A Budapest Környéki Törvényszék P.23377/2009/34. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 13. §, 94. §] Bíró: Rabb Zsuzsánna Mária

Pest Megyei Bíróság

14.P.23.377/2009/34.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság .............ügyvéd (................) által képviselt felperes neve (.................) felperesnek - ...........ügyvéd (................) által képviselt .............Város Önkormányzat (alperes címe.) alperes szerzői jog megsértése és járulékai ánt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes szerzői jogait, a bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 49.125,- (Negyvenkilencezer-százhuszonöt) Ft perköltséget, az ezt meghaladó perköltségüket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyet a Pest Megyei Bíróságnál kell 3 (három) példányban előterjeszteni.

A bíró tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a./ pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha a felek ezt kérték, a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik a tárgyalás tartását.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felek személye előadása, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus szakvéleménye, a Budapesti Történeti Múzeum szakvéleménye, a Képző és Iparművészeti Lektorátus 10 sorszám alatti iratai, a meghallgatott tanúk vallomása, a helyszíni szemle adatai valamint a per egyéb iratai alapján az alábbi t é n y á l l á s t állapította meg:

Az alperes jogelődje és a felperes között még ................szerződés jött létre a perbeli .............. emlékmű .............központjában történő felállítására. A mű mészkő talapzaton álló mészkő kompozíció, amely egy........................... Felirata: ............... A .............................általános szimbolikát, a téma művészi megközelítését mutatja. A teljes kompozíció 350 cm magas. A nőalak elölnézetből és elölről srég oldalnézetből látszik, az elölnézethez képest merőleges oldalnézetből és hátulnézetből a virágszár és a virágszirom látható. Az emlékmű felavatására ....................került sor. A felek között felhasználási szerződés nem jött létre.

Az 1990-es évek előtt a téren tartották az akkori nemzeti ünnepeken a megemlékezéseket a szobor előtti részen. A rendszerváltás után a tér funkciója megváltozott, a szobrot környező térkő rései között fű és gaz nőtt ki, a szobor környezete gondozatlanná vált, és autóparkolóként használták.

Az alperesi önkormányzat a közterület rendezést, parkosítást határozott el és az .................. számú, valamint a ................... számú határozatokkal akként döntött, hogy a felperes által készített szobrot a téren belül, de más helyre helyezik át.

Az alperes a képviselő-testület határozata- és a tér rendezési tervének elkészülte után szerezte be a Magyar Művelődés és Képzőművészeti Lektorátus szakvéleményét. A Lektorátus a szobor áthelyezését nem javasolta azzal az indoklással, hogy a művész a tér geometriáját is figyelembe véve határozta meg a szobor méreteit és ennek függvényében a szobor téren belüli helyét, ezért az áthelyezéssel a mű integritása és a kifejezésmódja sérülne. A felperes kifejtette, hogy az áthelyezéshez nem járul hozzá.

A szobor áthelyezése a tér új arculatának megépítésével együtt megtörtént. A szobor a régi helyén az utca túloldaláról és oldal irányból az utcán távolabbról is látható volt. Az új helyén - a térrel szemben állva a tér bal hátsó részén füvesített parkban áll - az utca túloldaláról nem látszik minden szögből, azonban a teret és a közutat elválasztó járdáról a legtöbb szögből, így a tér út melletti középső részéről szobor elöl- és srég oldalnézetére teljes, zavartalan rálátás nyílik. A szobor hátsó részét "L" alakban 1 méternyi magas sövény választja el a járdától. A szobor mögötti járdáról a virágszár ás virágszirom részre nyílik rálátás.

A Budapesti Történeti Múzeum szakvéleményében kifejtette, hogy a felperes a máig változatlan építészeti térbe a szakmai szempontok figyelembe vételével határozta meg a műve helyét és léptékét. Az új helyén a mű elvesztette térszervező emlékmű jellegét, ma inkább díszítő szoborként funkcionál, annak ellenére, hogy felirata nem változott. Az eredeti helyszínre tervezett alkotás tudatosan - a körüljárhatóságra figyelemmel - fontos oldal és hátsó nézettel rendelkezett. Jelenlegi helyén az épület elé elhelyezve az alkotás mérete indokolatlan, léptékzavar keletkezett. Az átépített téren lehet találni, ma is vannak olyan pontok, ahova a mű szakmai értékeinek csorbítása nélkül áthelyezhető. Az eredeti hely kézenfekvő.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes szerzői jogait, kérte továbbá, hogy az alperes a ................. emlékművet állítsa vissza saját költségén az eredeti helyére, valamint kérte az alperes perköltségben történő marasztalását. Keresete indoklásában hivatkozott az 1991. évi XX. tv. 109. § (1)-(2) bekezdésére, a szerzői jogi törvény 13. §-ára, az ehhez fűzött indoklásokra és 94. § (1) bekezdés a.) és f.) pontjaira.