A Székesfehérvári Törvényszék Kf.2/2015/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (MEZŐGAZDASÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 239. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Ébner Vilmos, Gieszné dr. Boda Orsolya, Kaló Zsuzsanna

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Kf.2/2015/9. szám

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Nyírán Gergely ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, - a alperesi képviselő által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen mezőgazdasági igazgatási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.052/2015/11. számú ítélete ellen az alperes 12. számú fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000,- (tizenötezer) Ft perköltséget.

A fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítéletében az ott megjelölt helyrajzi számú ingatlanok tekintetében az alperes határozatát megváltoztatta, és a haszonbérleti szerződések időtartamának meghosszabbítására irányuló szerződés módosításokat jóváhagyta.

Az elsőfokú ítéletet az alperes támadta fellebbezéssel, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet "megsemmisítését" és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, de hibás jogi következtetésre jutott. Azzal érvelt, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontját a haszonbérleti szerződések módosítása esetén is alkalmazni kell, mert a jogalkotó nem kívánt átmeneti szabályt alkotni a földbírsággal, mint a szerzést akadályozó körülmények érvényesülésével kapcsolatban. Ha a jövőre vonatkozóan akarta volna előírni e szabály alkalmazását, arra egyértelműen utalt volna és belefoglalja a jogszabály szövegébe az "e törvény hatálybalépését követően kiszabott földbírság" kitételt, mely azzal a következménnyel jár, hogy a vitatott rendelkezés csak a jogszabály hatálybalépése után 5 évvel, 2019. január 1-jén lépett volna hatályba.

Érvelése szerint a hatályos rendelkezések alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnek nincsen mérlegelési joga e szabály alkalmazásakor, ha megállapítja, hogy a haszonbérlővel szemben 5 éven belül földbírságot szabott ki, akkor a haszonbérleti szerződés módosításának jóváhagyását meg kell tagadnia.

Utalt arra, hogy az Alkotmánybíróság 25/2015. (VII.21.) AB határozata indokolásában, mely a Fétv. 108. §-ának alkotmányossága kapcsán keletkezett, kifejtette, hogy a jogszabály - bár a múltban keletkezett jogviszonyokat szüntet meg, de mégsem nyilvánít valamely magatartást jogellenessé - a hatálybalépést megelőző időre nem állapít meg, vagy tesz terhesebbé kötelezettséget, ezért nem sérti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. tv-ben megfogalmazott visszaható hatályú jogalkotás tilalmára vonatkozó szabályokat.

Vitatta, hogy a Földforgalmi törvény hivatkozott 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontja alkalmazása visszaható hatályú jogalkalmazásnak minősülne, mert e szabály a földszerzést a jövőre nézve korlátozza, és akkor is csak abban az esetben, ha a haszonbérlővel szemben 5 éven belül földbírságot szabtak ki, az 5 éven túli időszakra pedig nem is vehető figyelembe.

Fogalmilag kizártnak találta, hogy utólagos szankcionálásnak minősüljön az adott rendelkezés alkalmazása, mert a jelen eljárás tárgya a haszonbérleti szerződés jóváhagyása, nem pedig a korábban elkövetett jogsértés, a földterület jogellenes más célú hasznosítása miatti jogkövetkezmény alkalmazása.