A Kúria Bfv.544/2018/9. számú precedensképes határozata. [2017. évi XC. törvény (Be.) 14. §, 15. §] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

Nem alapozza meg az eljárt bíró kizárását az, hogy a törvényes keretek között kiszabott büntetést a terhelt a súlyosító körülmények téves értékelésre hivatkozással a terhelt-társaival szemben kiszabott büntetésekhez képest eltúlzottan szigorúnak érzi.

***********

KÚRIA

Bfv.I.544/2018/9. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év október hó 29. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.VIII.32.925/2016/61. számú ítéletét és a Fővárosi Törvényszék 21.Bf.10.699/2017/18. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2017. június 14-én meghozott 12.B.VIII.32.925/2016/61. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntettében [Btk. 184. § (1) bekezdés] és 2 rendbeli kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. § (6) bekezdés]; ezért mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül három év - fegyházban végrehajtandó - szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2018. január 26-án meghozott 21.Bf.10.699/2017/18. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés büntetését négy évre súlyosította.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebben előadta, hogy a bíróság elfogult volt, amit azzal támasztott alá, hogy vele szemben - társaihoz képest - súlyosabb büntetést szabtak ki. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárás során nem alkalmaztak szír-magyar tolmácsot, és így nem volt lehetősége a sajátos jogi kifejezések helyes megértésére. Kifogásolta azt is, hogy az eljárás során nem volt lehetősége kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben való részvételre. Végezetül előadta, hogy a másodfokú bíróság tévesen - a kétszeres értékelés tilalmába ütközően - vette figyelembe további súlyosító körülményként a különös visszaesői minőségét, és így törvénysértő módon súlyosította a vele szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést. Ezért a jogerős határozat megváltoztatását kérte.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozata szerint a felülvizsgálati indítvány részben a törvényben kizárt, részben alaptalan, ezért a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta (BF.691/2018/1.).

A terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében továbbra is azt sérelmezte, hogy a javára mutatkozó nagy számú enyhítő körülmény ellenére a másodfokú bíróság eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki, ezért a büntetés mértékének csökkentését, enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történt kizárásra vonatkozó rendelkezés mellőzését kérte.

.-.-.

A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor.

2018. július 1. napján a korábbi, azaz az 1998. évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.), amely a 868. § (1) bekezdésében akként rendelkezik, hogy a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek.

Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta.

A már kitűzött tanácsülést a Be. 660. § (1) bekezdése alapján megtartotta, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. § (6) bekezdésére tekintettel vizsgálta a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is.

Eljárási okból felülvizsgálatnak csak a Be. 649. § (2) bekezdésében írt okok miatt van helye, és ezen okok köre önkényesen nem bővíthető. A Be. 608. § (1) bekezdése tartalmazza azokat az ún. abszolút eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálatot megalapozhatnak. Ezen okokat az 1998. évi XIX. törvény 373. § (1) bekezdés I. b) és c) pontjai, továbbá II-IV. pontjai tartalmazták.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában helytállóan fejtette ki, hogy nem tekinthető ilyen, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek az, ha a bíróság elmulasztotta kioktatni a terheltet valamely büntethetőséget megszüntető ok érvényesítésének lehetőségéről, illetve ennek érdekében nem függesztette fel az eljárást. A terhelt gyanúsítotti kihallgatásától az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig több év telt el, amely idő alatt lehetősége lett volna hat hónapig tartó kábítószer-függőséget gyógyító, illetve kábítószer-használatot kezelő ellátáson való részvételre, e lehetőséget nem zárja ki a szabadságvesztés büntetés végrehajtása sem. A terhelt a 2014. július 28. napján foganatosított gyanúsítotti kihallgatásán történt kioktatása óta ezen büntethetőséget megszüntető ok lehetőségének ismeretével rendelkezett. A felülvizsgálati indítvány ezzel kapcsolatos hivatkozása a törvényben kizárt.