88/1995. (VII. 6.) OGY határozat

a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Kormány előterjesztése alapján a Magyar Honvédség átalakítására vonatkozóan az alábbi határozatot hozza:

1. Szükségesnek tartja a Magyar Honvédségnek a Magyar Köztársaság veszélyeztetettségével, az ország gazdasági teherbíró képességével, valamint a NATO-hoz való csatlakozás szándékával összhangban álló átalakítását.

2. Az átalakítás eredményeként fokozatosan, több lépésben, a jelenleginél kisebb, de hiteles visszatartó képességgel rendelkező, a NATO katonai szerveibe integrálható korszerű fegyveres erő jöjjön létre. Az átalakításnak ki kell terjedni a hadsereg életének minden területére, így a Magyar Honvédség hadrendjére, szervezeti felépítésére és vezetési rendjére; az alkalmazás elveire; a harckészültség és mozgósítás, a hadkiegészítés, a felkészítés, kiképzés és az oktatás rendszerére; a haditechnikai eszközök cseréjére és korszerűsítésére; a tervezés rendjére; a gazdálkodás és az anyagi-technikai biztosítás rendszerére; az állományarányokra; a személyi állomány élet- és munkakörülményeire, szociális helyzetére; a belső viszonyok átalakítására; a hadtudományra és a honvédség társadalmi kapcsolataira.

3. Hosszú távon - 2005-re - a honvédség struktúráját úgy kell átalakítani, hogy csökkenjen létszáma, béke- és hadiszervezeteinek száma, ugyanakkor új, korszerű technikai eszközök rendszerbe állításával növekedjen a csapatok harcképessége:

a) A Magyar Honvédség létszáma békében mindenkor a lakosság 0,5-0,55%-a, hadi létszáma pedig ennek mintegy háromszorosa legyen.

b) A haderőnemi és fegyvernemi összetétel alapvetően ne változzon, de javuljon az azonnal alkalmazható erők aránya.

c) Az általános hadkötelezettség fenntartása mellett folytatni kell a jelenlegi, sorozáson alapuló, reguláris rendszer átalakítását önkéntes és sorozott haderőrendszerre.

d) A haderő gazdálkodási, ellátási és üzemben tartási rendszerében kapjon meghatározó szerepet az egyes szolgáltatások, biztosítási formák nemzetgazdaságból történő megrendelése, igénybevétele. Kerüljön átalakításra a háborús ellátás rendszere.

4. Középtávon - 1998-ig - a Magyar Honvédség - az Alkotmány, a törvények és az Országgyűlés határozatai alapján - feleljen meg az alábbi követelményeknek:

a) A honvédség legfontosabb békefeladata az állomány és a csapatok folyamatos kiképzése és felkészítése.

b) Békében meglévő, rövid idő alatt alkalmazható erőkkel legyen kész, a határvadász századokkal együttműködve, az ország területére betört fegyveres csoportok felszámolására. Ehhez a feltöltött katonai szervezetek harci technikáját azonnal alkalmazható állapotban kell tartani.

c) Legyen képes békében az ország légterében támadó tevékenységet folytató repülőeszközökkel szembeni ellentevékenységre. Ehhez tartson fenn megfelelő készenléti szolgálatot.

d) Legyen képes a válságkezelés katonai feladatainak azonnali ellátására a kijelölt szervezetek békeállományával, továbbá más alakulatokkal, azok kiegészítése és rövid felkészítése után.

e) Vegyen részt többnemzetiségű kiképzési feladatok végrehajtásában, valamint erre felkészített erőivel nemzetközi - elsősorban ENSZ - feladatokban.

f) Legyen képes szükségállapot idején az alkotmányos rend, a közrend és a közbiztonság védelmében való részvételre, katasztrófák elhárításában való közreműködésre.

g) Legyen képes válságok eszkalálódása, háborús fenyegetettség kialakulása esetén, a szükséges döntések meghozatalától számított néhány hónapos felkészülés után hadászati célú védelmi hadműveletek lefolytatására.

h) Háborúban legyen képes védeni az ország függetlenségét, szuverenitását és területi épségét.

