A Győri Ítélőtábla Pf.20173/2019/6. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 87. §, 163. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:548. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Mészáros Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék P.20140/2019/13., *Győri Ítélőtábla Pf.20173/2019/6.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.173/2019/7/I. szám

A Győri Ítélőtábla a dr. ... pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Zakár András ügyvéd által képviselt alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2019. június 24. napján kelt P.20.140/2019/13. számú ítélete ellen az alperes által 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a per fő tárgya tekintetében azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a marasztalási összeg megfizetésére az alperes sérelemdíj címén köteles, egyúttal mellőzi az elsőfokú ítélet rendelkező részéből a személyiségi jog megsértésére utaló kitételt.

A felperesi pártfogó ügyvéd elsőfokú eljárásra eső munkadíjára vonatkozó rendelkezést akként pontosítja, hogy a munkadíj 1/6 részben az alperes, 5/6 részben a felperes terhére esik, illetve az állam terhén maradó elsőfokú eljárási illeték 36.000 (Harminchatezer) forint.

A másodfokú eljárás vonatkozásában a felperesi pártfogó ügyvéd munkadíja a teljes egészében pervesztes alperes terhére esik.

A 15.000 (Tizenötezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az alperesi büntetés-végrehajtási intézetben töltötte szabadságvesztés büntetése végrehajtását. Ennek során az alperes 2015. október 19-25., 2015. november 2-22., 2015. november 30-tól december 06., 2015. december 14-től 2016. január 03., 2016. január 12-16. és 2016. január 25. és 31. napja között nem biztosította a felperes részére a jogszabályokban előírt elhelyezési körülményeket, így a felperes elhelyezésére 69 napon keresztül túlzsúfolt zárkában került sor.

* * *

A Győri Ítélőtábla Pf.I.20.314/2018/4/I. számú hatályon kívül helyező végzését követően megismételt eljárásban felperes módosított keresetében 600.000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra alapítottan, hogy az alperes a tényállásban részletezett 69 napon keresztül nem biztosította a felperes elhelyezése során a jogszabályban előírt térmértéket, s ezzel megsértette a felperes emberi méltóságát (3. sorszám alatti irat, 9. és 13. sorszám alatti jegyzőkönyv). Rámutatott, hogy a bírói gyakorlat értelmében a zsúfolt elhelyezés önmagában alkalmas az emberi méltóság megsértésére, és miután e körben az alperes a tényállást nem vitatta, őt további bizonyítási kötelezettség nem terheli.

Az alperes a módosított kereset elutasítását kérte. A zsúfolt elhelyezés ténye - a térmérték és az időtartam - vonatkozásában nem vitatta a felperes tényelőadását, de arra hivatkozott, hogy a felperes panaszjogát nem merítette ki, így a sérelem megszüntetése iránt nem tudott intézkedni, melyre figyelemmel marasztalása Ptk. 6:548. § (1) bekezdése szerinti feltételei nem állnak fenn. Marasztalása esetére arra hivatkozott, hogy a felperesi igény eltúlzott.

* * *

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy személyiségi jog megsértése miatti kártérítés címén 15 napon belül fizessen meg a felperes javára 103.500 Ft-ot. A felperes keresetét ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte a felperest, hogy perköltség címén 15 napon belül fizessen meg az alperes javára 12.700 Ft-ot. Megállapította, hogy a felperesi pártfogó ügyvéd munkadíját ¼ részben az alperes, ¾ részben a felperes viseli, az eljárás során felmerült 25.715 Ft illeték az állam terhén marad.

Ítélete indokolásában arra hivatkozott, hogy a jogvita elbírálása során az új Ptk., a rPp., valamint a 2013. évi CCXL. törvény - Bvtv. -, illetve a 16/2014. (XII.19.) IM rendelet - Bvtvr. - szabályait kellett alkalmaznia.

Kiemelte, hogy a kereset tárgyát képező időszakban az alperes a 3 m2 szabad területre vonatkozó jogszabályi követelményt a felperes elhelyezése során nem biztosította, ezzel a bírói gyakorlattal összhangban - Kúria Pfv.VI.21.778/2014/4., Pfv.VI.22.372/2011/9. - megsértette a felperes emberi méltóságát, mely megalapozza sérelemdíj fizetési kötelezettségét.

A sérelemdíj mértékének (elsőfokú ítélet megfogalmazása szerint a kártérítés összegének) megállapítása során figyelembe vette, hogy a per folyamán a felperes több igényt terjesztett elő összesen 3.000.000 forint összegben, ezek nagyrészétől azonban elállt, így a kereset belső aránya szerint 400.000 forint az általa túlzsúfoltság miatt érvényesített sérelemdíj összege. A fogva tartás túlzsúfoltsággal érintett 69 napos időtartamát alapul véve, napi 1.500 forintban határozta meg a felperest megillető sérelemdíj összegét.