A Fővárosi Törvényszék Kf.650134/2015/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAMARAI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1995. évi XXXII. törvény (Szüt.) 22. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31591/2014/19., *Fővárosi Törvényszék Kf.650134/2015/7.*, Kúria Kfv.37731/2016/4. (BH 2017.12.420)

***********

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

3.Kf.650.134/2015/7. szám

A Fővárosi Törvényszék a dr. Papp Géza ügyvéd (...) és a dr. Hüttl Tivadar ügyvéd (...) által képviselt ... felperesnek, a Geri Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Geri Zoltán ügyvéd, levelezési cím:...) által képviselt Magyar Szabadalmi Ügyvivő Kamara (1054 Budapest, Kálmán Imre utca 14.) alperes ellen kamarai fegyelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. május 21. napján kelt 20.K.31.591/2014/19. számú ítélete ellen az alperes 20. sorszám alatt bejelentett fellebbezése, valamint a felperes Kf.3. sorszám alatt bejelentett csatlakozó fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest új eljárás lefolytatására utasítja, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 36 000 (harminchatezer) forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes szabadalmi ügyvivő, a ... és ... vezetője, valamint a ... elnöke, aki 2013. augusztusában a ... egyik munkatársától értesült arról, hogy veszély fenyegeti a ... (a továbbiakban: Hivatal) részére átadott szabadalmakat, mert a Hivatal internetes felületén hozzáférhetővé váltak a szabadalmi bejelentések dokumentációi, függetlenül attól, hogy közzé voltak-e már téve vagy nem. A szabadalmi dokumentumok letöltésének lehetőségéről 2013. szeptember 11-én közérdekű bejelentőként tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot (a továbbiakban: KIM), valamint felkereste a Magyar Szabadalmi Ügyvivő Kamara (a továbbiakban: MSZÜK) elnökét, ... és tájékoztatta a Hivatal elnökét is a nem publikus adatok hozzáférési lehetőségéről. A MÜSZK elnöke előzetes vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost nevezett ki, akinek összefoglaló jelentése alapján 2013. december 12-én a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (továbbiakban: Szütv.) 22. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a a Szabadalmi Ügyvivői Hivatás Etikai Szabályzatának 1.1.; 1.4.; 1.6.; 2.5.; és 5.1. pontjai megsértése miatt fegyelmi eljárást kezdeményezett a felperessel szemben a Hivatal adatbázisából letöltött nem publikus szabadalmi bejelentések ügyében. A fegyelmi eljárás eredményeként az alperes ügyszám nélküli 2014. február 25-én kelt fegyelmi határozatában a felperest, mint eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt vétkesnek találta az etikai szabályzat 1.1.,1.4. és 1.6. pontjának megsértésében és ezért vele szemben a "kizárást a Kamarából" fegyelmi büntetést hozta. Határozatában elöljáróban rögzítette, hogy csak a felperes közérdekű bejelentését megelőző időszakra vonatkozó tényeket, cselekményeket és szabadalmi ügyvivőtől elvárható magatartást vizsgálta, magának a bejelentésnek a minősége és kihatásai nem képezték a vizsgálat tárgyát. Kifejtette, hogy a felperes bizonyítási indítványait elutasította, mert azok az informatikai résként hivatkozott hiba keletkezésével, technikai jellemzőivel voltak kapcsolatosak, a nem célhoz kötöttségen alapultak és érdemben nem befolyásolták az etikai megítélés tekintetében már rendelkezésre álló tényanyagot. A felperes elfogultsági kifogását, mivel az nem a Tanács elnöke vagy tagjai ellen, hanem a Tanács eljárása ellen irányult, elutasította. Az Etikai Szabályzat 1.1. pontját illetően kifejtett indokai szerint a felperesnek szabadalmi ügyvivői minőségében tudatában kellett lennie, hogy egy szoftverhiba következtében fennálló biztonsági rés mielőbbi megszüntetése a köz elsődleges érdeke, ennek ellenére nem intézkedett annak lehető leggyorsabb megszüntetése érdekében a hiba fennállásának helyén történő legalább egyidejű bejelentés révén. Magatartása nem volt lelkiismeretes és szakszerű, szakmai működése és emberi magatartása kifogásolható volt, mivel a Hivatal értesítésének elmaradása miatt a mintegy két hetes időtartam alatt nagy mennyiségű, nem publikusnak szánt adat került letöltésre az adatbázisról ismeretlen IP-címről.