5. A honvédséget a meglévő anyagi- és eszközkészletek bázisán, a feleslegessé vált készletek és fegyverzeti anyagok felszámolásával, a katonai objektumok számának csökkentésével úgy kell átalakítani, hogy alapvető feladata teljesítésére folyamatosan képes legyen és megteremtődjenek finanszírozhatóságának feltételei. A honvédség a jelenleginél mind háborúban, mind békében kisebb létszámmal és kevesebb szervezeti elemmel rendelkezzen. Haderőnemi és fegyvernemi összetétele lényegesen ne változzon. Egyszerűsödjön béke- és háborús vezetési rendszere, csökkenjen a háttérintézmények, a vezető szervek száma és létszáma:

a)

b) Kerüljön átalakításra a Magyar Honvédség felső szintű vezetése és ezzel összhangban a békevezetés rendszere, csökkenjen a középszintű vezető szervek száma és létszáma. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség Parancsnoksága alakuljon Honvéd Vezérkarrá, jöjjön létre a Szárazföldi Vezérkar - alárendeltségében kettő hadosztály-parancsnoksággal -, a Légierő Vezérkar, valamint az anyagi-technikai biztosítás szerveinek vezetésére az MH Logisztikai Főigazgatóság. Az új szervezetek létrehozásával egyidejűleg szűnjön meg a Gépesített Hadtestparancsnokság, a Légvédelmi Hadtestparancsnokság, valamint a Központi Rendeltetésű Szervezetek Parancsnoksága.

c) Korszerű, a NATO-hoz illeszthető szervezeti, harckészültségi és mozgósítási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a mindenkori helyzetnek, a feltételeknek és a feladatoknak megfelelő készenlét szintjét, és lehetővé teszi a honvédség egyidejű, illetve részenkénti - egyes egységek, alegységek - háborús szervezetre való feltöltését is.

6. Meg kell vizsgálni a fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai szolgálat ideje 12 hónapról 9 hónapra történő csökkentésének lehetőségét, és ha a feltételek lehetővé teszik, elő kell készíteni az új szolgálati idő bevezetését.

7. A Magyar Honvédség átalakítására vonatkozó elgondolással összhangban álló szervezet- és létszámcsökkentő intézkedések megvalósítása és a szerződéses állomány növelése a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból 1995-ben kezdődjön meg.

8. A honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alatt működő katonai felsőoktatási intézményeket a felsőoktatási törvénynek megfelelően kell átalakítani.

A katonai felsőoktatási intézmények - egyetem, főiskola - a tisztképzés és továbbképzés mellett biztosítsák a polgári oktatási intézmények közötti átjárhatóságot is.

9. A haditechnikai fejlesztés hosszú távon biztosítsa, hogy az új szervezetű, nagyságrendű honvédség eszközrendszerei fokozatosan megújuljanak, és ennek eredményeként a védelmi igényeknek technikailag is megfelelő korszerű eszközökkel ellátott haderő alakuljon ki:

a) A haditechnikai fejlesztési programok finanszírozása program-költségvetés rendszerében kerüljön megtervezésre.

b) A haditechnikai korszerűsítés finanszírozásához - a program-költségvetési rendszer mellett - középtávon a különböző segélyprogramok, kedvezményes hitelkonstrukciók, gyártási-együttműködési lehetőségek feltárására, kihasználására, a hazai ipar legszélesebb bevonására kell támaszkodni.

c) A megvalósítás alapvető módjait az új eszközök beszerzése és a meglévő, arra alkalmas eszközök technikai korszerűsítése képezze. Ennek érdekében 1997-től az éves védelmi költségvetést úgy kell alakítani, hogy annak 80-85%-a fordítható a honvédség fenntartására és 15-20%-a a fejlesztésére.

10. A szervezet- és létszámcsökkentő intézkedések végrehajtásának teljes időtartama alatt a Kormány kísérje fokozott figyelemmel az ország biztonságát meghatározó erővel befolyásoló nemzetközi és hazai körülmények alakulását, s ezek értékelése során tett megállapításairól folyamatosan tájékoztassa az Országgyűlés illetékes bizottságait. Szükség esetén a Kormány kezdeményezze az ország biztonságát erősítő kül- és biztonságpolitikai lépések, valamint védelmi intézkedések megtételét.

11. Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy e határozatnak megfelelően dolgozza ki a Magyar Honvédség átalakításának hosszú távú programját, valamint középtávú tervét, amelyek tartalmazzák az átalakítással kapcsolatos humánpolitikai feladatokat is, 1995. december 31-ig terjessze elő a határozati javaslat alapján szükségessé váló jogszabálymódosítási javaslatokat. A szükségessé váló létszámmódosításokhoz parlamenti döntést kell kérni.

12. A Kormány az Országgyűlés határozatának végrehajtásáról félévente számoljon be az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának.