7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat

a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 158. § (1) bekezdés 14. pontjában

a 11.2. alpont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 8. pontjában,

a 11.3-11.6. alpont tekintetében az Üttv. 158. § (1) bekezdés 20. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Üttv. 157. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő szabályzatot alkotja:

1. Az ügyvédi letét típusai

1.1. Az ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza (a továbbiakban: teljesítési letét).

1.2. Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére szolgáló letétet (a továbbiakban: költségletét) szakértői díj, közhatalmi eljárás díja, illetéke, az ellenfél javára megítélt perköltség előlegezése, megfizetése céljából vagy más, a letéti szerződésben közvetlen meghatározott rendeltetés szerinti célra fogadhat el.

1.3. Az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet azzal a rendeltetéssel fogadhat el, hogy azt a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza (a továbbiakban: őrzési letét).

2. A letéti szerződés közös követelményei

2.1. A letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv.-ben meghatározottakon kívül rögzíteni kell:

a) a letevő azonosításához szükséges adatokat: természetes személy esetén természetes személyazonosító adatait és lakcímét, szervezet esetén nevét, nyilvántartási számát és székhelyét,

b) a letéteményes ügyvéd nevét, irodája címét, kamarai azonosító, illetve nyilvántartási számát,

c) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett helyettesítő ügyvéden kívül a letéteményes ügyvéd helyettesítésére jogosult ügyvéd nevét, kamarai azonosító, illetve nyilvántartási számát, valamint a helyettesítési jogosultság esetleges korlátait,

d) a letét tárgyát,

e) a letét típusát,

f) a letéti szerződés megkötésének dátumát,

g) annak a megbízásnak a megjelölését, amelyhez a letéti szerződés kapcsolódik,

h) azt, ha az Üttv. 49. § (3) bekezdése szerinti pénzletétet az ügyvéd nem a letéti számláján, illetve letéti értékpapírszámláján (a továbbiakban együtt: letéti számla) kezeli,

i) a letét kezelésével kapcsolatos, a letevőt terhelő valamennyi várható költség mértékét, ha az nem határozható meg, akkor a várható költség jellegét és a viselésére vonatkozó megállapodást,

j) azt, ha az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg utáni kamat a letéteményes ügyvédet illeti meg, illetve a letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik,

k) azt, hogy a letevő kéri-e a letett pénz, illetve dematerializált értékpapír elkülönített alszámlán kezelését,

l) az ügyvéd irodájában történő őrzés esetén azt, hogy az iroda a letét őrzésének feltételeinek megfelel,

m) a felek közötti elszámolás módját,

n) a letét kezelésének végső időpontját,

o) azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti,

p) az e szabályzat, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti, a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségekről, valamint a területi ügyvédi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatását.

2.2. Fenntartásos betétkönyv csak őrzési letét tárgya lehet, nem dematerializált, névre szóló értékpapír csak akkor lehet letét tárgya, ha azt a letétbe helyezéskor üres forgatmánnyal látták el.

2.3. Pénzletét esetén az elektronikus pénzletét nyilvántartásában rögzítendő adatokon felül a letéti szerződés tartalmazza a pénzletét kiadásának, illetve visszaadásának a pénznemét, ha az nem forint, a letétbe helyezés pénznemétől eltérő pénznemben kiadásában, illetve visszaadásában való megállapodás esetén az átváltási árfolyamot vagy meghatározásának a módját.

2.4. Pénzhelyettesítő eszköz letétbe helyezése esetén a letéti szerződés tartalmazza a pénzhelyettesítő eszköz azonosító adatait.

2.5. A letéti díjat határozott pénzösszegben vagy a letéti szerződés megszűnésekor utólag pontosan kiszámítható módon kell a letéti szerződésben rögzíteni. Pénzletét esetén letéti díjként a letétbe helyezett pénzösszeg kamata vagy annak egy része is kiköthető.

