A Debreceni Ítélőtábla Bf.437/2012/7. számú határozata emberölés bűntette (NYERESÉGVÁGYBÓL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 16. §, 83. §, 99. §, 137. §, 166. §, 170. §, 175. §, 321. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 361. §, 371. §, 372. §, 381. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.437/2012/7. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2012. szeptember hó 28. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A nyereségvágyból, különös visszaesőként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék 2012. évi május hó 25. napján kihirdetett 2.B.395/2011/31. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlott cselekményét emberölés bűntette kísérletének minősíti (Btk. 166. § (1) (2) bekezdés b) és h) pont).

A fegyházbüntetés tartamát 15 (tizenöt) évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát pedig 10 (tíz) évre súlyosítja.

A halmazati büntetés kiszabására utalást mellőzi.

A vádlott vonatkozásában 5.500 (Ötezer-ötszáz) Ft-ra is vagyonelkobzást rendel el.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlott által az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe.

A másodfokú eljárásban 9.780 (Kilencezer-hétszáznyolcvan) Ft a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s :

A törvényszék a vádlott bűnösségét rablás bűntettében (Btk. 321. § (1) bek.) és testi sértés bűntettében (Btk.170.§ (1), (6) bek. I ford.) állapította meg és mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 8 évi fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B. 6/1997/2. számú ítéletével megállapított szabadságvesztés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette és megállapította, hogy a vádlott jelen ügyéből feltételes szabadságra nem bocsátható.

Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról. 1 db NOKIA típusú telefonra és tartozékaira vagyonelkobzást rendelt el. Kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség viselésére.

Az ügyész az ítélet ellen eltérő jogi minősítés és ahhoz igazodó hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása végett fellebbezett. Fellebbezésének indokolásában a vádirati minősítéssel azonos, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének megállapítását indítványozta, melyet mint különös és többszörös visszaeső követett el, és ehhez igazodóan a szabadságvesztés súlyosítását. Utalt arra is, hogy az elsőfokú bíróság érveinek elfogadása esetén a vádlott cselekvősége aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének is minősül (Btk. 175. § (1), (3) bek. a) pont).

A vádlott és védője enyhítés érdekében éltek jogorvoslattal.

A vádlott az ítélőtáblához intézett beadványában lényegét tekintve az elsőfokú eljárásban előadott védekezését ismételte meg, kiemelve, hogy sem rablást, sem emberölést nem akart megvalósítani, a célja csupán pálinkavásárlás volt. Részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint cselekvősége miért nem értékelhető élet kioltására irányuló szándékként, figyelemmel az elkövetés eszközeire is. A cselekmény elkövetését azzal indokolta, hogy csalódások érték, italozott, szülei meghaltak, családi élete rendezetlen volt és elfordult Isten segítségétől, ahová fogvatartása alatt ismét visszatért.

Kérte, hogy a személyi szabadság megsértésében bűnösségét ne állapítsa meg a bíróság.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.268/2011/3. számú átiratában a vádlott előéleti adatainak pontosítását és a történeti tényállás kiegészítését indítványozta a sértett sérülései tekintetében.

Az elsőfokú ügyészi fellebbezés indokaitól eltérően álláspontja szerint helytálló a vádlott cselekményeinek jogi minősítése, azonban indokolt bűnösségének megállapítása a Btk. 175. § (1) bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő személyi szabadság megsértése bűntettének alapesetében is. Az álláspontja szerint a kirívóan enyhe joghátrány súlyosítása szükséges, figyelemmel arra is, hogy az utóbbi bűncselekmény megállapítása esetén a vádlott a Btk. 137. § 17. pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesőnek minősül és az irányadó büntetési tétel felső határa 16 évre emelkedik.

Az ítélőtábla a minden irányú fellebbezések folytán a törvényszék ítéletét a Be. 348. § (1) bekezdése alapján a Be. 361. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen, figyelemmel a Be. 554/B. § gc) és 554/C. §-ban írt rendelkezésekre is a meghozatalát megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta.

A nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség jelen lévő képviselője, a vádlott és védője indítványaikat változatlan tartalommal fenntartották.

Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok sérelme nélkül folytatta le az eljárást és ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A bizonyítékok egyenként és összességükben történő okszerű értékelésével és mérlegelésével megalapozott tényállást állapított meg. Indokolási kötelezettségének eleget téve meggyőzően számot adott arról is, milyen bizonyítékokat értékelt és fogadott el a tényállás alapjául.

Az általa megállapított tényállás csupán a következőkkel egészítendő ki. Az előéleti adatok sorában pontosítást igényel az ítélet 4. oldal 4. pont alatti büntetés - amely egyébként a visszaesői minőség megállapításánál is relevanciával bír -, mivel a fogolyszökés vétsége miatt, mint visszaesővel szemben került sor a 4 hónapi börtönbüntetés kiszabására.

6. oldal 6. bekezdését követően rögzítendő, hogy a nyílt koponyasérülés, az agyállomány bevérzés e következménye súlyos egészségromlásnak minősül.

Az ítélőtábla szükségesnek tartotta kiegészíteni a tényállást továbbá (ítélet 5. oldal 3. bekezdés) a vádlott által eltulajdonított pénzösszeg sorsával is.

A vádlott 31.000 Ft-ot tulajdonított el, melyből 13.500 Ft térült meg.

Vásárolt egy Nokia 5300 típusú mobiltelefont 12.000 Ft-ért, mely tartozékaival együtt lefoglalásra került, egy telefonkártyát 4700 Ft-ért, kávét 255 Ft-ért, fánkot, cigarettát, gyufát összesen 5.500 Ft összegben (nyomozati iratok 537-538. oldalak).

Az így pontosított, illetve kiegészített tényállás hibamentes, a másodfokú eljárásban irányadónak tekintendő.