A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1038/2008/8. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó ÜZLETSZERŰEN elkövetett csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 274. §] Bírók: Kónya István, Márki Zoltán, Varga Zoltán

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.III.1.038/2008/8.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év április hó 21. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt B.T. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Városi Bíróság 3.B.1546/2002/35. számú, illetőleg a Csongrád Megyei Bíróság 3.Bf.1074/2004/46. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 7.600 (Hétezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

B.T. terheltet a Szegedi Városi Bíróság a 2004. június hó 28. napján kelt 3.B.1546/2002/35. számú ítéletével 2 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének kísérlete, 1 rendbeli nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 5 rendbeli közokirat-hamisítás bűntette és 7 rendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt 4 évi fegyházbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ítéleti tényállás szerint B.T. terhelt 2000. január hó 25. napján a V.B. által elveszített személyi igazolvány felhasználásával a B. Banknál folyószámlát nyitott és a számlanyitáshoz, valamint a bankkártya igényléshez szükséges iratokat V.B. adataival töltötte ki és írta alá. Ezt követően 2000. január 27. napján egy másik bank fiókjában hamis tartalmú átutalási megbízást nyújtott be, amelynek következtében 1.860.000 forintot utaltak át a V.B. néven megnyitott folyószámlára. Ezen túlmenően B.T. terhelt 2000. február 8-án több alkalommal a V.B. nevére kiállított hamis bankkártya felhasználásával 1.660.000 forintot vett fel a bankjegykiadó automatákból.

A terhelt 2000. január 27-én O.M. nevére kiállított személyigazolvány felhasználásával a B. Bank Rt-nél folyószámla szerződést kötött és bankkártyát is igényelt. Az ehhez szükséges iratokat ez alkalommal is O.M. néven töltötte ki és írta alá. Ezt követően 2000. február 4-én egy másik bank fiókjában hamis átutalási megbízást nyújtott be a T. Volán Rt nevében, vételár kifizetése címén, miszerint 4.200.000 forintot utaljanak O.M. B. Banknál vezetett folyószámlájára. Az átutalás teljesítése elmaradt, mert a bank rövid úton megkereste a T. Volán Rt-t az adatok ellenőrzése végett.

2000. március hó 21. napján a terhelt az E. Bank Rt-nél Sz.J.K. nevére kiállított személyi igazolvány felhasználásával bankszámlát nyitott, amelyhez bankkártyát is igényelt, s az ahhoz szükséges iratokat Sz.J.K. adataival ilyen néven írta alá.

2000. március 23-án az E. Bank Rt fiókjában ismét bankszámlát nyitott, ez alkalommal K.L. 1998-ban elveszített személyigazolványának felhasználásával. A bankszámlához bankkártyát igényelt, amelyhez szükséges iratokat K.L. néven írt alá. B.T. 2000. május 10. napján két hamis átutalási megbízást nyújtott be egy másik bank fiókjába, miszerint gabona vételár kifizetése címén a T. Rt 5.420.000 forintot utaljon át K.L. néven megnyitott folyószámlára. A T. Rt a két átutalási megbízást teljesítette. B.T. 2000. május 13-án a K.L. névre kiállított bankkártya felhasználásával 150.000 forintot kísérelt meg a bankjegykiadó automatából felvenni, amely azonban nem vezetett eredményre. A terhelt a bank tévedésbe ejtésével összesen 9.400.000 forint kárt kívánt okozni a T. Rt-nek.

A terhelt 2000. június hónapban gépjárművezetői tanfolyamra jelentkezett, amelyhez P.Zs.P. 2000 júniusában elveszített személyi igazolványát használta fel. A gépjárművezetői tanfolyamot elvégezte, így a vezetői engedélyt 2000. augusztus 11. napján P.Zs.P. személyi adataival állították ki és adták ki részére.

Az ítélet ellen a terhelt és védője jelentett be fellebbezést, részben felmentés, részben a büntetés enyhítése végett.

Ennek során a Csongrád Megyei Bíróság a 2005. évi május hó 17. napján kelt 3.Bf.1074/2004/46. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy B.T. terhelt a kiszabott szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az ügyben eljárt bíróságok jogerős ügydöntő határozata ellen B.T. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítványát a Be. 416.§ a/, b/ és g/ pontjaira alapította.

B.T. terhelt álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok súlyosan megsértették az Emberi Jogok Európai Bíróságának számos rendelkezését akkor, amikor védekezési jogával élve a vallomástétel megtagadásából az ügyben eljárt bíróságok a bűnösségére vontak következtetést.

Álláspontjának alátámasztásául hivatkozik az Alkotmány 57.§ (3) bekezdésére és a 41/2003.(VII.2.) AB határozatra.

Kifogásolta a városi bíróság ítéletének azon megállapítását, amely szerint "vallomása, illetve védekezése életszerűtlensége miatt sem volt alkalmas arra, hogy a terheltnek a csalás bűntette vonatkozásában hangoztatott ártatlanságát bizonyítsa".

B.T. jogi okfejtése szerint a terhelt nem köteles ártatlanságának bizonyítására. Így az ítélet ezen megállapítása ellentétes az Európai Bíróság által rögzített nemzetközi szerződések tartalmával, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkelyében rögzített alapelvekkel. A terhelt megítélése szerint mindezek a sorozatos eljárási szabálysértések alapot adnak a felülvizsgálati eljárás lefolytatására.

Felülvizsgálati indítványában sérelmezi, hogy az alapeljárásban kezdeményezett perújítási eljárás során a másodfokú eljárásban a Be. 21.§ (3) bekezdés d/ pontja szerint törvényben kizárt bíró vett részt.