2.6. A letéti szerződés megszűnéséről a letevőt, a kedvezményezettet, valamint azt, akinek jogát vagy jogos érdekét érinti írásban vagy más utólag tanúk nélkül is egyértelműen bizonyítható módon értesíteni kell.

3. A teljesítési letét követelményei

3.1. Teljesítési letétre kötött megbízási szerződésben fel kell tüntetni

a) a jogosult azonosításához szükséges adatokat, a pénzletét kiadásának a feltételeit, továbbá szükség esetén azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell adni, valamint

b) azt, hogy ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, vagy a felek ettől eltérő megállapodását, és teljes körűen a jogosult általi felmondás feltételeit .

4. A költségletét követelményei

4.1. Költségletét tárgya csak pénz lehet.

4.2. A költségletétre vonatkozó letéti szerződés tartalmazza annak a jogcímnek a megjelölését, amelyhez kapcsolódva a kifizetés teljesíthető,

4.3. A költségletét megszűnésével az ügyvédet elszámolási kötelezettség terheli.

5. Az őrzési letét követelményei

5.1. Őrzési letétre vonatkozó letéti szerződés tartalmazza a letét kiadásának, visszaadásának feltételeit vagy az arra vonatkozó időhatározást.

5.2. Az őrzési letéti szerződésben rögzíteni kell, hogy az őrzési letét feletti rendelkezés jog a letevőt illeti meg.

5.3. Az őrzési letéti szerződés megszűnése feltétellel és időhatározással is meghatározható.

5.4. Az őrzési letéti szerződésben rögzíteni kell, hogy a letevő a határozott időre kötött őrzési letéti szerződés esetén a letéti határidő lejárata előtt is jogosult a letét visszaadását követelni, vagy azt, hogy erről a jogáról kifejezetten lemond.

5.5. Ha a letéteményes ügyvéd igazolást állít ki az őrzési letétbe helyezés tényéről és a letét időtartamáról, az igazolásnak tartalmaznia kell azt, hogy a letevőt megilleti a letétnek határidő lejárta előtti visszavételének joga, vagy azt, hogy a letevő a letét lejárat előtti visszavételének jogáról lemondott. Az igazolásban fel kell tüntetni az őrzési letétbe helyezés célját.

6. A pénzletét átvétele

6.1. Az ügyvéd pénzletétet

a) készpénzben,

b) elkülönített letéti számlájára vagy alszámlájára történő befizetéssel vagy átutalással vehet át.

6.2. Pénzletét csak olyan pénznemben vehető át, amelyre letéti számla vagy elkülönített letéti számla megnyitható.

6.3. Az ügyvéd pénzletétet csak akkor vehet át, ha valamennyi letéti számlája és alszámlája számát bejelenti a területi ügyvédi kamarának. A letéti számlák és alszámlák adatait a területi kamara elkülönítetten kezeli.[1]

7. Az ügyvédi letét nyilvántartása

7.1. Az ügyvéd a letéti nyilvántartásvezetési kötelezettségének az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott letétek tekintetében a letétre vonatkozó adatoknak a területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban való rögzítésével eleget tesz.

7.2. A 7.1. pont szerinti letét-bejelentés megtörténtét a területi kamara három munkaórán belül a letéthez rendelt egyedi azonosító szám megküldésével együtt elektronikusan visszaigazolja.

7.3. A pénzletét bejelentését tanúsító területi kamarai igazolás másolatát az ügyvéd - az ügyfél kérésére - köteles a letevőnek késedelem nélkül kiadni.

7.4. A 7.1. pontban meghatározott eseteken kívül az ügyvéd a letéti megbízás alapján ellátott ügyek tekintetében nyilvántartás vezetésével vagy más módon biztosítja az alábbi adatok visszakereshetőségét:[2]

a) a letét tárgya,

b) a letét típusa,

c) a letéti szerződés megkötésének, módosításának dátuma,

d) a letéti szerződés megszűnésére vonatkozó adatok,

e) a letétnek őrző szervezetnél elhelyezése esetén az őrző szervezet neve és székhelye,

f) bírói letétbe helyezés esetén ennek ténye és időpontja,

g) a letét teljesítésével kapcsolatos adatok.

