A Fővárosi Törvényszék Pk.22046/2020/13. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 5. § (1) bek., 40. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 61/D. § (2) bek., (3) bek., 61/B. § (3) bek.] Bírók: Csóti Tamás, Csüllög Katalin, Szabó Ildikó

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék Pk.22046/2020/13.*, Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25019/2021/3., 3396/2023. (VII. 27.) AB végzés

***********

Fővárosi Törvényszék

1.Pk.22.046/2020/13.

A Fővárosi Törvényszék dr. Fodor Tímea ügyvéd által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe.) kérelmezőnek dr. Czeglédi Ádám Sándor ügyvéd által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe) kérelmezett ellen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala M19...9/14. számú védjegybejelentést elutasító határozata ellen benyújtott megváltoztatási kérelem ügyében meghozta és kézbesítés útján közli az alábbi

v é g z é s t:

A Fővárosi Törvényszék a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala M19...9/14. sorszámú határozatát megváltoztatja és elrendeli a "...kérelmező neve a ... párt" ábrás megjelölés lajstromozását a Nizzai Megállapodás 35., 41., 45. szolgáltatási osztályában az árujegyzék szerint.

Kötelezi a kérelmezettet, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 101.600.-(százegyezer-hatszáz) forint eljárási költséget.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél lehet benyújtani elektronikus úton..

I n d o k o l á s

[ 1 ] A kérelmező (hivatali eljárásban: bejelentő) a ...kérelmező neve a ... párt ábrás megjelölés lajstromozását kérte a Nizzai Megállapodás 35. osztályba tartozó célzott marketing, hirdetési reklámszolgáltatások, online hirdetői tevékenység, számítógépes hálózaton, rádiós reklámozás, reklámanyagok terjesztése, reklámfilmek készítése, szabadtéri reklámozás, hirdetés szolgáltatások, a 41. osztályba tartozó konferenciák szervezése és lebonyolítása, kongresszusok szervezése és lebonyolítása, online elérhető elektronikus publikációk, nem letölthető, nem reklámcélú szövegek publikálása, szimpóziumok szervezése és lebonyolítása, valamint a 45. osztályba tartozó online közösségi hálózatok szolgáltatásai, politikai összejövetelek szervezése szolgáltatások vonatkozásában.

[ 2 ] A védjegybejelentés időpontja 2019. január 22.

[ 3 ] A kérelmezett (hivatalai eljárásban: felszólaló) 2020. január 30-án felszólalást nyújtott be a megjelölés lajstromozásával szemben hivatkozva a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 5.§ (1) bekezdés b) pontjára.

[ 4 ] Előadta, hogy a felszóló 2002-ben jött létre, reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, melynek keretében arculatot, logót tervez és ezekkel kapcsolatos felhasználási jogokat ügynöki szerződéssel ruházza át megbízói részére. Csatolta azt a megbízási szerződést, amely 2014. február 17-e és 2014. április 4-e közötti időre szólóan arról rendelkezett, hogy a kérelmező megbízza a reklámügynökséget a párt 2014. évi országgyűlési választási kampányának kreatív és grafikai tervezési feladatainak ellátására. Utalt arra, hogy a szerződés hatálya alatt készített anyagok kifejezetten reklámozás céljára készített szerzői jogi műveknek tekintendők.

[ 5 ] A 2014. évi megbízást követően, 2018. október 9-én újabb felkérést kapott a bejelentőtől, ekkor nem került sor írásbeli szerződés megkötésére. A kérelmezett a felkérés alapján elkészítette a bejelentés tárgyát képező ábrás megjelölést, amelyet még aznap emailben el is küldött a megrendelőnek. E logó vonatkozásában azon túl, hogy csak szóban jött létre szerződés, a megrendelő a díjat sem fizette ki, így nem kerülhetett sor a felhasználói jog átruházására sem.

[ 6 ] A Hivatal 12. számú végzésével a felszólalást és mellékleteit megküldte a bejelentőnek és nyilatkozattételre hívta fel.

[ 7 ] A kérelmező vitatta a kérelmezett szerzői jogi jogosultságát, továbbá azt, hogy olyan alkotásról lenne szó, amely szerzői jogi védelemben részesülhetne. Álláspontja szerint annak eldöntése, hogy valamely alkotás szerzői jogi védelem alatt álló műnek minősül-e, szakértői kérdés, melyet a kérelmezett nem tudott megalapozni, e körben bizonyítékot nem csatolt, csupán egy korábbi szerződésre hivatkozott, amely a felek között 2014. áprilisában megszűnt.

[ 8 ] A megjelölésben szereplő szóösszetételt ő maga találta ki, az ő elképzelésének, leírásának megfelelően készült el, amely nem rendelkezik egyedi jelleggel. A kérelmezett azért sem lehet a szerzői jog jogosultja, mert a logó megszövegezését és kinézetét is a kérelmező találta ki: a "kérelmező neve" elnevezés és annak logója, valamint a színek eleve adottak voltak, ehhez képest csupán "A ... párt" szövegrészt kellett hozzászerkeszteni, amelyet a kérelmező talált ki. A logónak a különböző elemekkel való összeszerkesztése semmilyen többletet, hozzáadott értéket nem tartalmaz.

[ 9 ] A felek között korábban fennállt szerződés egyértelműen rendelkezik arról, hogy a művek feletti jogosultságok korlátozásmentesen a megbízót, azaz a kérelmezőt illetik, így ebben a körben felhasználási jogokkal is ő rendelkezik. A szerződés bár rövid ideig állt fent, de jól mutatja a felek közötti együttműködés feltételeit, amelyhez a felek éveken át tartották magukat. A logót a kérelmező évek óta használja, mely használat ellen a kérelmezett nem lépett fel.

[ 10 ] A Hivatal 14. számú határozatával a bejelentést elutasította, a felszólalást alaposnak találta. Először abban a kérdésben foglalt állást, hogy a felszólalás határidőben érkezett.

[ 11 ] A felszólalás érdemi vizsgálatával kapcsolatban felhívta a Vt.5.§ (1) bekezdés b) pontját, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1.§ (2), (3) bekezdését, 45.§ (1) bekezdését, 16.§ (1) és (4) bekezdéseit.

[ 12 ] Kifejtette, hogy a szerzői jogra történő hivatkozás esetén három körülményt kell megvizsgálni: azt kell igazolni, hogy létezik egy olyan mű, ami eléri azt a szintet, ahol már szerzői jogi védelemben részesülhet, továbbá meg kell állapítani, hogy a szerzőség kit illet, végül azt is alá kell támasztani, hogy miként valósul meg a szerzői jog sérelme.

[ 13 ] A Hivatal álláspontja szerint - figyelembe véve a támadott megjelölés kialakítását, a bíróságok gyakorlatát, valamint a Szerzői Jogi Szakértői Testület kövezetes álláspontját - a bejelentés, mint színes, ábrás grafikai alkotás, egyéni eredeti jelleggel rendelkezik, így szerzői műnek minősül, szerzői jogi védelemben részesül.

[ 14 ] Ezt követően azt vizsgálta, hogy a szerzői mű milyen körülmények között jött létre, a szerzői jogi védelemből eredő jogok kit illetnek meg. Kitért arra, hogy a kérelmezett nem állította, hogy a bejelentést ő találta volna ki, azonban a felek nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy bár a színeket és a szöveget a kérelmező határozta meg, a grafikai kialakítást a kérelmezett alkotta meg.