A Szegedi Törvényszék P.21548/2018/15. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 118. §, (1) bek., 119. §, 122. §, k) pont, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §] Bíró: Némethné dr. Suták Anikó

Szegedi Törvényszék

1.P.21.548/2018/15.

A Szegedi Törvényszék a dr. Kovács Arthur ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - dr. Gyenge Zoltán ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása és sérelemdíj megfizetése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A keresetet elutasítja.

A le nem rótt 43.600,- (negyvenháromezer-hatszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett de, a Szegedi Törvényszéknél írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályánál.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek előadása valamint a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben tölti végrehajtandó szabadságvesztés büntetését. A felperes az alperesi intézet I. Objektum ... I. emelet 127. zárkájában van elhelyezve. Ezen zárkában 2018. június hó 11. napjáig a fogvatartottak birtokában és használatában két TV készülék volt. A felperes tartási engedéllyel TV készüléket tartott birtokban.

Az alperes 2018. június hónapban biztonsági, illetve büntetés-végrehajtási okból az alperes azon zárkáiból, ahol több TV készülék volt található annak érdekében, hogy egy zárkában egy TV legyen elsősorban a saját tulajdonú TV készülékek kivételre kerültek. A felperes elhelyezését biztosító 127. zárkában, mely zárka egy felújított, ún. egybenyitott zárka, mely három légtérből, három különálló zárkából összenyitott és kialakított két lakóegységes zárka, mely két lakórészből és leválasztott illemhelyet magában foglaló közös helyiségből áll, ahol lakórészenként három fogvatartott került elhelyezésre, lakórészenként egy-egy TV van elhelyezve. A felperes kérelmére az egy engedélyezett TV a felperes saját tulajdonú TV-je.

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy TV készülék birtokban tartásától önkényesen és kényszerítő ok nélkül megfosztotta megsértette a személyhez fűződő jogait, konkrétan a tanuláshoz, a művelődéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez való, illetve az aktuális információk, hírek megismeréséhez való jogát. Kérte továbbá, hogy az alperest kötelezze a jogsértéssel érintett időszak egészére nézve napi 1.000,- Ft összegű sérelemdíj megfizetésére, mely 2018. június 7. - 2018. december 27. napja közötti időszak tekintetében 198.000,- Ft összegű. Indoklásul hivatkozott arra, hogy a 2013. évi CCXL. tv. (Bv. tv.) 129. § (1) bekezdése törvényi szinten rögzíti, hogy a fogvatartott jogosult tárgyak birtokban tartására. A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet 1. sz. melléklete az elítélt birtokában tartható tárgyakat nevesíti és ezek között szerepel a TV készülék. Álláspontja szerint a rendelet 1. számú melléklet 6.2. pontjában szereplő elsősorban a bv intézet által biztosított TV készülék meghatározás vagylagossága nem szünteti meg a birtokban tarthatóság jogi lehetőségét, pusztán arról szól, hogy elsősorban a bv intézet által biztosított TV készülék tartható birtokban és ha a bv intézet nem tud TV készüléket biztosítani, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy saját tulajdonú TV-t tarthasson az elítélt a birtokában. Állítása szerint azzal, hogy az alperes nem biztosítja részére a TV kizárólagos használatát, illetve birtokban tartását mindenféle kényszerítő ok nélkül és önkényesen korlátozza a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a tanuláshoz, művelődéshez, az aktuális információk, hírek megismeréséhez való jogát, melyek az emberi méltóságnak, mint alanyi jognak az egyes vetületei. Az emberi személyiség ugyanis nem bontakozhat ki, ha nem biztosítják számára a tanuláshoz, a művelődéshez való jogot, valamint ha elzárják a hírek megismerésének lehetőségétől és a szabadidő hasznos eltöltésétől, így e jogok sérelmét a személyiségi jogok megsértésének körében kell értékelni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes által hivatkozott alapjogok személyiségi jognak minősülnének, így a személyiségi jog megsértésének következményei alkalmazhatók lennének. Egyebekben állította, hogy eljárása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő. Vitatta a felperesi érvelést az irányadó jogszabályok vonatkozásában. Előadta, hogy a korábbiakban is csak külön engedély alapján volt lehetőség saját TV birtokban tartására, a jogszabály elsősorban a bv intézet által biztosított TV készülék használatát teszi lehetővé. A jogalkotó a tartható tárgyak meghatározása, korlátozása vonatkozásában az adott bv intézet parancsnokának diszkrecionális jogkört biztosít az engedély megadására. A perbeli esetben az intézkedés meghozatalára nem önkényesen, hanem biztonsági, illetőleg büntetés-végrehajtási okból került sor. Hivatkozott arra, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Ugyanezen szakasz második mondata rögzíti, alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A személyiségi jogok korlátozására csak jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet sor. Ezek a korlátok részben a jogrendszer lényegéből fakadnak, hiszen az államnak a büntető eljárás lefolytatásához, illetőleg a kiszabott büntetés végrehajtásához nyilvánvalóan korlátozni kell a bűncselekmény elkövetőinek személyes szabadságát. A személyes szabadság korlátozásából az egyénre nézve egyéb korlátozások is következnek természetszerűleg. Ilyen jellegű korlátozásnak tekinthető, hogy törvény szabályozza az elítélt a zárkában milyen dolgokat vihet be és tarthat. A részletszabályok megalkotására a rendelet felhatalmazza a bv intézet vezetőjét, melyet a házirendben fektet le. Ez vonatkozik a zárkákban történő TV használatra is. Egyebekben hivatkozott arra, hogy a Bv. tv. 118. § (1) bekezdése szerint a fogvatartott elveszti a személyi szabadságát és köteles tűrni a büntetése végrehajtásának tényéből eredően egyes alapvető jogainak és jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságainak módosulását, szünetelését, korlátozását. A fogvatartott művelődéshez való joga (119. § b) pont), a szabadidő eltöltéséhez való joga (119. § j) pont), illetőleg a tulajdonhoz való joga (119. § i) pont) a korlátozott jogok körébe tartozik.