Az Etikai Szabályzat 1.4. pontjának megsértését illetően azt rótta a felperes terhére, hogy igen nagy mennyiségű (legalább 180) szabadalmi dokumentum birtoklásáról volt tudomása és adott ideig az ő birtokában is voltak ilyenek (a KIM-nek átadott CD tartalma), ezáltal annak ellenére, hogy tudomása kellett legyen arról, hogy a szabadalmi bejelentés napjától számított 18 hónapon belül vannak olyan ügyek, amelyek nem kerülhetnek mások birtokába, közreműködött abban, hogy a jogszabály rendelkezéseivel visszaélhessenek.

Az Etikai Szabályzat 1.6. pontjában foglaltak megsértését arra alapította, hogy bár nem a felperes végezte a letöltéseket, azok az irodájához kapcsolható IP címen valósultak meg munkatársai által. Nem kívánta megnevezni azt a személyt, akitől az adatokat tartalmazó CD-t kapta, munkatársai jogosulatlan, huzamosan fennálló, nagy mennyiségű titkos adathoz való hozzáféréssel kapcsolatos felelőssége megállapítható, mert a szabadalmi ügyvivő felel a hivatása gyakorlása körében, vagy irodája által foglalkoztatott, vagy megbízott személyeknek az Etikai Szabályzat előírásainak betartásáért. A felperest, mint szabadalmi ügyvivőt a szakmában ismert, régóta tevékenykedő, nagy tapasztalattal rendelkező szakembernek minősítette, akitől elvárható, hogy az iparjogvédelmi törvényeket, előírásokat betartsa és másokkal is betartassa. Az Etikai Szabályzat 2.5. és 5.1. pontjainak megsértését bizonyítottság hiányában nem állapította meg. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes nagy tapasztalatú, ismert szakember, aki irodájában és a szakmában vezető tisztségeket tölt be és azt, hogy etikátlan tevékenységét cselekményei súlyának teljes tudatában végezte.

A határozat bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet. Kereseti kérelme elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatására és etikai vétség hiányában az eljárás megszüntetésére irányult, mivel a terhére rótt cselekményeket nem követte el, mulasztást nem valósított meg, illetve azok nem képeztek kötelezettségszegést vagy kifogásolható magatartást. Kérte annak megállapítását is, hogy az alperes törvényt sértett azzal, hogy a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben (a továbbiakban: Panasztv.) foglalt tilalom ellenére vonta fegyelmi eljárás alá. Másodlagosan a határozat megváltoztatását és a terhére rótt kötelezettség vétkes megszegése hiánya okán ugyancsak az eljárás megszüntetését kérte azzal, hogy vétkessége az alperes által felsorolt bizonyítékok alapján nem állapítható meg. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperes törvényt sértett azzal, hogy a Panasztv. 3. § (2) és (4) bekezdéseinek tilalma ellenére fegyelmi eljárás alá vonta. Harmadlagos kérelme az alperes határozatának eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértések megvalósítása okán a határozat hatályon kívül helyezésére irányult annak megállapítása mellett, hogy mint közérdekű bejelentőt a törvényi tilalom ellenére vonták fegyelmi eljárás alá. Negyedlegesen a határozat megváltoztatásával, vétkességének enyhébb fokára a kötelességszegés csekély mértékű következményére tekintettel a fegyelmi büntetés kiszabásának mellőzését, míg ötödlegesen a határozat megváltoztatásával a kizárás helyett enyhébb fegyelmi büntetés kiszabását kérte. Pontosított keresetében eljárási jogszabálysértésként 1-11. pont alatt a következőket jelölte meg: