A Kúria Bfv.1176/2014/6. számú precedensképes határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 417. §, 423. §, 426. §] Bírók: Akácz József, Kónya István, Varga Zoltán

A határozat elvi tartalma:

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítványnak van helye, ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg.

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.176/2014/6.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év február hó 26. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által - a terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.230/2013/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2013. május 9-én kelt 23.B.511/2012/53. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi Btk.) 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés I. fordulata szerint minősülő 2 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében és 2 rendbeli, a régi Btk. 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében, és ezért halmazati büntetésül 5 évi börtönbüntetésre, 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Ugyanakkor a bíróság a terheltet 1 rendbeli, a régi Btk. 316. § (1) bekezdésébe és a (2) bekezdés I. fordulatába ütköző lopás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, míg a terhére fennmaradó tulajdon elleni szabálysértés miatti eljárást megszüntette.

Az ügyész, valamint a terhelt és védőjének fellebbezése alapján eljárva a Fővárosi Ítélőtábla a 2014. február 25-én kihirdetett és ugyanakkor jogerőre emelkedett 2.Bf.230/2013/15. számú ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a terhelt börtönbüntetését 7 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltást 8 évre súlyosította.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a BF.1248/2014/1-I. szám alatt, a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelessége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

Indítványában utalt az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozatára, amely kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

Az ügy érdemében a felülvizsgálati indítványban kifejtette, hogy a Be. 423. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt ilyen esetben az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

Az indítvány elbírálásakor - tehát jelenleg - hatályos Btk.-nak az Alkotmánybíróság fent hivatkozott határozatával sem érintett 81. § (3) bekezdése szerint amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát, míg a Btk. 36. §-a szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartama halmazati büntetés esetén 25 év.

Erre tekintettel jelen esetben a terhelttel szemben kiszabható büntetés felső határa 12 évi szabadságvesztés. Ez okból az alaptörvény-ellenes rendelkezés alkalmazásával kiszabott szabadságvesztés törvénysértő, ezért a Legfőbb Ügyészség a jelenleg hatályos törvényeknek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta.

A terhelt a felülvizsgálati indítvánnyal kapcsolatos észrevételében kifejtette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az időközben az Alkotmánybíróság által megsemmisített ún. "háromcsapás" törvény alapján eltúlzottan súlyos szabadságvesztés büntetést szabott ki vele szemben, ezért annak kivizsgálását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozza.