A Fővárosi Törvényszék Bf.9153/2022/9. számú határozata ittas járművezetés vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 236. § (1) bek.] Bírók: Albertné dr. Lackner Gertrúd, Kis László, Laczó Adrienn Lilla

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság., *Fővárosi Törvényszék Bf.9153/2022/9.*, Fővárosi Ítélőtábla Bhar.84/2023/7. (ÍH 2023.83)

***********

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

27.Bf.9153/2022/9.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten 2023. január 31. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

A járművezetés ittas állapotban vétsége miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2022. május 19. napján kihirdetett 11.B.XX.1442/2021/9. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat bűnösnek mondja ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk. 236. § (1) bekezdés].

Ezért őt 80 (nyolcvan) napi tétel, napi tételenként 1000 (ezer) forint, mindösszesen 80 000 (nyolcvanezer) forint pénzbüntetésre és 6 (hat) hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli.

Ha vádlott a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét fogház fokozatban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a vezetői engedély elvételével 2021. május 8. és 2022. január 19. napja között eltelt időt beszámítja.

A vádlott személyazonosító okmányának száma: okmány száma

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s

[1] A kerületi bíróság az ítéletével Terhelt1 vádlottat az ellene járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

[3] Az ügyész fellebbezésének indokolásában kifejtett álláspontja szerint a kerületi bíróság ítélete részben megalapozatlan, mivel a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, s az ítélet belső ellentmondásaira visszavezethetően azt is külön vizsgálni kellett, hogy ténylegesen milyen okból került sor a terhelt felmentésére. Köztudomású tény, hogy az elektromos rollert beépített erőgép hajtja, ugyanakkor az elsőfokú ítélet e körben több ellentmondásos megállapítást is tesz, melyekből az állapítható meg, hogy a bíróság nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül-e, s feltehetően ezen okból nem tényállási elem hiányában, hanem büntethetőséget kizáró okból került sor a vádlott felmentésére. Ez utóbbi tekintetben arról kellett volna a bíróságnak az ítéletében arról kellett volna számot adnia, hogy miért gondolhatta azt a terhelt, hogy cselekménye nem veszélyes a társadalomra, ugyanakkor vallomásaiból az volt megállapítható, hogy tisztában volt a cselekménye társadalomra veszélyességével, de egyéb tényezőkkel (útvonal megválasztása, világítás kapcsolása, maximális sebességet el nem érő haladás) próbálta annak mértékét csökkenteni. A vádlott magatartásából fakadó ön- és közveszély fennállását a kerületi bíróság is felismerte, így úgy állapította meg a büntethetőséget kizáró ok fennállását, hogy az ellentétes a vádlott bizonyítékként értékelt nyilatkozataival, de egyben az ön- és közveszélyességre vonatkozó saját ítéleti megállapításával is.

[4] A Fővárosi Főügyészség Bfel.3084/2022/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, az ítélet annak megfelelő megváltoztatására, pénzbüntetés és közúti járművezetéstől eltiltás kiszabására - ez utóbbi esetén a vezetői engedély helyszínen történt elvétele tartamának beszámítására - tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott alappal hihette azt, hogy elektromos rollerrel ittas befolyásoltság alatt is közlekedhet, s arra is, hogy az nem minősül beépített erőgéppel hajtott járműnek. Ugyanakkor ítélete [27] bekezdése arra utal, hogy valamelyes a cselekmény tényállásszerűségét is vitatta, mellyel azonban részben ellentétes álláspontra helyezkedett a [32] bekezdésben. Álláspontjának alátámasztásaként a főügyészség a KRESZ 1. számú függelék II. a) pontját hívta fel, melynek az elektromos roller megfelel, a beépített erőgéppel hajtás ténye tekintetében pedig kiemelte, hogy az az elektromos roller rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges, s azt a vádlott is így használta, a cselekmény tényállásszerűsége nem vitatható. A vádlotti tévedés kapcsán rögzítette, hogy a társadalomra veszélyesség tudata nem kívánja meg a Büntető Törvénykönyv rendelkezéseinek ismeretét, ahhoz elegendő, hogy a vádlott felismeri, hogy cselekménye valamely jogi tárgyat reálisan sérthet, illetve veszélyeztethet, ami pedig a vádlott eljárás során tett nyilatkozataiból megállapítható, s valamelyest erre utalt az elsőfokú bíróság is ítélete [32] bekezdésében, melyből fakadóan a vádlott tudattartalmát helyesen rekonstruálta, azonban a Btk. 20.§ (2) bekezdését tévesen értelmezte. Mindezek alapján az elsőfokú ítélet iratellenessége okán részben megalapozatlan, részben pedig helytelen jogértelmezésen alapul.

[5] A vádlott védője írásbeli észrevételében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. Kifejtette, hogy a mai napig kérdéses az elektromos rollerek jogi besorolása, ittas állapotban vezetésük megítélése, a KRESZ 1. számú függelék II. pontjában sincs utalás az elektromos rollerre, s uniós jogforrások, valamint az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet felhívásával rögzítette, hogy az elektromos roller nem tekinthető kifejezetten közút szállítóeszköznek, így feletethető meg a KRESZ hivatkozott fogalmainak. Álláspontja szerint a vádlott nyilatkozata a társadalomra veszélyességben való tévedést alátámasztja.

[6] A nyilvános ülésen az ügyész az írásbeli indítványban foglaltakkal egyezően érvelt, felhívta a Kúria időközben meghozott, BH2022. 319. számon közétett határozatát, s részletezte az abban foglalt jogértelmezést. A tévedés kapcsán rögzítette, hogy köztudomású az ittasság járművezetésre gyakorolt hatása, a vádlotti nyilatkozatok alapján pedig a vádlott is tisztában volt cselekménye társadalomra veszélyességével, s utalt arra, hogy az elektromos roller ittas állapotban vezetésével kapcsolatos problémák az elkövetés időpontjában is már közbeszéd tárgyát képezték.

[7] A vádlott védője a nyilvános ülésen megtartott felszólalásában az írásbeli észrevételében foglaltakat fenntartotta, hangsúlyozta, hogy a törvényszéket nem köti a Kúria BH-ként közzétett határozata szerinti jogértelmezés, s a vádlott éppen azért választotta ezt a közlekedési eszközt, mert el akarta kerülni a normaszegést, s laikusként nem is kellett tudnia, hogy bűncselekményt követ-e el.

[8] A vádlott az utolsó szó jogán az elektromos roller nézete szerint releváns műszaki sajátosságait részletezte, melyek alapján rögzítette, hogy az nem jármű, így bűncselekményt sem követett el.