BH 2021.7.211 Ha a kereseti kérelem egyes elemei az általános peres eljárásban, míg más eleme mulasztási perben bírálandó el, akkor a közigazgatási bíróságnak a mulasztási perre tartozó kereseti kérelmet el kell különítenie, és azt a Kp. 127. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárásban kell elbírálnia.

Ha az ügy nem önkormányzati hatósági ügy, illetve a közigazgatási szervet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet hatósági hatáskör gyakorlására nem jogosít fel, vagy nem jelöl ki, akkor az önkormányzati feladatot ellátó szerv hatóságnak nem minősül, az Ákr. szerinti eljárást nem folytathat le [2011. CLXXXIX. törvény (Mötv.) 41. § (1) bekezdés, 142/A. § (1) bekezdés, 1988. évi I. törvény (Ket.) 8. § (1) bekezdés, 9. § (1) bekezdés, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 9. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 118. § (1) bekezdés a), b), d) pont, 382/2016. Korm. r. 2. §, 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (KM rendelet) 2. §, 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet (GKM rendelet)].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2015. évben fordult először az alpereshez azzal, hogy a tulajdonát képező Győr, ... alatti ingatlanra történő be-, illetve kihajtást - a kapubejáróval szemben várakozó gépjárművek - nagymértéken akadályozzák. Az alperes helyszíni szemlét követően arról tájékoztatta a felperest, hogy a jelzett probléma a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 41. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint szabályozott, a probléma megoldása érdekében a rendőrség vagy a közterület-felügyelet közbenjárása szükséges.

[2] A felperes 2019. évben megismételt kérelmére az alperes az előző levelében foglaltakkal azonos tartalmú tájékoztatást adott.

[3] A felperes újabb kérelmére adott válaszában az alperes rögzítette, hogy nem köteles az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 80. §-a alapján a kérelemről alakszerű döntést hozni, tekintettel arra, hogy nem minősül hatóságnak.

[4] A fenti előzményeket követően a felperes azzal fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatalához (a továbbiakban: közlekedési hatóság), hogy kötelezze az alperest a forgalmi rend felülvizsgálatára. A közlekedési hatóság határozatával kötelezte az alperest a Győr, Katona József utca, Kartács utca és Schima Bandi utca közötti szakasz forgalmi rendjének felülvizsgálatára.

[5] Az alperes a 2019. november 8. napján kelt 02-0052/3-K/2019. ügyiratszámú levelében arról tájékoztatta a felperest és a közlekedési hatóságot, hogy a forgalmi rend felülvizsgálatát elvégezte és a helyszín újbóli megtekintése alapján korábbi álláspontját fenntartja. Eszerint amennyiben a kapubejáróval szemben várakozó gépjármű akadályozza a felperes ingatlanára történő behajtást, illetve az onnan történő kihajtást, úgy a KRESZ 41. § (2) bekezdés c) pontja szerinti várakozási tilalom sérül. A forgalomszabályozást a szükséges legkevesebb közúti jelzéssel kell megvalósítani, azaz a közlekedési jogszabályban eleve rendezett kérdést nem szükséges forgalomtechnikai eszközzel jelölni. A megállási tilalom mindkét oldalon történő bevezetése indokolatlan és túlzó beavatkozást jelentene, a parkolás teljes ellehetetlenítéséhez vezetne.

A kereseti kérelem

[6] A felperes elsődleges kereseti kérelmében annak megállapítását kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 129. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a Kp. 38. § (1) bekezdés b) pontjára -, hogy az alperes az intézkedés elmulasztásával, illetve a határozathozatal mellőzésével a közigazgatási cselekmény mulasztását követte el. Erre figyelemmel az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet (a továbbiakban: KM rendelet) 1. § (1) bekezdése szerint arra kérte kötelezni az alperest, hogy közlekedési tábla kihelyezésével szüntesse meg az akadályoztatást, döntését az Ákr. szabályainak megfelelően hozza meg. Másodlagos kereseti kérelmében - a mulasztás megállapítása mellett - a Kp. 38. § (1) bekezdés d) pontja alapján arra kérte kötelezni az alperest, hogy a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettségét teljesítse, hozzon az Ákr. 80. § (1) bekezdésének megfelelő alakszerű érdemi határozatot.

[7] Előadta, hogy a jogvita a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási jogvitának minősül, az alperes megfelel az Ákr. 9. §-ában foglalt hatóság fogalomnak. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (1) és (2) bekezdéseire, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) mellékletének A) pontjában foglaltakra, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 80/2012. (III. 30.) KGY számú határozatára (a továbbiakban: 80/2012. KGY határozat) utalással előadta, hogy a helyi közút tulajdonosa és kezelője az önkormányzat, így a forgalom szabályozására is az önkormányzat köteles, aki jelen esetben ezt a feladatkörét az alapító okirattal az alperesre mint az önkormányzat szervére ruházta át.

Az elsőfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a 02-0052/3-K/2019. ügyiratszámú levelet mint közigazgatási cselekményt megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására, valamint új határozat meghozatalára kötelezte.

[9] Indokolásában rögzítette, hogy a mulasztás a Kp. 127. §-a alapján kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha a hatóság a jogszabály által előírt eljárási kötelezettségének nem tett eleget. Jelen esetben az alperes a felperes kérelmére helyszíni szemlét tartott, álláspontjáról több esetben tájékoztatta a felperest, közölte, hogy miért nem szükséges a közlekedési tábla kihelyezése.

[10] A KM rendelet 2. § (1) bekezdésére, továbbá a Kkt. 34. § (1) és (2) bekezdéseire hivatkozással leszögezte, hogy a forgalmi rend kialakítása a közigazgatási jog által szabályozott, az közigazgatási jogviszonyt keletkeztet. A forgalomszabályozás a felperes helyzetét közvetlenül érinti, így a jelen ügy jogi helyzetének megváltoztatására irányul.

[11] Nem vitatott tényként rögzítette, hogy a perrel érintett út helyi közútnak minősül. A GKM rendelet melléklet A) pontja szerint a helyi közút tulajdonosa, kezelője az önkormányzat. Ennek megfelelően a forgalomszabályozás önkormányzati hatósági ügy.

[12] A 80/2012. KGY határozattal módosított alapító okirat szerint a közforgalmú utak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az alperesnek kell ellátnia. Az alapító okiratban tehát az önkormányzat az út kezelésével kapcsolatos hatósági feladatokat ruházta át az alperesre. Ezért az alperes az Ákr. 9. §-ának megfelelően hatóságnak minősül, amelyen nem változtat az, hogy az önkormányzat nem rendelettel, hanem határozattal ruházta fel erre az alperest. Ez utóbbi körülmény nem eshet a felperes terhére.

[13] Mivel pedig a forgalomszabályozás közigazgatási hatósági ügy, amelyben átruházott hatáskörben az alperes köteles eljárni, az Ákr. szerinti alakszerű döntést kell hoznia. A támadott tájékoztató levél azonban nem felel meg az Ákr. 80. § (1) bekezdésében és 81. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.