7.5. Az ügyvéd gondoskodik arról, hogy helyettes ügyvédje, illetve kijelölése esetén az irodagondnok a 7.4. pont szerinti adatokat az ügyvéd akadályoztatása esetén is megismerhesse.[3]

8. A letéteményes ügyvéd helyettesítése

8.1. Az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd és egyszemélyes ügyvédi iroda akkor köthet letéti szerződést, ha az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult helyettes ügyvédje be van jegyezve, és szerződést kötött arra, hogy akadályoztatása esetén a helyettes ügyvéd rendelkezési jogot nyer a letéttel kapcsolatban.

8.2. A 8.1. pont nem akadálya annak, hogy az ügyvédet a letéti szerződésből fakadó kötelezettségei tekintetében külön megállapodás alapján a letéti szerződésben megjelölt más ügyvéd helyettesítse.

8.3. Ha az Üttv. 17. § (1) bekezdése szerinti megbízás a letéti szerződés hatálya alatt szűnik meg és az ügyvédnek nincs a 8.2. pont szerinti helyettese, a letéteményes ügyvéd két napon belül köteles helyettes ügyvédről gondoskodni és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba, valamint öt napon belül a letéti számlavezetőnél bejelenteni.

8.4. A területi kamara biztosítja, hogy az irodagondnok és a helyettes ügyvéd feladatai teljesítése érdekében az elektronikus letéti nyilvántartás adatait megismerhesse, valamint kötelezettségeit az elektronikus letéti nyilvántartás kapcsán teljesíthesse.

9. Pénz, dolog, iratok átvétele és kiadása

9.1. Az ügyvéd megbízója javára harmadik személytől átvett pénzről átvételi elismervényt ad és nyilvántartja

a) az átvétel időpontját,

b) az átvett pénz összegét, valamint

c) az átvétel jogcímét.

9.2. A harmadik személytől az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján átvett pénzre a pénzletétre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy[4]

a) külön letéti szerződést nem kell kötni,

b) ha a harmadik személytől átvett pénz mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét eléri, és azt az ügyfélnek vagy rendelkezése alapján más személynek az ügyvéd az átvételétől számított tizenöt napon belül nem adja ki, e pénz adatait és ezen adatok változását az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell, valamint

c) a letéti szerződés megkötésének, módosításának és megszűnésének adatai helyett az átvétel idejét, az átvett pénz összegét, az átvétel jogcímét, valamint az átvett pénz megbízó részére történő átadásának időpontját kell rögzíteni.

10. Letéti ellenőrzés

10.1. Az Üttv. 187. § (2) bekezdése szerinti formanyomtatvány, illetve űrlap adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A formanyomtatványt a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján közzé kell tenni.

10.2. Az ügyvéd letét kezelésére vonatkozó kötelezettségeinek megtartását a területi ügyvédi kamara az általa kijelölt személy vagy szerv (a továbbiakban: letétellenőrző vizsgálóbiztos) útján ellenőrzi.

10.3. A letétellenőrző vizsgálóbiztos az ellenőrzésről az ellenőrzésre megszabott határidő lejártától számított 30 napon belül beszámol a területi kamara elnökének.

10.4. Ha a vizsgálat eredményeként az ügyvéd letétkezelési tevékenységével összefüggésben fegyelmi vétség elkövetésére utaló adat merül fel, a területi kamara elnöke javaslatot tesz előzetes vizsgálat elrendelésére.

11. Záró rendelkezések

11.1. Ez a szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján való közzétételét követő napon lép hatályba.

11.2-11.9.[5]

Budapest, 2018. március 26.

Dr. Bánáti János

elnök

Dr. Fekete Tamás

főtitkár