A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20820/2011/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 210. §, 537. §] Bírók: Harter Mária, Kiss Mária, Rédei Anna

Pfv.VIII.20.820/2011/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Holló Mária Terézia ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a ... jogtanácsos által képviselt alperes (alperes címe) ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 40.P.25.883/2009. számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla 2010. december 15-én 6.Pf.21.443/2010/6. számon hozott jogerős közbenső ítéletével befejezett perében az alperes 23. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget és az államnak külön felhívásra 36.000 (Harminchatezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az alperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli.

I n d o k o l á s :

A peres felek a felperes 2007. április 24-én kelt ajánlata alapján ... biztosítási szerződést (... szerződés) kötöttek a felperes és házastársa tulajdonát képező ... tulajdonában álló, a Kecskeméti Körzeti Földhivatal által ... helyrajzi számon nyilvántartott ...-i ingatlan perbeli melléképületének a biztosítására. Az alperes az F/7. sorszám alatti biztosítási kötvényt bocsátotta ki.

2009. április 4-én szándékos gyújtogatás miatt az istálló (melléképület) tetőszerkezete leégett. Az alperes a biztosítási szolgáltatást megtagadta, ezért a felperes pert indított és a keresetében 15.560.983 forint, valamint kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a biztosítási szerződés alapján.

Az alperes ellenkérelmében kifogás útján megtámadta a biztosítási szerződést és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés megkötésekor tévedésben volt a biztosított vagyontárgy tulajdonosát illetően, tévedése pedig a kockázatviselés mértékére kihatott. A perbeli szerződést a szabályzat tilalma miatt gazdálkodó szervezettel nem is köthette volna meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével - az alperes megtámadási kifogásának helyt adva [Ptk. 236.§ (3) bekezdése] - a keresetet elutasította.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2009. április 4. napján bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás nyújtására köteles a ... kötvényszámú, ... Biztosítási Szerződés feltételei szerint. Úgy ítélte, hogy az alperes szerződéskötéskori tévedése esetleges fennállásának a jogvita elbírálása szempontjából nincs ügydöntő jelentősége. Megállapította, hogy a ... Biztosítás Különös Szabályzata (...) nem zárja ki, hogy a gazdálkodó szervezet ilyen típusú biztosítást kössön. A biztosításra irányadó szabályzatok (VBSZ-96 I.1.pontja, ... I. pontja) a biztosítottak körét nem kimerítő, hanem példálózó felsorolással határozza meg. Kifejtette, hogy a perben rendelkezésre áll a felperes és az ingatlan tulajdonosa közötti 2004. március 5-én kelt haszonbérletinek nevezett, tartalma szerint haszonkölcsön szerződés, amelynek alapján a felperes az ingatlan használatára jogosult, ezáltal a vagyontárgy megóvásában való érdekeltsége fennáll. Ebből következően a felperes rendelkezett a Ptk. 548.§-a valamint a VBSZ-96 I. fejezet 1. pontja szerint megkövetelt biztosítási érdekkel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a biztosító szerződési akaratára kiható lényeges körülménynek az tekinthető, hogy a felperes rendelkezett a biztosítási szerződés megkötéséhez szükséges érdekeltséggel. Az alperes kockázatát az a körülmény nem tette terhesebbé, hogy a felperes az ingatlannak nem tulajdonosa, csupán jogszerű használója. Az alperes tévedése az ingatlan tulajdonviszonyai tekintetében, amennyiben a szerződéskötéskor fenn is állt, nem lényeges körülményre vonatkozott. Ezért a másodfokú bíróság az alperes érvénytelenségi kifogását alaptalannak ítélte. Megállapította, hogy a Ptk. 540.§ (3) bekezdése alapján beállt az alperes teljesítési kötelezettsége, mivel kétséget kizáróan megállapítható, hogy annak ténye, hogy az ingatlan tulajdonosa a betéti társaság nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztésében.

A jogerős közbenső ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság határozata sérti a Ptk. 205.§ (1) és (2) bekezdésében, valamint a Ptk. 537.§ (2) bekezdésében foglaltakat. Előadta, hogy jogszabálysértő a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, amely szerint az alperes tévedése nem tekinthető lényeges körülménynek. A szerződést érintő lényeges körülményekkel a feleknek a szerződés megkötésekor kell tisztában lenniük és erre vonatkozóan egyező akarattal megegyezniük. A lényeges adatok körében a közlési kötelezettség a Ptk. 540.§ (1) bekezdése alapján a felperest terhelte. Ennek a kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget. A Ptk. 210.§ (1) bekezdése alapján az alperesnek az érvénytelenségi ok fennálltán kívül egyebet igazolnia a perben nem kellett. Hivatkozott arra is, hogy a ... szerződés különös szabályzata megjelöli, hogy kiknek és mely vagyontárgyakra nyújt fedezetet. Ez nem a gazdálkodó szervezetek gazdálkodásával összefüggő vagyontárgyakra vonatkozó biztosítás, ezért a másodfokú bíróság ezzel kapcsolatos megállapítása téves. Mivel a Ptk. 537.§ (2) bekezdése a biztosító szabad szerződéskötési jogát biztosítja, ezt sérti a másodfokú bíróság közbenső ítélete.