BH 1999.12.547 Az elmebetegség fennállása mellett az életvitellel kapcsolatos körülmények részletes vizsgálata szükséges a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezéshez [Ptk. 13. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, megkereste a földhivatalt az érintett ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett alperes gondnokság alá helyezése tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint az alperes az általános iskolai tanulmányainak a befejezése után kereskedelmi szakmunkásképző iskolát végzett, majd 1989-ig különböző munkahelyeken dolgozott, az utóbb említett időpontban azonban a magas vérnyomása miatt leszázalékolták és jelenleg kb. havi 10.000 forint rokkantsági nyugdíjjal rendelkezik. Az alperes születése óta a szüleinek a közös háztartásában élt, a szüleinek a halála után pedig a nagyanyja tanácsi bérlakására vonatkozó bérleti jogot folytatta, majd az említett lakást meg is vásárolta. Az alperesnek egy nőtestvére van, aki állatorvosi képzettséggel rendelkezik, a szakmáját azonban nem gyakorolja.

Az édesapjának a halála után a szomszédok hívták fel a gyámhatóság figyelmét arra, hogy az alperes furcsán viselkedik, a lakása gondozatlan, az abban felhalmozott szemét és gyúlékony anyagok veszélyesek a ház lakóira nézve. Ezt követően az alperes pszichiátriai kezelésben részesült, majd 1994 novemberétől 1995 nyaráig a Zs.-i Értelmi Fogyatékosok Intézetében állt gondozás alatt.

Az utóbb említett időpontban 10 nap szabadságot kérve Budapestre utazott, a szabadságának letelte után azonban sem az intézetbe, sem a lakásába nem tért vissza, hanem a testvérével közös tulajdonát képező lakásában tartózkodott mindaddig, amíg csőrepedés miatt a lakás állaga olyan mértékben le nem romlott, hogy az önkormányzat annak lebontását rendelte el. 1995 decemberében az alperes és a testvére a lakást egy másik ingatlanra cserélte el.

Az így megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság a felperesnek az alperes cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt előterjesztett keresetét a Ptk. 16. §-ának (2) bekezdése [helyesen: Ptk. 13. §-ának (2) bekezdése] alapján részben találta alaposnak. A döntését azzal indokolta, hogy az 1994 óta folyamatban lévő per tartama alatt a bíróság részint a tárgyalásokon, részint pedig az iratok tanulmányozása alkalmával többször találkozott az alperessel, így alkalma volt megfigyelni a magatartását és viselkedését. A perben rendelkezésre álló, egymásnak ellentmondó orvosszakértői és pszichológus szakértői vélemények közül az alperes indítványára kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye alátámasztotta a bíróságnak azt a meggyőződését, amely szerint az alperes gondnokság alá helyezése indokolt, mert a gyermekkortól fennálló, értelmi fogyatékosság övezetébe tartozó teljesítőképessége egyenetlen, a magasabb rendű gondolkodása, kritikai készsége és ítéletalkotási képessége pedig nagymértékben hiányos. Mindezek miatt a gondnokság alá helyezés az alperes jóhiszeműsége mások általi kihasználásának az elkerülése végett éppen az alperesnek áll érdekében. Az alperes ugyanis több ingatlan tulajdonjogával is rendelkezik, a testvérével való kapcsolata pedig hullámzó, a testvére tehát nem jelent olyan támaszt a számára, amely az őt kihasználó idegen környezettel szemben mindenkor védelmet biztosítana.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kiegészítette a megállapított tényállást a másodfokú bíróság annyiban, hogy az alperes ideiglenes gondnoka - a személyes előadása szerint - jól tudott együttműködni az alperessel, a beruházásait közösen intézték, az alperes őt bármilyen kérdés megbeszélése végett felkereshette, és élt is ezzel a lehetőséggel. Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy az alperes a környezetének a rendben tartása és a pénzkezelés területén felügyeletet igényel. Az alperes azt tervezte, hogy házasságot köt K. M.-mel, aki azonban máshoz ment férjhez, ezért az alperes változatlanul egyedül él, a testvérével való viszonya pedig továbbra is hullámzó. 1996. augusztus 5-én az alperes az utcai lakását eladta, így jelenleg már csak két ingatlanban rendelkezik résztulajdonjoggal.