A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28735/2013/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 79. §, 80. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §, 171. §] Bíró: Banu Zsoltné dr. Szabó Judit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

26.K.28.735/2013/2.

(régi lajstromszám: 26.K.32.052/2012.)

A bíróság a Zafír Ügyvédi Iroda (cím., eljáró ügyvéd: dr. Zafír János) által képviselt felperes neve (cím , a dr. Rózsa Sándor pénzügyőr százados által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala cím alperes ellen, jövedéki adó ügyében hozott - 3707863444 számú - közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perben a Kelemenné dr. Vízvári Klára jogtanácsos által képviselt ... (cím felperesi beavatkozóként részt vett, meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására a Magyar Állam javára fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 150.000,- (Százötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogelődjeként eljáró Vám- és Pénzügyőrség Regionális Ellenőrzési Központ (a továbbiakban: REK) a 2007. január 1-től 2008. december 31-ig terjedő időszakra bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett felperesnél jövedéki adókötelezettség tárgyában. Az ellenőrzés megállapításai alapján a REK a 2010. március 1. napján kelt 10000304/00047-2010 iktatószámú határozatában 2.913.000,- forint jövedéki adó és 750.489,- forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte felperest. A jövedéki adóhiány alapját az képezte, hogy felperes a vizsgált időszakban összesen 27,39282 abszolút-hektoliterfok krémlikőrt köztes alkoholtermékként bocsátott szabadforgalomba, és mint köztes alkoholtermék után fizette meg a jövedéki adót, ellentétben az adott termékre vonatkozó szakvéleménnyel, amely szerint a krémlikőr a 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoka felülellenőrzés lefolytatására utasította a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságát a 2007. január 1-től 2008. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó felperesi jövedéki adókötelezettség tárgyában. A 2010. december 21. és 2011. november 9. között folyt felülellenőrzés megállapításait a 2011. november 9-én kelt 01300006/00014-2010/35. számú jegyzőkönyv tartalmazza. A felülellenőrzés megállapításai alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Felülellenőrzési Főosztály a 2011. december 29. napján kelt 3707768691 számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) akként változtatta meg a REK 2010. március 1. napján kelt 10000304/00047-2010 számú határozatát, hogy az alapellenőrzés megállapításainak fenntartása mellett felperes terhére jövedéki adó adónemben 53.403.000,- forint adókülönbözetet állapított meg, amelyet teljes összegében adóhiánynak minősített, továbbá 53.403.000,- forint adóbírságot szabott ki, és 5.430.373,- forint késedelmi pótlékot számított fel. A termékmérleg nyilvántartás hiányos vezetése miatt kiszabott továbbá 20.000,- forint mulasztási bírságot. Fellebbezés folytán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke a 2012. április 18. napján kelt 3707863444 számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperes terhére kiszabott adóbírság összegét 3.830.400,- forint törlésével 49.572.600,- forintban állapította meg, egyebekben az elsőfokú határozat rendelkezéseit fenntartotta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke a 2012. május 16. napján kelt 3707867992 számú határozatával a másodfokú határozatot kiegészítette a jogorvoslati illeték törlésére és a megfizetett jogorvoslati illeték visszatérítésére vonatkozó rendelkezéssel.

