BH 2013.8.208 Ha a nem magyar anyanyelvű terhelt az eljárás során az anyanyelvét kívánja használni, részére tolmácsot kell kirendelni. A tolmács jelenléte a tárgyaláson (nyilvános ülésen) kötelező, távollétében az nem tartható meg [Be. 114. § (1) bek., 373. § (1) bek. II. d) pontja].

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Járásbíróság B.322/2009/27., Miskolci Törvényszék Bf.2311/2010/5., Kúria Bfv.783/2012. (*BH 2013.8.208*)

***********

A városi bíróság a 2010. szeptember 30. napján kihirdetett ítéletével az orvos terheltet bűnösnek mondta ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében [Btk. 171. § (1) bekezdés], és ezért őt 120 napi, napi tételenként 1500 forint, összesen 180 000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett az átváltoztatásról, valamint a terheltet kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

A védelmi fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság a 2011. május 18. napján hozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be. 416. § (1) bekezdése b) pontjának megjelölése mellett a bűnösség megállapítása miatt, megváltoztatás vagy hatályon kívül helyezés érdekében.

A terhelt indítványának indokai szerint

- a lényeges bizonyítási indítványait a bíróság figyelmen kívül hagyta,

- a szakértők nem voltak kompetensek a halál okára nézve,

- a bíróság nem hallgatott ki két általa kért személyt,

- lényeges orvosi dokumentáció hiányzott, így a szakértők nem tudhatták, hogy a sértett saját magát tette ki közvetlen veszélynek az alkoholizálásával és a dohányzásával,

- azzal pedig, hogy nem mérte meg a sértett vércukorszintjét és nem várta be még egy mentőegység kiérkezését, nem idézett elő közvetlen veszélyt.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapozottnak jelölt felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta, s tanácsülésen történő elutasítását indítványozta.

Álláspontja szerint a törvényben kizártság oka, hogy az indítvány a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének sérelmezésén keresztül az irányadó tényállást támadva vitatja a terhelt bűnösségét.

A Kúria a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A felülvizsgálati indítvány - eltérő okból, az alábbiak szerint - alapos.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria főszabályként a megtámadott határozathoz kötött, azaz csak az indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 423. § (4) bekezdés], azonban a megtámadott határozatot a Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 423. § (5) bekezdés].

A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A Be. 373. § (1) bekezdésének II. d) pontja kötelezően írja elő a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező.

Az eljárási iratokból megállapítható:

- A terhelt a nyomozás során magát ukrán anyanyelvűnek mondta.

- A terhelt az elsőfokú bírósághoz 2009. december 23-án érkezett beadványában az ügy orvosi vonatkozásaira és az orvosi nyelv sajátosságára is hivatkozással, anyanyelv-használati jogának gyakorlása érdekében magyar-orosz, orosz-magyar tolmácsolást kért.

- Az elsőfokú bíróság 2010. január 12. napján ukrán-orosz tolmácsot rendelt ki.

- A kirendelt tolmács közreműködött a 2010. január 19. (12. sorszámú tjkv. - a terhelt a 2. oldal szerint ukrán dialektussal beszélő orosz anyanyelvűnek, "lényegében két anyanyelvűnek" mondta magát, és az orosz nyelvet kívánta használni), február 18. (17. sorszámú tjkv.) és március 23. (19. sorszámú tjkv.) napjain tartott tárgyaláson.

- A 2010. szeptember 21. napján tartott tárgyaláson a nem is idézett kirendelt tolmács nem volt jelen, és a terhelt nem kérte a tolmács megidézését, hanem a hallgatóság között megjelent feleségének tolmácsolását igényelte, majd a bizonyítás továbbfolyt, a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítására ezután került sor, elhangoztak a perbeszédek, végül a tárgyalást aznap az elsőfokú bíróság határozathirdetésre napolta el.

- Az elsőfokú bíróság 2010. szeptember 30. napján hirdette ki az ítéletét, de a kirendelt tolmács ekkor sem működött közre, míg a terhelt felesége jelen volt.

- A 2010. szeptember 21. és 30. napjain tartott tárgyalások jegyzőkönyvei nem jelölték meg, hogy az elsőfokú bíróság kirendelte-e tolmácsként a terhelt feleségét, de még azt sem, hogy kirendelés nélkül folyt-e egyáltalán tolmácsolás.

- A másodfokú bíróság tolmácsot nem idézett, majd 2011. május 18. napján a nyilvános ülést tolmács közreműködése nélkül tartotta meg, s ekkor a terhelt felesége nem volt jelen.

A Be. - alapvető rendelkezései közé tartozó - 9. §-ának (2) bekezdése szerint a büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét (törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet) használhatja.

Az alapvető rendelkezésnek feltétlenül érvényesülnie kell, mindenféle mérlegelési lehetőség nélkül.