A Szekszárdi Törvényszék Pf.20773/2018/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 474. §, 483. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. §] Bírók: Hegedűsné dr. Uhrin Andrea, Imre Zita, Lakatosné Dr. Gerzson Nóra

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Járásbíróság P.20821/2016/55., *Szekszárdi Törvényszék Pf.20773/2018/5.*, Kúria Pfv.20971/2019/8. (BH 2020.10.297)

***********

Szekszárdi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

10.Pf.20.773/2018/5. szám

A Szekszárdi Törvényszék a Nagyné Dr. Lukács Anna ügyvéd (felperesi képv. címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Nemes Árpád ügyvéd (fél címe 3) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében, melyben az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Dr. Módosi Anna-Mária jogtanácsos (beavatkozó címe) és Dr. Nőt László ügyvéd (beavatkozó képv. címe) által képviselt beavatkozó neve (beavatkozó címe) beavatkozott, a Szekszárdi Járásbíróság 14.P.20.821/2016/55. számú ítélete ellen az alperes 56. sorszámú fellebbezése és a felperes 10.Pf.20.773/2018/3. sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán eljárva meghozta a következő

í t é l e t e t:

A törvényszék a járásbíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja és mellőzi az alperes marasztalását,

a feljegyzett eljárási illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 920.000,- (kilencszázhúszezer) forint, továbbá a beavatkozónak 150.000,- (egyszázötvenezer) forint együttes elsőfokú eljárási és fellebbezési perköltséget.

A csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6.500.000,- Ft-ot és ennek 2014. január 29. napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 300.000,- Ft perköltséget, továbbá kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak az állami adóhatóság felhívására az ott írt határidőben és módon 390.000,- Ft feljegyzett eljárási illetéket és a Szekszárdi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 60.400,- Ft állam által előlegezett költséget.

Az elsőfokú bíróság által a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján mérlegeléssel megállapított tényállás szerint a felperes személy1 ingatlanforgalmazó közvetítésével a cég1 tulajdonában álló ingatlan1 alatt felvett "kivett irodaház" megjelölésű ingatlan 62/3067 tulajdoni illetőségére (perbeli ingatlan) vételi ajánlatot tett. 2017. november 17. napján 500.000,- Ft foglalót az eladó törvényes képviselője lányának, személy2nek átadott.

A 2013. december 4. napján kelt ingatlan adásvételi szerződést az ügyvéd foglalkozású alperes szerkesztette és jegyzete ellen, azt az eladó képviseletében személy3, mint a tulajdonos vezető tisztségviselője és a felperes, mint vevő az okiratszerkesztő ügyvéd előtt aláírta. A szerződés szerint az ingatlan 6.500.000,- Ft vételárának átvételét az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg elismerte és nyugtázta. Az eladó a szerződésben hozzájárulását adta a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez, amely eljárással a szerződést készítő ügyvédet bízták meg. Az adásvételi szerződés megkötésekor személy1 közvetítőként járt el.

A felperes az ingatlan vételáraként a korábban átadott 500.000,- Ft-on felül, 2014. január 10. napján 1.000.000,- Ft-ot átvételi elismervény ellenében, majd 2014. január 14. napján további 5.000.000,- Ft-ot személy2nek átadott. A földhivatalhoz az alperes képviseletében eljáró személy1 2013. december 23. napján 3 példány adásvételi szerződést, 2 példány adatlapot és a tulajdonosváltozás átvezetése iránti kérelmet benyújtott, ez az elektronikus rendszerben rögzítést nyert, azonban a benyújtott iratok a földhivatal nyilvántartásban utóbb fellelhetőek nem voltak.

A földhivatal a 2013. december 30. napján kelt határozatával az elővásárlási joggal rendelkezők, továbbá a vezetékjogra vonatkozóan a felperesi nyilatkozatok hiánya miatt hiánypótlást rendelt el az alperes felé, ami teljeskörűen teljesítésre nem került, mert a cég1 illetőleg a felperes által becsatolt iratok a jogszabályi követelményeknek nem feleltek meg. Ezért a földhivatal ügyszám1. számú határozatával 2014. január 28-án a felperes tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét elutasította, majd fellebbezés hiányában a bejegyzési kérelem elutasításának tényét 2014. március 13. napján az ingatlan-nyilvántartásból törölte.

2014. január hónap középen vagy második felében 2013. december 4-ei keltezéssel az alperes által szerkesztetten és ellenjegyzetten "megállapodás adásvételi szerződés felbontásáról" elnevezésű okirat készült, amely rögzítette, hogy a perbeli ingatlanra létrejött adásvételi szerződést a felek felbontják és azt, hogy a szerződő felek elszámoltak, egymással szemben semminemű követelésük nincs.

Az adásvételi szerződés felbontásáról szóló megállapodásban foglaltak ellenére a felperes részére a vételár nem került visszafizetésre.

2013. december 5-i keltezéssel, de valamikor 2014. év elején az alperes a perbeli ingatlanra egy újabb szerződést is készített, a cég1 eladó és személy4 (az eladó gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének unokája) között. Az adásvételi szerződés alapján a tulajdonosváltozás utóbb bejegyzést nyert az ingatlan-nyilvántartásba.

Az eladó cég1 adószáma 2012. december 2. napjával törlésre került, mely tény a cégjegyzékbe 2012. december 3-tól kezdődő hatállyal bejegyzésre került, és az adatot 2012. december 20-án közzétették.

A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága - a NAV 2013. október 31-én érkeztetett értesítése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban - 2013. november 4. napján kelt és 2013. december 7. napján jogerős végzésével a cég1-t megszűntnek nyilvánította, a működéstől eltiltotta és rendelkezett a kényszertörlési eljárás lefolytatásáról. A megszűntnek nyilvánítást 2013. december 13-án jegyezték be a cégjegyzékbe és az adatot 2014. január 2-án tették közzé.

Az okiratot szerkesztő ügyvéd a cégjegyzék tartalmáról a vevőt nem tájékoztatta.

Az elsőfokú bíróság az így megállapított tényállás alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) 339. § (1) és (2) bekezdése, valamint a régi Ptk. 474. § (2) bekezdés alapján az arra hivatkozással előterjesztett keresetnek, hogy az alperes megszegte az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, mert az adásvételi szerződés aláírása nem az ügyvéd előtt történt, továbbá az alperes nem szerezte be az elővásárlási joggal rendelkező tulajdonostársak nyilatkozatát és ennek következményéről sem tájékoztatta a felperest, emellett az alperes a földhivatali hiánypótlási felhívásnak sem tett eleget, ezzel megszegte a régi Ptk. 474. § (1)-(2) bekezdését, valamint az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: régi Ütv.) 1. §-át, 3. § (2) bekezdését, 23. § (2) bekezdését, 27. § (1) bekezdését, a Magyar Ügyvédi Kamara 8/1999. számú etikai szabályzatának 3.2., 3.3. és 7.4. pontját, helyt adott és az alperes terhére marasztaló rendelkezést hozott.