A Kecskeméti Törvényszék Mf.20668/2012/6. számú határozata munkabér megfizetése (munkabér KÜLÖNBÖZET megfizetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 254. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Bulla László, Koós Gabriella

X városi TÖRVÉNYSZÉK

ügyszám

A X városi Törvényszék a felperesi képviselő által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti lakos felperesnek,- a alperesi képviselő által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen munkabér különbözet megfizetése iránt indított perében a X városi Munkaügyi Bíróság 2012. február 16. napján kelt elsőfokú ügyszám ítélete ellen az alperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 42.000-(Negyvenkettőezer) forint másodfokú eljárási költséget.

A 105.300-(Egyszázötezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy 2005. november 5. napja és 2008. november 24. napja között az alperesi munkáltató a felperes személyi alapbérét az egyenlő bánásmód követelményeit megsértve állapította meg, egyben kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 15 nap alatt fizessen meg munkabér-különbözet címén 1.208.140 forintot, 13. havi fizetés-különbözet címén 57.672 forintot, végkielégítés-különbözet címén 50.490 forintot, valamint a munkabér és 13. havi fizetés-különbözet után 2007. május 15. napjától, a végkielégítés különbözet után 2008. november 25. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot és 80.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy az illetékes adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 79.000 forint eljárási illetéket, a X városi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására pedig 163.125 forint előlegezett költséget.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalára történő kötelezését, továbbá a felperes másodfokú eljárás költségében történő marasztalását kérte. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást csak részben folytatta le, illetve egyes bizonyítékokat helytelenül értékelt. Álláspontja szerint mivel a felperes kizárólag AB bérével kérte összehasonlítani a munkabérét, az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta volna, hogy a felperes munkabére a többi hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló béréhez képest hogyan alakult. AB pedig a felpereshez képest felsőfokú végzettséggel, s amellett vízvisszaforgató berendezés kezelői, úszómesteri, nyílt vízi úszómesteri tevékenység végzésére is jogosító a Nemzetközi Úszószövetség által kiállított bizonyítvánnyal, továbbá olyan többletvégzettségekkel is rendelkezik, amelyeket az elsőfokú bíróság nem vett figyelembe így a klórpalack kezelői, az uszodában működő felvonóüzem felügyeletére jogosító, a strandon működő mutatványos berendezések (csúszda) biztonságos és balesetmentes üzemeltetésére jogosító bizonyítványokkal. Mivel ezen képesítésekkel az egyébként középfokú végzettségű felperes csak részben - úszómesteri, klórgáz kezelői - rendelkezik, a munkáltató jogosult volt magasabb személyi bérben részesíteni ABt a felperes személyi bérénél. Hivatkozott az alperes a 823/B/1991/3. AB határozatra, mely szerint a munka díjazására megállapított besorolási feltételeknél jelentkező különbség - így pld. az iskolai végzettség, szakképzettség szempontjából fennálló eltérő feltételek - azonos munka esetén is eltérő besorolásra, díjazásra adnak alapot. Egyenlő munka esetén, ha van olyan körülmény, amely az egyenlőség mércéjét eltéríti, az elegendő ok a díjazás különbségére.

Sérelmezte az alperes azt is, hogy a B Megyei Bíróság ügyszám 1 sorszámú részítéletével a javára megállapított 10.000 forint másodfokú eljárási költséget nem ítélte meg perköltségként a részére. Az alperes a másodfokú tárgyaláson fellebbezését kiegészítette azzal, hogy az alperes mint kiemelten közhasznú társaság az Illetéktörvény vonatkozó rendelkezései alapján illetékmentes, ezért az elsőfokú bíróság alaptalanul kötelezte illeték fizetésére.