EH 2004.1095 Telki szolgalom alapítása csak akkor lehetséges, ha a szolgáló és uralkodó telek különböző személyek tulajdonában áll [Ptk. 166. §, 168. §].[1]

A felperes gázvezetési szolgalom bejegyzését kérte a tulajdonában lévő 6766. hrsz.-ú, valamint 6719. hrsz-ú ingatlanokra vonatkozóan a földhivataltól. Az elsőfokú közigazgatási szerv határozatával a felperes szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmét az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. §-ának (4) bekezdése alapján elutasította.

Az alperes határozatával az Inytv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indoklásában megállapította, hogy telki szolgalom csak az ingatlan-nyilvántartás fogalmai szerint önállónak minősülő ingatlanok terhére, illetve javára jöhet létre. Telki szolgalmi jog alapításához az szükséges, hogy a szolgáló és uralkodó földrészlet tulajdonosa ne ugyanazon személy legyen.

A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok megváltoztatását és a szolgalmi jog alapításának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Polgári Törvénykönyv 166. §-ának (1) bekezdésére és 168. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy egyoldalú jognyilatkozattal telki szolgalmi jogot létesíteni nem lehet, a szerződés megkötéséhez pedig szükség van ahhoz, hogy a telki szolgalmi jog létesítésével érintett ingatlanok tulajdonosa ne ugyanazon személy legyen.

A felperes a jogerős ítélet ellen a Pp. 270. § (2) bekezdésének ba) pontjára alapítottan felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének megfelelő döntés hozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Polgári Törvénykönyv 112. §-ának (1) bekezdésébe és 168. §-ának (1) bekezdésébe ütközően törvénysértő, mert szolgalmi jogot jelen esetben a tulajdonos létesíthet, ha van több ingatlana, amelyek közül egyik önálló ingatlan a másik önálló ingatlan terhére juthat bizonyos előnyökhöz. Abban az esetben, ha mind az uralkodó, mind a szolgáló telek ugyanannak - vagy ugyanazoknak - a tulajdonában van, akkor a szolgalmi jog bejegyzéséhez az ingatlanok bejegyzett tulajdonosainak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas tartalommal és az Inytv. rendelkezéseinek megfelelő alakiságokkal készült okirat - nem csupán szerződés, illetve hatóság, vagy bíróság határozata - alapján van helye.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ptk. 166. §-ának (1) bekezdése értelmében telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja.

A Ptk. 168. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a telki szolgalom létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Ptk. idézett rendelkezései alapján a Legfelsőbb Bíróság elsőfokú bíróságéval megegyező álláspontja az, hogy a perbeli esetben a telki szolgalom alapításának törvényi feltétele nem áll fenn. A szolgalom alapításához legalább két ingatlan szükséges, és ezen jogosultság szerződés alapján létesíthető. Szerződés pedig csak abban az esetben köthető, ha a szolgáló és az uralkodó telek különböző személyek tulajdonában áll. Mivel a felülvizsgált ügyben mindkét ingatlannak ugyanaz a tulajdonosa a felperes személyében, a telki szolgalom alapításának törvényi akadálya van. Ebből következően az alperes az Inytv. 26. §-ának (4) bekezdése és 51. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával törvényes határozatot hozott a felperes bejegyzési kérelmének az elutasításáról.

Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Kfv. III. 37.019/2004. sz.)