Felperes fő tevékenysége raktározás és tárolás, felperes az alkoholtároló adóraktárban alkoholtermék, sör, bor, köztes alkoholtermék és pezsgő tárolására rendelkezett engedéllyel, továbbá 2006. december 1. napjától jövedéki engedéllyel is rendelkezett alkoholtermék, sör, bor, pezsgő és köztes alkoholtermék jövedéki termékkel folytatott kereskedelemre. Felperes a a 2007. január 1-től 2008. december 31-ig terjedő időszakban több alkalommal tárolt be és helyezett szabadforgalomba különböző, 22051010 vámtarifaszámú, ízesített boralapú italokat ("..." és "...", "..." elnevezésű termékeket). Felperes az ízesített boralapú italokat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint szőlőborként tüntette fel nyilvántartásaiban. A termékek adójogi besorolását meghatározza, hogy a termék tényleges alkoholtartalma kizárólag erjedéssel keletkezett-e. Ennek megállapítása érdekében az eljáró adóhatóság a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2073/2004/EK (2004. november 16.) Tanácsi rendelet 5. cikke alapján megkereste a német, a francia és a spanyol tagállami adóhatóságokat. A megkeresésre a német adóhatóság válaszában tájékoztatást adott a ... a ... és a ... cégeknél végzett vizsgálatokról. A tájékoztatás tartalmát az ellenőrzési jegyzőkönyv és az alperesi határozat részletesen tartalmazza. A német adóhatóság válasza, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal Szakértői Intézetének (a továbbiakban: NAVSZI) tájékoztatása alapján alperes megállapította, hogy a felperes által szabadforgalomba helyezett, a ... adóraktártól beszerzett 0,2 liter kiszerelésű "... ..." elnevezésű jövedéki termék (a felperesi által alkalmazott cikkszáma ...), a ... tagállami kereskedőtől beszerzett ... adóraktár által gyártott 1,5 liter ... kiszerelésű "... ..." elnevezésű jövedéki termék (felperes által alkalmazott cikkszáma ...), a ... tagállami kereskedőtől beszerzett ... adóraktár által gyártott 1 liter kiszerelésű "... " elnevezésű jövedéki termék (felperes által alkalmazott cikkszáma ...), a ... adóraktártól beszerzett 1,5 liter kiszerelésű "... " elnevezésű jövedéki termék (felperes által alkalmazott cikkszáma ...), a ... adóraktártól beszerzett 1,5 liter kiszerelésű "... " elnevezésű jövedéki termék (adózó által alkalmazott cikkszáma ...), a ... adóraktártól beszerzett 1 liter kiszerelésű "..." elnevezésű jövedéki termék (felperes által alkalmazott cikkszáma ...), a ... adóraktártól (néhány esetben a ... tagállami kereskedőn keresztül) beszerzett 1,5 liter kiszerelésű ..." elnevezésű jövedéki termék (felperes által alkalmazott cikkszáma 3934), valamint a ... cégcsoporthoz tartozó ... adóraktártól beszerzett 1 liter kiszerelésű "..." elnevezésű jövedéki termék (felperes által alkalmazott cikkszáma 2314) alkoholtartalma nem kizárólag erjedéssel keletkezett, mivel azok gyártása során alkoholtartalmú aromák hozzáadása történt. Alperes határozatának indokolásában kifejtette, hogy a fenti termékek adójogi besorolása - mivel azok gyártása során alkoholtartalmú aromák hozzáadása történt - a Jöt. szerint nem szőlőbor, hanem egyéb bor. Mivel felperes a fenti termékeket szőlőborként tartotta nyilván, azonban a szőlőbor és az egyéb bor adójogi megítélése eltérő (szőlőbor 0,- forint/hektoliter adómérték, egyéb bor 8.000,- forint/hektoliter adómérték), ezért felperes adófizetési kötelezettsége megváltozik. Alperes megállapította, hogy a vizsgált időszakban az ízesített boralapú italok helytelen adójogi besorolása miatt összesen 53.403.000,- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözet keletkezett a felperes terhére. Alperes határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a fenti jövedéki termékek besorolását felperes nem megfelelően végezte el, a megfelelő besorolás pedig jövedéki adófizetési kötelezettsége keletkeztet. Alperes határozatában hangsúlyozta, hogy a felülellenőrzés megállapításai elsősorban a tagállami adóhatóság tájékoztatásán alapultak, a tagállami adóhatóságok felé feltett kérdések pedig egyértelműek voltak, egyedileg beazonosíthatóan, a felperes által tárolt termékekre vonatkoztak, és kifejezetten azt a célt szolgálták, hogy az adójogi minősítés érdekében az ízesített boralapú italok összetételével, alkoholtartalmának keletkezésével kapcsolatban további információkhoz jusson az adóhatóság. Figyelemmel arra, hogy a német adóhatóság válaszai a termékeket gyártó cégek nyilatkozatain alapultak, és minden esetben egyértelműen igazolták azt, hogy a termékekhez alkoholtartalmú aromákat adtak hozzá, így megalapozottan állapította meg határozatában azt, hogy az adott termékek a Jöt. szerint nem szőlőbornak, hanem egyéb bornak minősülnek. Kifejtette, hogy a bor adómértéke minden tagállamban megfelelően szabályozott, az uniós előírásokat a Jöt. rendelkezései is követik, a felülellenőrzés során pedig a Jöt.-ben foglalt termék-meghatározásokat és az ahhoz tartozó adómértékeket kellett figyelembe venni. A Jöt. megkülönbözteti a szőlőbor és az egyéb bor fogalmát, amelynek adójogi elhatárolása egyértelműen a termékek alkoholtartalmának kizárólagos vagy nem kizárólagos erjedésén alapul. A felülellenőrzés során azért került sor tagállami megkeresésre, mert a termékek gyártójának a termék összetételére, alkoholtartalmának eredetére vonatkozó nyilatkozata elegendő annak eldöntéséhez, hogy a Jöt. által előírt kizárólagos erjedés megvalósult-e vagy sem. Alperes arra figyelemmel, hogy a termékekhez minden esetben alkoholtartalmú aromákat adtak, megállapította, hogy a termékek adójogi besorolása egyéb bor, mivel a kizárólagos erjedés nem valósult meg.