BH 1996.6.306 A lehetetlen szolgáltatással kecsegtető szerződés (pilótajáték) a jó erkölcsbe ütközik, így semmis [Ptk. 200. § (2) bek.].

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 96 000 forintot, ennek 1994. február 9. napjától járó évi 20%-os kamatát. Az elsőfokú bíróság határozatának indokolásában megállapította, hogy a peres felek a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése alá eső, a jó erkölcsbe ütköző szerződést kötöttek. Ez a magatartás abban valósult meg, hogy a felek tudták (tudhatták), hogy a befizetett tőke összegét néhány hónap alatt nem lehet a többszörösére növelni. Az elsőfokú bíróság a semmis szerződés jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezett, amelynek következtében az alperest kötelezte a felperes által befizetett összeg és kamatai visszatérítésére.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperesi kft. "Magad Uram II.", "Magad Uram III." és a "Gyémánt-híd" elnevezésű számítógépes rendszert működtette. Az alperes a rendszerbe belépők részére vállalta, hogy a befizetés teljesítését követően három, estenként négy hónap elteltével a befizetés tízszeres összegét, egy évre vetítve mintegy 4000%-nak megfelelő összeget - a belépők számának megsokszorozódása után - további összegeket, maximum 11 000 000 forintot megfizet. A megállapodás szerint az újonnan belépők vállalták, hogy a befizetett összeget a piramis elv alapján működő szervezetben felettük lévőnek ajándékozzák. A másodfokú bíróság a beszerzett szakvéleményben foglaltakra utalva megállapította, hogy az alperes által vállalt kifizetések teljesítéséhez jelentős számú új belépő kellett volna. A belépők száma elméletileg sem növekedhet a végtelenségig, ezért csak idő kérdése, hogy az ígért visszafizetések teljesítése ellehetetlenüljön. A befizetésekből az alperesi vállalás nem teljesíthető, arra pedig nincs adat, hogy az alperes nyereséget eredményező gazdasági tevékenységet folytatott. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felek megállapodása nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik, ezért a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében semmis. A szerződés semmissége folytán az eredeti állapot helyreállításáról rendelkezett a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése és a PK 32. számú állásfoglalásban kifejtettek alapján.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a per tárgyalásának felfüggesztését kérte. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogsértés okát a tényállás felderítetlenségében jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárás során lefoglalásra kerültek a kft. iratai, ezért a bíróság nem állapíthatta volna meg, hogy kik voltak a tényleges ügyfelek, de azt sem állapíthatta volna meg, hogy az alperes nem folytatott gazdasági tevékenységet. Hivatkozott az alperes arra, hogy az ügyfeleket részvénytársasággá átalakítással a részvények hasznából kívánta részesíteni, ez a körülmény sem került felderítésre, a gazdasági tevékenység folytonosságát és folyamatosságát pedig a büntetőeljárás akadályozta meg. Az alperes kérelme szerint ezekre a hiányosságokra figyelemmel a büntetőeljárás befejezésének bevárása nélkül hozott döntés jogszabálysértő. A felperes a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az ügyben eljárt bíróságok a tényállást a perbeli adatokra alapítva helyesen állapították meg; a tényállás felderítése körében hiányosság nem észlelhető. Az alperes jelentős propaganda kifejtésével biztatott másokat számítógépes rendszerébe való belépésre azzal az ígérettel, hogy a belépők rövid idő alatt a befizetett összeg sokszorosát kapják vissza. A felperes az alperesi ígéretekben bízva - a periratokhoz fénymásolatban csatolt postai feladóvevényekkel igazoltan - fizette be az alperes nevére és címére a perbeli 96 000 forintot. A befizetési bizonylatokkal szemben sem a feladó személye, se a feladás ténye és összege, de címzetthez történő beérkezés sem vonható kétségbe. Ilyen ténybeli adatok alapján a felek jogvitája a büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül elbírálható.