A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35287/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (JÖVEDÉKI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 120. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos, Sperka Kálmán

Kfv.VI.35.287/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Dolhai Ágnes által képviselt felperesnek a dr.Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága(4025 Debrecen, Hatvan u. 45.) alperes elleni jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálat iránt indult perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2009. március 25. napján kelt 2.K.20.328/2009/3. számú ítélete ellen az alperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.K.20.328/2009/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú és 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú hatóság pénzügyőrei 2008. december 3. napján ellenőrzés alá vonták a záhonyi határátkelőhelyen belépésre jelentkező, a felperes tulajdonát képező, de által vezetett forgalmi rendszámú, ukrán honosságú személygépkocsit. A gépjárművet vezető személy vámköteles árut nem jelentett be. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a személygépkocsi hátsó lökhárítóját átalakították. A kialakított rejtekhelyről 128 doboz ukrán zárjeggyel ellátott, magyar adójegy nélküli cigaretta került elő, melynek származását, adózott voltát a gépjárművezető hitelt érdemlően igazolni nem tudta. A személygépkocsit jövedéki eljárás keretében lefoglalták. Az elsőfokú vámhatóság ezt követően határozatával 79.614 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte Khalus Oleksandrt, egyben a lefoglalt gépjármű elkobzását rendelte el.

A határozat elleni fellebbezést követően az alperes 2009. január 12. napján kelt 743-1/2009. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában idézte a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 120. § /2/ bekezdését azzal, hogy az adózatlan jövedéki termék tárolására és szállítására használt gépjármű elkobzására azért került sor, mert azon jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek el.

A felperes keresetében a határozat elkobzással kapcsolatos részét sérelmezve, kérte annak felülvizsgálatát. Hangsúlyozta, hogy a tulajdonát képező gépjárművön végzett átalakításról tudomása nem volt. Az elkobzás a jogsértés súlyával nem áll arányban.

A megyei bíróság a keresetet alaposnak találta, ezért ítéletével az elkobzáshoz kapcsolódó határozati rendelkezéseket az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítélete indokolásában felhívta a Jöt. 4. §-ában foglaltakat azzal, hogy a törvény személyi hatálya a jövedéki jogsértés eszközéül használat gépjármű tulajdonosára nem terjed ki. A Jöt. 119. § /6/ bekezdés e/ pontja, /7/ és /8/ bekezdése összevetésével azt állapította meg, amennyiben nem a jövedéki jogsértés elkövetőjének tulajdonában állt a szállításra használt eszköz, az nem kerülhet elkobzásra, mert a lefoglalását az előírt feltételek fennállása esetén az elkobzás elrendelése előtt meg kell szüntetni. Erre jogsértő módon nem került sor, ezért jogszabálysértő a gépjármű elkobzását elrendelő határozat is. A nem saját tulajdonú eszköz esetén a lefoglalás nem marad fenn, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jövedéki jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jövedéki jogsértés céljából használják fel. Elkobzásra ilyen esetben a Jöt. 120. § /2/ bekezdése alapján nem kerülhet sor.