A Kúria Kfv.35522/2016/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 119. §, 120. §, 127. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Láncolatos ügylet esetén az adóhatóság nem csak jogosult, de köteles is az éppen ellenőrzött adózón túl a lánc további szereplőit, azok jogügyleteit is vizsgálni, és abból következtetést levonni a lánc másik pontján álló adózóra nézve is. Egyesített ügyekben az eljárási illeték kiszabása során nem irányadók az érték-egybefoglalási szabályok, a bíróság nem veheti figyelembe az Itv. 40. § (1) bekezdését.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.522/2016/8.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes: felperes neve (címe)

A felperes képviselője: Jalsovszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Fehér Tamás)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Berky Éva jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.385/2015/16. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.27.385/2015/16. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 500.000 (ötszázezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 6.842.000 (hatmillió-nyolcszáznegyvenkétezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes egy értékesítési láncolatban vett részt, amelynek ő volt a végső magyarországi tagja, őt követte a King Trade S.r.o. szlovák cég. A felperest részben a B. Kft. (a továbbiakban: B.Kft.), részben az F. Kft. (a továbbiakban: F.Kft.) előzte meg, amelyeket a láncban az A. Kft., a F. Kft., a KR. Kft. a K. Kft., a K. P. Kft., a W. Kft., az A. GmbH., a B. Kft. és a BV S.r.o. előzött. A repcét minden esetben Szlovákiából különböző felrakóhelyekről szállították Magyarországra, ahonnan már aznap, vagy másnap (rövid időn belül) a felperes visszaszállította a szlovák céghez. A felperes a B. Kft. és az F.Kft. számlái alapján áfa levonási jogot kívánt érvényesíteni, a kiszállításokat levonási joggal járó adómenetes értékesítésként vallotta.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a 2012. január 1-31. terjedő időszakot érintően általános forgalmi adó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél. A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság 29.189.000 forint jogosulatlan igénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után adóbírságot szabott ki. A felperesnél a 2012. február 1-28-ig terjedő időszakra szintén általános forgalmi adó adónemben lefolytatott ellenőrzés alapján 39.223.000 forint jogosulatlan igénylésnek minősülő adókülönbözet megállapítására került sor, amely után szintén adóbírságot számítottak fel.

[3] A január hónap tekintetében az alperes a 2517677740 számú határozatával, a februári időszak tekintetében pedig a 2517678330 számú határozatával hagyta helyben az elsőfokú döntést. Indokolásai szerint a terményértékesítés a valóságban nem történt meg, mindössze szállították a repcét. A szállítások egy látszólagos, csak adókijátszás érdekében felállított értékesítési láncolaton keresztül valósultak meg, amelyben a felperes tudatosan vett részt. Az áru gazdasági racionalitás nélkül mozgott Rábaszentandrás/Pannonhalma és Szlovákia között. Az árú beszerzésére nem került sor, beszerzés hiányában közösségi tagállami értékesítésre sem kerülhetett sor. A szlovák cég feladata csupán annyi volt, hogy mint közösségi partner lehetőséget biztosítson az adó visszaigénylésére. Értékesítés hiányában a Szlovákiába adómentesen kiállított számlák alapján belföldi értékesítést nem állapított meg alperes.

[4] Határozatait az alperes az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 119.§ (1) bekezdésére, 120.§ a) pontjára és 127.§ (1) bekezdés a) pontjára, a számvitelről szól 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 15.§ (3), 165.§ (2) és 166.§ (2)-(3) bekezdéseire alapította, figyelembe vette a Kúria és az Európai Unió Bíróságának ítéleteit.

A kereseti kérelem

[5] A felperes külön-külön benyújtott kereseteiben az alperesi határozatok jogalapját vitatva azok teljes körű hatályon kívül helyezését kérte. A felrakodások, mérlegelések körülményeire nézve tanúbizonyítást indítványozott.

Az elsőfokú ítélet