013/6. számú végzésével ugyanezen indokkal - tehát a szabályszerűen idézett terhelt nyilvános ülésről történt távolmaradása miatt - hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság határozatát, és új eljárásra utasította.

A felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el, és megállapította, hogy az nem megalapozott.

A másodfokú eljárásban a törvény a bizonyításhoz fűzi a terhelt jelenlétét garanciális követelményként. Bizonyítás a másodfokú eljárásban kizárólag tárgyaláson folytatható [Be. 363. § (2) bekezdés a) pont], ekként a tárgyalás a terhelt távollétében általában nem tartható meg. Törvényi kivételt csak az jelent e körben, ha a szabályszerűen megidézett terhelt - előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni (érdektelenség), vagy a terhére fellebbezést nem jelentettek be, tehát az ügyében súlyosítási tilalom áll fenn [Be. 365. § (1) bekezdés].

Az ügyek másodfokú elbírálásának általános ügyintézési formája azonban nem a tárgyalás, hanem a nyilvános ülés [Be. 361. § (1) bekezdés]. A nyilvános ülésen általában az irányadó tényállás alapján kizárólag jogi felülbírálat folyik. Ezzel összhangban a törvény szerint a nyilvános ülésen bizonyítás nem folytatható, az esetleges megalapozatlanság kiküszöbölése - felmentés esetét kivéve, eltérő tényállás megállapítását nem eredményezve - csak az iratok tartalma alapján, vagy ténybeli következtetés útján lehetséges.

Ebben az ügyintézési formában tehát nem állnak fenn azok a rendszerinti garanciális követelmények, amelyek a terhelt jelenlétét a tárgyaláson szükségessé teszik.