A Fővárosi Törvényszék P.23605/2007/8. számú határozata határozat megtámadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 78. §, 141. §, 163. §, 164. §, 206. §, 1989. évi II. törvény (Et.) 10. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Homolya Szilvia

Ítélet

A Magyar Köztársaság nevében!

Lantosné dr. Gál Ilona (1182 Budapest, Ganz Ábrahám u. 23.) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (....) I.r. felperesnek és II.rendű felperes neve (...) II.r. felperesnek

Dr. Dvorák Lajos (1215 Budapest, Vágóhíd u. 40/B) ügyvéd által képviselt ...Párt (....) alperes ellen

határozatok megtámadása iránt indult perben meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság az alperes 2005. december 17. napján tartott Országos Nagygyűlésének 1-5. sorszámú, valamint a 2005. december 17. napján tartott Országos Nagyválasztmányi ülésének 1-3. sorszámú határozatát megsemmisíti.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 73. 000 - 73. 000 (azaz hetvenháromezer-hetvenháromezer) forint perköltséget.

Az alperes által le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Indokolás

Az alperes a Fővárosi Bíróság által nyilvántartásba vett politikai párt, melynek tagjai a felperesek. Alperes kizárta soraiból a felpereseket, a tagsági viszony megszüntetése miatt per van folyamatban.

Az alperesi párt tagságán belül folyamatos és kiélezett érdekellentét áll fenn, melynek következtében több polgári peres eljárás is folyamatban van az alperes tagjai és az alperes között.

Az alperes működésének szabályait a Pártalkotmány elnevezésű alapokmány rendezi. Az alperes pártalkotmányát az alperes nagygyűlése 2004. május 29. napján módosította, a módosítás érintette a megyei választmányok küldött delegálásának szabályait. A módosítás időpontjának nyilvántartásba vétele iránti kérelmet X terjesztette elő. A Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság a pártalkotmány módosítás időpontját a ... számú végzésével bejegyezte, a fellebbezés folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az ... végzésével az elsőfokú határozat ezen részét megváltoztatva a kérelmet elutasította. A másodfokú végzés indokolása szerint a kérelem, mint nem jogosulttól származó alaptalan volt. A pártalkotmány 2004. május 29-i módosításának bíróság általi regisztrációjára nem került ezt követően sor. A 2004. május 29. napján meghozott, pártalkotmányt módosító határozat törvényességéről jogerős bírósági határozat eddig nem született. A Fővárosi Ítélőtábla ...sorszámú végzését a Legfelsőbb Bíróság ... sorszámú végzésével a képviselőváltozás nyilvántartásba vétele vonatkozásában helybenhagyta, míg egyebekben a jogerős végzést hatályában fenntartotta, így ennek alapján 2005. október 5. napjától a 2004. június 26-i alperesi határozat alapján az alperes nyilvántartásba vett képviselője X.

A Fővárosi Bíróság ... sorszámú 2006. február 8. napján kelt és 2006. március 6. napján jogerőre emelkedett végzésével az X. által a 2004. május 29-i Pártalkotmány módosítás időpontjának nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét elutasította és elrendelte a 2005. december 17-i Pártalkotmány módosítás időpontjának nyilvántartásba vételét.

Az alperes képviselője 2005. december 17. napjára országos nagygyűlést és nagyválasztmányt hívott össze. A testületi ülések összehívására a 2004. május 29. napján elfogadott pártalkotmány szabályainak szem előtt tartásával került sor.

A nagygyűlésre és a nagyválasztmányra való meghívást az alperes törvényes képviselője irányította. A küldöttek felkutatása az alperesi párt megyei elnökeivel való kapcsolatfelvételen keresztül valósult meg. A megyei elnökök jelölték meg azokat a személyeket, akik álláspontjuk szerint - a korábbi választások alapján - jogosultak voltak a két ülésen való részvételre. A jelöltek személyét a megyei elnökök "ajánlása" alapján vették fel a meghívottak listájára. A megyék a elöltek személyén kívül egyéb iratokat a pártközpontba nem küldtek.

A Pártalkotmány 18. § (1) bekezdése értelmében az országos nagygyűlés az országos szervezet és központ legfelsőbb szerve, amely az országos vezetőségből, a megyék elnökségéből, az országgyűlési képviselőkből és a helyi szervezetek elnökeiből áll. Az országos nagygyűlés hatásköre egyebek mellett a pártalkotmány kétharmados döntéssel való módosítása.

Az országos vezetőség tagjai a pártalkotmány 19. § (1) bekezdése értelmében az országos elnökség tagjai (pártelnök, főtitkár, ügyvezető alelnök, pártfőügyész, hat alelnök és hat főtitkárhelyettes 20.§), a megyei elnökök, a párt szakmai kabinetjének elnökei, az OFEB elnökei, a pártfőügyész, valamint azon országgyűlési képviselők, akik más tisztségüknél fogva még nem tagjai az országos vezetőségnek, továbbá a kormány kisgazda tagjai és államtitkárai.

A Pártalkotmány 21. § (1) bekezdése értelmében a nagyválasztmány az országos vezetőségből és a megyei választmányok küldötteiből áll.

A Pártalkotmány 16. § (2) bekezdése értelmében a megyei választmánynak annyi delegáltja lehet az országos nagyválasztmányra, ahány egyéni országgyűlési választókerület van a megyében. A megyei választmány elnöksége előzetesen meg kell győződjön arról, hogy az országos nagyválasztmányba delegálandó személy alapszervezeténél, az országos nagyválasztmányi ülés résztvevőiről döntést hozó megyei választmányi ülést megelőző egy évben a tagdíjat fizette, és a szervezeti életben részt vett. Ezt alapszervezetének üléséről készült jegyzőkönyvnek kell tanúsítania.

A Pártalkotmány 27. §-a értelmében a párt döntéshozó szervei akkor határozatképesek, ha a testület tagjainak többsége a szavazásnál jelen van. Döntéshozatalhoz - ha az alkotmány, vagy a testület másként nem rendelkezik - a jelenlévők 50 % + 1 szavazata szükséges.

Az alperesi párt X megyei szervezetét az alperes elnöke 2005. november 15. napján felfüggesztette és megbízta Y ... lakost, hogy a megyei szervezetet megbízott elnökként irányítsa és kutassa fel a megyéből delegálandó küldötteket. Y az alperesi pártnak és a Kereszténydemokrata Néppártnak is tagja. Y felvette a kapcsolatot a megyei párt vezetőkkel és kutatásai alapján Y, Z,S, Sz, D került meghívásra az országos nagygyűlésre és nagyválasztmányi ülésre. A megyében választmányi ülést a jelöltek állítása céljából nem tartottak. Z tagsága Y megbízatásának átadását követően keletkezett.

A 2005. december 17. napján tartott nagygyűlésen az alperes megállapította, hogy a testületi ülésre 375 személy regisztráltatta magát, melyből 195 személy jelent meg.

A Nagygyűlésen G megyéből nem jelent meg egyetlen tag sem. A megyében a perbeli időszakban pontosan meg nem határozható, de 9-11 közötti tagságú elnökség és 15-18 számú helyi alapszervezet működött. A G pártszervezet 8-10 fővel kívánt részt venni a pártgyűléseken, melyre végül nem került sor. A határozatképesség megállapításakor G megye tagjai figyelmen kívül maradtak.