A Székesfehérvári Törvényszék P.20332/2010/21. számú határozata hagyatéki hitelezői igény tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 203. §, 205. §, 301. §, 324. §, 339. §, 341. §, 677. §] Bíró: Hegyi Antalné

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Törvényszék P.20332/2010/21.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.21122/2011/5., Kúria Pfv.21030/2012. (BH+ 2013.9.377), 3099/2016. (V. 24.) AB végzés

***********

Fejér Megyei Bíróság

9.P.20.332/2010/21. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság a dr. Simonyi Katalin ügyvéd () által képviselt I.rendű felperes neve született O.H () I. r., II.rendű felperes neve () II. r. felperesek által a M.N. V Zrt (.); ügyintéző dr. Kóté Csaba ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I. r. a dr. Sári Zoltán ügyvéd () által képviselt IV.rendű alperes neve született Z.I. () I. r., V.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r. alperesek ellen hagyatéki hitelezői igény és jár. iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

a bíróság megállapítja, hogy a II. és III. r. alperesek között G-ön dátum napján a b-i ....... hrsz. alatt felvett 726 m2 nagyságú lakóház, udvar megjelölésű ingatlanra vonatkozóan kötött adásvételi szerződés a felperesekkel szemben hatálytalan.

Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az egyetemlegesen jogosult felpereseknek 2.270.000,- (Kettőmillió-kettőszázhetvenezer) Ft-ot és ennek 2003. május 1. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatát.

Amennyiben a II. r. alperessel szemben a követelés részben vagy egészben behajthatatlan lenne, úgy a bíróság a fenti összeg és kamata megfizetésére a III. r. alperest kötelezi.

Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I. r. alperesnek 60.000,- (Hatvanezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a II. és III. r. alpereseket, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg a felpereseknek 145.160,- (Száznegyvenötezer-százhatvan) Ft perköltséget,

továbbá az államnak külön felhívásra - a felhívásban közölt módon - 132.200,- (Százharminchatezer-kettőszáz) Ft kereseti illetéket.

Az illeték további része az államot terheli.

Ezen ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fejér Megyei Bíróságnál lehet írásban, és 4 példányban benyújtani.

Indokolás:

A bíróság a peres felek személyes előadása, a dr. Sz.E közjegyző Kjö. ......... számú, a Városi Gyámhivatal B ...... számú, a PKKB. .......... számú, a Bi Földhivatal ........ számú iratai, a Bi Városi Bíróság .......... számú ítélete, a becsatolt okirati bizonyítékok, ezen belül az örökhagyó által aláírt "Végrendelet" megnevezésű irat, az orvosi iratok, az igazságügyi szakértő szakvéleménye, és K.F-né, A.M-né, N.L-né dr. K.Gy., S.E, és D.S. tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.

CS.F-né, a II. r. alperes anyai nagynénje, és a felperesek 1972. óta a B, cím utcában közvetlen szomszédok voltak. Ingatlanaik a közös oldalhatár mentén érintkezett, melyeket egymástól kerítés nem választott el. A felperesek lakóházukat ebben az évben építették, még CS.F-né egy komfort nélküli 22,8 m2 nagyságú vályog anyagú házban lakott, amely két helyiségből állott, és amely csak villanyközművel rendelkezett. Az ingatlan 726 m2 nagyságú volt, melynek egy része kertként került hasznosításra.

Cs. F-né a felperesek odakerülésekor már elvált családi állapotú volt, és egyedül élt. Házasságából gyermek nem származott. Rokonai a II. r. alperes édesanyja és a II. r. T-án éltek. Nevezettek kezdetben kölcsönösen látogatták egymást. CS.F-né testvére 1994. évben elhalálozott. A II. r. alperes nagynénjénél ebben az évben járt utoljára. Ezt megelőzően pedig 1988-tól, első gyermeke megszületésétől nagynénjével kapcsolatot csak akkor tartott, ha nevezett meglátogatta őt t-i lakásában.

