BH 2001.5.230 A gyermek nemzetközi egyezményekben deklarált, alkotmányos joga, hogy különélő szülőjével kapcsolatot tarthasson akkor is, ha más országban él [Csjt. 92. § (1) bek., 74 § (1) bek., 1979. évi 13. tvr. 2. §, 11. §, 45. §, 1991. évi LXIV. tv, 1986. évi 14. tvr., 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. 27-30. §].

Az elsőfokú bíróság az ítéletével a peres felek 1986. február 1-jén kötött házasságát felbontotta, a felek házasságából az 1987. május 17-én született Veronika, az 1988. augusztus 31-én született Gabriele, az 1990. január 23-án született Thomas és az 1991. július 29-én született Andreas utónevű gyermekeket az alperes apa gondozásában helyezte el, egyben részletesen szabályozta a felperes anya és a gyermekek közötti kapcsolattartást. Ennek keretében feljogosította a felperest arra, hogy a gyermekeket a németországi lakóhelyükről minden nyáron július 24-től augusztus 15-ig kapcsolattartás céljából Magyarországra magával hozza.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó rendelkezése ellen az alperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a peres felek a házassági életközösséget Németországban kezdték meg, és ott születtek a gyermekeik is. A házasságuk 1995. februárjára megromlott, ezért a felperes a gyermekekkel együtt Magyarországra költözött, ahová azonban az alperes követte őt, és megkísérelték az életközösségük helyreállítását. 1996. telén a felek életközössége végleg megszakadt, és az alperes a felek közös vállalkozásának a tulajdonában lévő ingatlant - amely a felek közös lakásául szolgált - elhagyva a gyermekekkel együtt Németországba távozott. Ezt követően a felperes a gyermekeket ismét Magyarországra hozta ugyan, az alperes azonban újból magával vitte őket, és az ellátásukról, illetve gondozásukról folyamatosan a saját háztartásában gondoskodik. A felek megállapodása alapján a felperes az alperesnek gyermektartásdíjat nem fizet. A felperes kb. másfél éve élettársi kapcsolatban él F. P. vállalkozóval, aki elvált családi állapotú, és egy nagykorú gyermeke van. Az élettársával együtt 113 m2 alapterületű, háromszobás lakásban, rendezett körülmények között él, az élettársa a gyermekeket ismeri.

Az így megállapított tényállás alapján alaposnak találták a perben eljárt bíróságok a felperesnek a kapcsolattartási jog általa megjelölt módon történő szabályozására irányuló keresetét. A döntésük indokolása szerint a perbeli közös kiskorú gyermekek kettős: német és magyar állampolgárok, ezért a felek jogvitájának az elbírálására a magyar állam jogát kell alkalmazni. A kapcsolattartásra irányadó magyar jogszabályok szerint elfogadható és értékelhető a felperes anya igénye a tekintetben, hogy minél többet és huzamosabb ideig lehessen együtt gyermekeivel.

A szülőjétől külön élő gyermeknek törvényes joga, hogy a tőle külön élő szülőjével is megfelelő szoros kapcsolatot tarthasson fenn, ez azonban a földrajzi távolság miatt amúgy is nehezen valósítható meg, ezért az apának is közre kell működnie abban, hogy a felperes a gyermekekkel a kívánt kapcsolatot tarthassa. A gyermekek jelenleg 8-12 évesek, életkoruk tehát lehetővé teszi azt, hogy édesanyjukkal Magyarországra utazhassanak, és semmi nem indokolja, hogy e lehetőségtől a bíróság az anyát megfossza. A gyermekek nem vitásan Németországban nevelkednek, édesapjuk német, és nyilvánvalóan megfelelő módon beilleszkedtek a korábbi magyarországi, majd rövidebb ideig tartó ittlakás után a németországi körülményekbe, a német kultúrába. Mindazonáltal a felperes anya is alappal tarthat igényt arra, hogy a gyermekek megismerkedjenek édesanyjuk környezetével és anyanyelvi közegével, és a gyermekeknek is lehetőséget kell adni arra, hogy a szüleik eltérő kultúrájából származó adottságokkal és körülményekkel megismerkedhessenek.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelemmel élt, elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének pedig a részbeni megváltoztatása és a felperes kapcsolattartási jogának az akként történő szabályozása iránt, hogy a felperes a gyermekeket csak Németországban látogathassa.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.