Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 1984.4.147 Nem illeti meg tulajdoni igény a ráépítőt, ha az emelt építményre csupán ideiglenes fennmaradási engedélyt kapott. Ilyenkor is tisztázni kell azonban, hogy a hatóság a fennmaradást milyen feltételekhez kötötte, mert a felek elszámolása ettől függően alakulhat [Ptk. 137. és 138. §].

A B-i R. u. 18. szám alatti házingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlanon levő családi házban egy szobás komfortos lakás van, ahol a felperes lakik. A felperes 1977. évben hozzájárult ahhoz, hogy az alperesek a telken levő melléképületbe beköltözzenek. Az alperesek a beköltözést követően a melléképületet átalakították, és a műhelyből 2 szobából, fürdőszobából és előszobából álló lakást alakítottak ki. A felek között szóba került tartási szerződés megkötése, ennek részletes feltételeiben azonban nem állapodtak meg. Ténylegesen az alperesek 1977. november 15-től kezdődően a felperes étkezését megoldották oly módon, hogy a II. r. alperes ebédet készített a felperesnek, reggelire-vacsorára pedig hideg élelmet biztosítottak. Az alperesek a felperes részére mostak és takarítottak.

A felek között 1979 novemberében megromlott a kapcsolat, és 1979. december 15-ét követően az alperesek már nem gondoskodtak a felperesről.

A felperes keresetében a lakás kiürítésére kérte kötelezni az alpereseket azzal, hogy az elhelyezésükről maguk kötelesek gondoskodni.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték, és viszontkeresetet támasztottak az ingatlan 15/55 részének tulajdonjoga iránt. Előadták, hogy az ingatlanon olyan jelentős építkezést végeztek, amelyre figyelemmel ráépítés jogcímén tulajdoni igényük áll fenn. Az első fokú bíróság megállapította, hogy az alperesek ráépítéssel az ingatlan 1/12-1/12 részére tulajdonjogot szereztek. Kötelezte a felperest ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat 15 nap alatti kiadására, ennek elmulasztása esetén a tulajdonjog bejegyzése a bírói ítélet alapján történik meg. Továbbá kötelezte a felperest 51 783 forint megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet elutasította, és rendelkezett a perköltség és illeték felől.

Az ítélet indokolása szerint a peres felek eredeti megállapodása az volt, hogy az alperesek az egész ingatlant tartási szerződéssel megszerzik. A szerződés azonban a felek között érvényesen nem jött létre, mert hiányoztak a Ptk. 586. §-ában megjelölt feltételek. Ilyen körülmények között a műhelynek lakássá való átépítése során a ráépítés folytán közös tulajdon keletkezett [Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése]. A szerződés reményében az alperesek eltartották a felperest, ennek ellenértékét az ellenszolgáltatások (lakáshasználat, közüzemi díj) levonása után a felperes köteles az alpereseknek megtéríteni.

A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, az alpereseket arra kötelezte, hogy a perbeli ingatlant ingóságaikból kiürítve 90 nap alatt hagyják el. Megállapította, hogy az alperesek jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználók, akiknek az elhelyezéséről a felperesnek kell gondoskodnia. Az alperesek legalább egy szobás, komfort nélküli lakásra tarthatnak igényt. Az alpereseket terhelő lakáshasználati díjat havi 100 forintban állapította meg, és a felperest arra kötelezte, hogy fizessen meg az alpereseknek 30 nap alatt 134 000 forintot. Rendelkezett az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illeték, valamint a perköltség viselése felől.

Az ítélet indokolása szerint az alperesek ugyan a felperes tudtával és hozzájárulásával építkeztek, az építésügyi hatóság azonban csak visszavonásig érvényes ideiglenes fennmaradási engedélyt adott a műhelyből átalakított lakásra. Erre figyelemmel a ráépítés szabályai nem alkalmazhatók. A felperes azonban megtéríteni tartozik a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint, illetőleg a Ptk. 137. §-ának (1) bekezdése alapján az épületbe beépített anyagok értékét, a központi fűtőberendezésnek a felperes által lakott építményrészbe beruházott értékét, valamint az ezzel kapcsolatos értékemelkedést. Ezen kívül az alperesek igényt tarthatnak az általuk nyújtott tartás ellenértékére, valamint a felperes helyett kifizetett közüzemi költségekre. Ezzel szemben a felperest megilleti az alperesek által elismert 5000 forintos ingó értéken kívül havi 100 forint lakáshasználati díj.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A peres felek a kötendő tartási szerződés reményében kölcsönösen szolgáltatásokat nyújtottak egymásnak anélkül, hogy a tartási szerződés részletes feltételeiben megállapodtak volna. Utóbb sem került sor szerződéskötésre, helyes tehát az eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy a felek által kölcsönösen nyújtott szolgáltatások elszámolandók. Az igények kölcsönös elszámolásával kapcsolatban helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy az alperesek tulajdoni igényt a perbeli lakás építésével kapcsolatosan nem érvényesíthetnek. Az építésügyi hatóság ugyanis csupán ideiglenes fennmaradási engedélyt adott, s az ideiglenes jellegre figyelemmel tulajdoni igényt az alperesek ráépítés jogcímén nem érvényesíthetnek.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!