CS.F-né 1981. évtől kezdődően nyugdíjas lett. Magas vérnyomása miatt állandó gyógyszerszedésre kényszerült. Ezen felül gyomorfekélyt megelőző állapotban szenvedett. Idült epehólyag gyulladása is volt, valamint deréktáji csigolya elfajulása miatt mozgása nehezített volt. 1999. évtől kezdődően a rendelőintézetbe egyedül bejárni már nem tudott. 2001. évtől kezdődően volt már olyan egészségi állapotban, hogy segítségre szorult. 2002. évtől kezdődően pedig időskor agyi érelmeszesedésben szenvedett. Rosszulléte miatt a háziorvos 2002. évben többször is járt nála. 2002-től gyógyszerei szedésére egyedül már nem volt képes. Időskori elbutulása miatt a háztól gyakran elkóborolt, ahova egyedül nem talált vissza. Emiatt állandó felügyeletre szorult, és többször kellett őt az utcáról hazavezetni. Állapota fokozatosan romlott. 2002. november 17-től - 2003. március 28. napjáig Sz-on a Női Pszichátrián kezelték. Ekkor otthonába bocsátották, ahol 2003. május 1. napján bekövetkezett haláláig ágyban fekvő beteg volt, és teljes ápolásra, ellátásra szorult. Ezalatt az idő alatt székletét, vizeletét tartani nem tudta, pelenkázni kellett.

A felperesek és CS.F-né nagyon jó szomszédi viszonyban éltek egymással. Kapcsolatuk az évek során egyre bizalmasabb, családiasabb lett. CS.F-né, aki egyébként zárkózott természetű volt, a felpereseken kívül, csak pár emberrel tartott kapcsolatot. Csupán szombatonként járt el a gyülekezetbe, illetőleg az azóta elhunyt Sz.K-né szemben lakó szomszéddal szokott beszélgetni. Lakókörnyezetében ezért furcsa személynek, nehéz természetűnek tartották. A felperesek közül CS.F-né az I. r. felperest kifejezetten és rajongásig szerette, amely érzését idegenek előtt is hangoztatta.

A felperesek első gyermeke 1980. márciusában született, akivel az I. r. felperes GYES-re ment. Ettől az időtől kezdődően alakult ki közöttük az a rendszer, hogy a felperesek szomszédjuk részére, - aki alacsony összegű nyugdíja miatt nehéz anyagi körülmények között él - kezdetben sajnálatból és szeretetből, majd később hagyatéki juttatás ígérete fejében a sajátjukból halálig szolgáltatásokat nyújtottak.

Ezek az alábbiak voltak: a felperesek Cs. F-né részére napi háromszori étkezést biztosítottak, melyet nevezett otthonában fogyasztott el. Ebből az egyik étkezés melegétel volt. Az I. r. felperes ezen felül alkalmanként részére és kívánságára külön is elkészítette kedvenc ételét. Az alsónemű kivételével az I. r. felperes mosott és vasalt rá. Elhasználódott ruhaneműit pótolták. Hetente egy alkalommal takarítottak nála. Részére minden áldott nap tisztálkodás céljából meleg mosdóvizet vittek át. CS.F-né ingatlanára ugyanis a víz nem volt bevezetve. A téli időszakban a tűzifát a II. r. felperes hordta be, és a konyhában található tűzhelybe naponta ő gyújtott be. Cs. F-né által vásárolt tűzifa a teljes fűtési szezonra többször nem volt elég, ezt a hiányt a felperesek pótolták. A gázpalackot, amellyel a szobai fűtőtestet működtette a felperesek cserélték. Részére kívánsága szerint a boltban bevásároltak.

Azt követően, hogy díjfizetés elmulasztása miatt a villanyt kikapcsolták nála, a felperesek házából átvezetett villanyt használta. Ingatlanán nem volt WC, ezért a felperesek saját ingatlanukon építettek egy udvarit, melyet, ezt követően ő használt. A lakásba csengőt szereltek fel, hogy szükség esetén gyorsabban tudjanak kapcsolatba lépni egymással. Az utcai kerítést, amely teljesen tönkrement a II. r. felperes saját költségén készítette. Ugyancsak ő volt az, aki a kertet kistraktorral minden évben felszántotta, hogy oda CS.F-né kukoricát vethessen. Nevezett ehhez kifejezetten ragaszkodott, annak ellenére, hogy a termést semmire nem használta fel. A kertben található fákat a II. r. felperes permetezte, és kipusztulásuk esetén azokat ő vágta ki. A ház előtt a havat az utcán a II. r. felperes lapátolta el, az itt található füvet nyáron ő kaszálta le.