BH 1997.1.7 A pénzhamisítás forgalomba hozatal céljából utánzással elkövetett, ha a terhelt a bankjegykötegbe elhelyezett fénymásolási eljárással készített bankjegyhamisítványt - onnan kiemelve - ad el forintért; ilyen esetben a hamis bankjegy forgalomba hozatala olyan büntetlen utócselekmény, amelynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége [Btk. 304. § (1) bek. a) és c) pont, (3) bek.].

A városi bíróság ítéletével a terheltet a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott és a (3) bekezdés szerint minősülő pénzhamisítás bűntette miatt 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte; az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg.

A kétirányú fellebbezés kapcsán a megyei bíróság az 1995. június 14. napján jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú határozatot akként változtatta meg, hogy a pénzbüntetés napi tételeinek az összegét 300 forintra súlyosította. A jogerős ítéleti tényállás lényege a következő.

A terhelt 1994 szeptemberében németországi tartózkodása alatt 1 db 100 márkás címletű és 1 db 50 márkás címletű hamis bankjegyet készíttetett azért, hogy a sértettnek a vele szemben fennálló tartozása ellenében forintért a hamis bankjegyeket eladja. A készíttetésre oly módon került sor, hogy a valódi bankjegyeknek az egyik oldalát színes fénymásolóval lemásoltatta.

1994. szeptember 13-án a sértettel történő találkozásakor a hamis márkákat 10 500 forint ellenében eladásra felkínálta. A sértett az ajánlatot elfogadta. Két 5000 forintos bankjegyet a terheltnek átadott, és a további 500 forintot kereste, miközben a terhelt a nála levő valódi német márka kötegből kivette az oly módon összehajtogatott 2 db hamis bankjegyet, hogy az üres oldaluk nem látszott. Azokat a sértettnek odaadta, aki az átvétel után észlelte azok hamis voltát. Így a vételárból fennmaradó 500 forintot már nem fizette ki, s ott a helyszínen követelte vissza a pénzét. Miután a terhelt a visszafizetéstől elzárkózott, a sértett feljelentést tett. Az eljárás során lefoglalták a két hamis bankjegyet, valamint azt az A/4-es formátumú papírlapot is, amelyből a fénymásolást követően a terhelt kivágta azokat.

A fenti ítéletek ellen a terhelt és a védője nyújtott be felmentés érdekében felülvizsgálati indítványt, amelyre 4000 forint összegű illetéket is leróttak. Az indítványban foglaltak szerint a cselekmény elkövetésére "alkalmatlan eszközzel" került sor. A hamisítás ugyanis azonnal felismerhető volt, ez pedig a megtévesztésnek, tévedésbe ejtésnek a lehetőségét gyakorlatilag kizárta. A terhelt ezen túlmenően egy konkrét tartozás kiegyenlítése érdekében készítette a "bankjegyeket", amelyeknek a primitív volta minden további forgalomba hozatalt egyúttal lehetetlenné tett. Mindezek alapján a védő "az alkalmatlan eszközön" való elkövetés megállapítását "és ennek megfelelően a bűncselekmény elkövetése alól" történő felmentését kérte a terheltnek.

A legfőbb ügyész a megtámadott határozatok hatályban tartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak miatt nem alapos.

A Btk. 304. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, aki forgalomban levő pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, pénzhamisítás bűntettét követi el. Az itt szabályozott elkövetési magatartás célzatos, az utánzásnak vagy meghamisításnak forgalomba hozatal céljából kell történnie, forgalomba hozatal pedig - amelyet a fentebb írt törvényi szakasz az (1) bekezdés c) pontjában önállóan is pönalizál - egyaránt értendő a hamis pénzzel való fizetés, annak átadása, ajándékozása és minden más olyan elkövetési magatartás is, amelynek révén a pénzt más felhasználhatja.

Amikor a terhelt a valódi bankjegyekről színes fénymásolatot készíttetett, majd azokat kivágta, forgalomban levő pénzt utánzott. Ezt abból a célból tette, hogy azokat - ellenszolgáltatás fejében - a sértettnek átadja, tehát forgalomba hozza. Ezzel - a felülvizsgálati eljárásban kötelezően irányadó - tényállásbeli magatartásával pedig a Btk. 304. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti pénzhamisítás bűntettét elkövette.