BH 2020.3.79 Megszakítja a végrehajtási jog elévülését, ha a végrehajtást kérő nem a követelés behajthatatlansága miatt szünetelő végrehajtás folytatását kéri, hanem az adós felszámolásának elrendelése iránt terjeszt elő kérelmet [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 327. § (3) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 57. § (4) bek.].

Pertörténet:

Nagykőrösi Járásbíróság G.40007/2017/14., Budapest Környéki Törvényszék Gf.40024/2018/5., Kúria Pfv.20587/2019/8. (*BH 2020.3.79*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A bíróság 2010. augusztus 26-án az alperes kérelmére végrehajtási lap kiállításával 8 000 000 forint tőke és járulékai behajtása iránt végrehajtást rendelt el a felperes ellen. A végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó 2011. január 10-én az 1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 52. § d) pontja alapján megállapította a végrehajtás szünetelését. Az alperes 2015. május 13-án kérelmet terjesztett elő a felperes felszámolása iránt - továbbiak mellett - arra hivatkozással, hogy az alperessel szemben lefolytatott végrehajtástól nem várható eredmény. Az alperes 2016. február 18-án kérte a szünetelő végrehajtás folytatását.

A felperes keresete, az alperes védekezése

[2] A felperes keresetében az ellene indult végrehajtás megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy a végrehajtási jog és a végrehajtani kívánt követelés elévült.

[3] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

[4] A felperes felszámolása iránt indult ügyben a bíróság a 2016. július 28-án meghozott végzésével a jelen per jogerős befejezéséig felfüggesztette az eljárását. Indokolása szerint a végrehajtási jog elévülése kérdésében való döntés előkérdése a hitelezői követelés fennállása kérdésének.

[5] A jelen pert tárgyaló elsőfokú bíróság végzésével 2016. október 6-án a per tárgyalását függesztette fel a felszámolás iránti eljárás befejezéséig, mert - álláspontja szerint - a felszámolási eljárásban hozott döntés előkérdése a végrehajtás megszüntetése iránti pernek.

A másodfokú bíróság végzésével megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és mellőzte a per tárgyalásának felfüggesztését. Döntését azzal indokolta, hogy amennyiben megállapítást nyer a követelés és a végrehajtási jog elévülése, a fizetésképtelenség megállapíthatóságának feltétele a felszámolási eljárásban megszűnik, mivel elévült követelés alapján nem lehet felszámolást elrendelni.

Az első- és a másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megszüntette a végrehajtást. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a végrehajtás 2011. január 10-ei szünetelését követően nem történt végrehajtási cselekmény, ami megszakította volna a végrehajtási jog elévülését, ebből következően a végrehajtandó követelés és a végrehajtási jog 2016. január 10-én elévült. A felperes felszámolásának elrendelése iránti kérelem a végrehajtási jog elévülésének megszakítására nem alkalmas.

[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy a felszámolás elrendelése a felperes vagyonára vezetett totális végrehajtás, így a felszámolás kezdeményezése az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: régi Ptk.) 327. § (3) bekezdése szerinti olyan végrehajtási cselekmény, amely az elévülés megszakítására alkalmas. Az alperes hitelezői minőségében kérelmet terjesztett elő a felperes felszámolása iránt, az alperes kérelme követelésének behajtására alkalmas eljárási cselekmény, amelytől a végrehajtással azonos módon remélhette a követelés eredményes megtérülését.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kifejtette: a végrehajtani kívánt követelés képezi az ellene indult felszámolási eljárás alapját, azonban ez a követelés elévült, hiszen a felszámolási eljárás kezdeményezése nem tekinthető a követelés elévülését, valamint a végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekménynek, mert végrehajtási cselekmény kizárólag a Vht.-val, a bírósági végrehajtással kapcsolatos cselekmény lehet. Az alperes az 5 éves elévülési időn belül nem intézkedett a szünetelő végrehajtás folytatása iránt.

[9] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Érvelése szerint a felszámolás totális végrehajtás, az annak elrendelésével kapcsolatos cselekmény egyenértékű a végrehajtás elrendelése iránti kérelemmel, figyelemmel arra is, hogy a bírói gyakorlat a végrehajtási jog elévülésének megszakítása szempontjából a végrehajtás során történt intézkedéseket, cselekményeket tágan értelmezi. A felszámolás iránti kérelem nem vitásan hitelezői igénybejelentés is. A felszámolási eljárás egy végrehajtási forma, az annak során végzett bármely cselekmény, így a felszámolás kezdeményezése is végrehajtási cselekmény, ami a végrehajtási jog és a követelés elévülését megszakítja. A felperes felszámolása iránti kérelem előterjesztésekor a végrehajtani kívánt követelés még nem évült el.

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[11] Az adott esetben a jogerős ítéleti döntés nem jogszabálysértő, a Kúria egyetért annak helytálló indokaival is, azokat megismételni nem kívánja, csupán a felülvizsgálati kérelem többirányú érvelése kapcsán mutat rá a következőkre.

[12] A végrehajtás megszüntetésének alapja lehet - továbbiak mellett - a végrehajtási jog elévülése, az elévülésnek ugyanis az a legfontosabb joghatása, hogy az elévült jogot (követelést) állami kényszer igénybevételével többé nem lehet érvényesíteni. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja [Vht. 57. § (4) bekezdés]. A Vht. nem határozza meg a végrehajtási cselekmény fogalmát, így a bírói jogértelmezés körébe tartozó kérdés annak eldöntése, hogy az adott körülmények között mely cselekmény minősül végrehajtási cselekménynek, s ilyen módon az adott cselekmény megszakította-e a végrehajtási jog elévülését.

[13] A Kúria elé tárt jogvita elbírálása szempontjából döntő jelentősége van annak, hogy a felperessel szemben kezdeményezett végrehajtás szünetelésének 2011. január 10-i megállapítását követően az alperes 2015. május 13-án - azaz az 5 éves elévülési időn belül - kérelmet terjesztett elő a felperes felszámolása iránt.

A felszámolási eljárás lényegét tekintve az az eljárás, amikor valamennyi hitelező követelését az adós teljes vagyonával szemben számolják el. Ebből is következik az, hogy a felszámolási eljárás alatt egyedi végrehajtási eljárásnak nincs helye.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (2) bekezdés a)-c) pontjai értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy