BH 2005.4.143 I. Az építész, - mint az építészeti alkotáson fennálló szerzői jog jogosultja - az építménnyel kapcsolatos szerzői jogai közül a felhasználás jogát átruházhatja, azaz a művön harmadik személynek kizárólagos felhasználói jogot engedélyezhet.

II. A tulajdonosnak a hasznosítással, hasznok szedésével kapcsolatos jogát sérti az a magatartás, ha a házát lefényképezik, és e fényképet gazdasági reklámtevékenység során felhasználják. Ezért a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tarthat igényt megtérítésre [1999. évi LXXVI. tv. 9. §, 16. §, 94. §].

Az elsőfokú bíróság - részben helyt adva a felperes összesen 5 548 000 000 forint kártérítés és szerzői díj megfizetésére irányuló keresetének - ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 168 000 000 forintot és ennek 2000. december 18-ától 2000. december 31-éig évi 20%-os, 2001. január 1-jétől a kifizetésig járó évi 11%-os kamatát, továbbá 1 000 000 forintot és ennek a fentiek szerint járó kamatait. A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Kötelezte a felperest 3 900 000 forint együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint a felperes résztulajdonosa a pécsi házas ingatlannak. Az ingatlanon lévő lakóház az alperes által gyártott tetőcseréppel fedett. A ház külső megjelenésének vázlatát a felperes készítette el, majd e tervvázlatok alapján P. J. tervezőmérnök készítette el a ház műszaki terveit, amely alapján maga a ház megépült. Az alperes a tetőcserép termékeit népszerűsítő magyar és szlovák nyelvű kiadványokban 2000 májusától kezdődően 2001 májusáig, illetve az interneten is közzétette a fenti családi ház egy részletét ábrázoló fényképeket.

2000. szeptember 1-jén P. J. tervező és a felperes felhasználói szerződést kötöttek. Ebben rögzítették, hogy a ház terveit a tervező a felperes vázlatai, látványtervei alapján készítette el. Rögzítették továbbá, hogy ezek szerzői jogi védelem alatt állnak. Ezen túlmenően a tervező "az általa készített tervekkel kapcsolatosan az esetlegesen őt megillető valamennyi ismert felhasználásra kiterjedő szerzői felhasználási jogát - területi korlátozás nélkül, határozatlan időtartamra, tetszés szerinti példányszámra, harmadik személyeknek átengedhetően, átdolgozást megengedően - harmadik személyek felé kizárólagos fellépési, P. J. nevének feltüntetésétől eltekintő joggal, kizárólagossággal" a felperesnek 25 000 forint ellenében értékesítette.

A felperes és tulajdonostársai 2000. szeptember 5-én kötöttek szerződést a T. Kft.-vel (továbbiakban vevő). E szerződésben a tulajdonosok 25 000 000 forint vételárért eladták magát az ingatlant, továbbá a felperes, mint a ház szerzői jogainak kizárólagos felhasználója és tulajdonosa 135 000 000 forint vételárért, továbbá a szerzői jogok bármely felhasználója által értékesített tetőrendszerek árbevétele után évente 10% jogdíj ellenében a házhoz tartozó minden szerzői, felhasználói jogot átruházott a vevőre. Ennek a kikötésnek a szerződés azt az indokát adta, hogy az ingatlan - különösen annak egyedi tetőszerkezete - alkalmas arra, hogy "építőipari cégek" reklámanyagában szerepeljen. A vevő 2001. február 25-éig volt köteles a vételárat a felperesnek kifizetni. A szerződés 6-os pontjában a felek a vevő azonnali hatályú elállási jogát kötötték ki azzal, hogy ebben az esetben a vevő jogosult a felperestől 168 000 000 forint kártérítést követelni, amennyiben az épületről és annak egyedi tetőszerkezetéről már jelent meg fotó vagy rajz építőipari cégek reklámanyagában, szakmai kiadványaiban.

A szerződés megkötése után szereztek a felek tudomást arról, hogy a tetőszerkezet fényképe az alperes reklámanyagában már megjelent. Ezért a vevő 2000. november 29-én a szerződéstől elállt és követelte a felperestől a 168 000 000 forint kártérítést. Ezt a felperes tudomásul vette. 2000. december 18-án a felperes, a vevő és a K. Ltd. engedményezési szerződést kötöttek, amelyben a vevő a követelését a K. Ltd.-re engedményezte, amit a felperes tudomásul vett, és a 168 000 000 forint készpénzben történő átvételét a K. Ltd. a megállapodásban elismerte.

A fenti tényállás alapján a felperes személyhez fűződő joga, szellemi alkotáshoz fűződő joga, szerzői jogi felhasználói joga, illetve mint az ingatlan tulajdonosának az ingatlan hasznosításával kapcsolatos rendelkezési joga megsértése miatt kérte az alperes 5 548 000 000 forintban való marasztalását.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A keresetnek részben helyt adó elsőfokú ítéletet a jogerős ítélet megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes által készített tervvázlatok jogi védelem hiányában nem adtak alapot arra, hogy azok felhasználása miatt a felperes a szerzői jogi törvényen, illetve a Ptk. 86. §-ának (3) bekezdésén alapuló igényt érvényesítsen.

Megállapította továbbá, hogy a ház tetőszerkezetéről készült fénykép nyilvánosságra hozatalával az alperes nem sértette meg a felperesnek a Ptk. 78. §-ában védett személyhez fűződő jogát sem. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) 9. és 16. §-ai alapján rámutatott arra, hogy a szerzői jogi védettséggel rendelkező építészeti tervek szerzője a felhasználói jogait átruházhatta a felperesre. A felhasználói szerződésnek azonban nincs visszaható hatálya, ezért a szerződés megkötése előtt elkövetett jogsértések miatt a szerző által nem érvényesített szerzői jogokat, így különösen a szerzői jogdíj iránti igényt a felperes a felhasználási szerződés alapján utóbb nem érvényesíthette.

A jogerős ítélet a felperesnek a Ptk. 98-99., illetve 112. §-aira alapított követelését is alaptalannak találta, mert az alperes a perben kifogásolt magatartásával nem sértette meg a felperesnek az ingatlan birtoklásával, használatával és hasznok szedésével kapcsolatos jogait, illetve az ingatlan feletti rendelkezési jogosultságát.

A felperesnek a vevővel kötött szerződésből eredő kártérítési követelését a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében megkívánt törvényi feltételek bizonyítottságának hiányában utasította el.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát kérte. Jogorvoslati kérelmében azt állította, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértően foglalt állást a felperes által érvényesített tulajdonosi és átruházott szerzői felhasználói jogok kérdésében.

Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem kisebb részben alapos.

A perben jogértelmezést igénylő kérdést jelentett, hogy a lakóház tulajdonosa, aki egyben az építészeti tervekre vonatkozó felhasználói jogoknak is jogosultja, a lakóházról engedélye nélkül készült fényképek reklámcélú felhasználása esetén milyen igényeket érvényesíthet.