A Debreceni Ítélőtábla Pf.20886/2010/10. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 197. §, 213. §, 247. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 598. §, 600. §, 653. §, 662. §, 664. §] Bírók: Csiki Péter, Senyei György, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.886/2010/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Feldmájer és Somogyi Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: Dr. Feldmájer Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve, címe felperesnek - Dr. Sárközi Gabriella (cím) ügyvéd által képviselt alperes neve, címe alperes ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatba tett perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8.P.21.656/2008/39. számú ítélete ellen a felperes részéről 44. sorszámon benyújtott, Pf. 9. sorszámon kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50 000 (Ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Ezen ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A peres felek testvérek. Szüleik T. Sné F. M., továbbá a 2005. szeptember 1. napján elhalálozott T.S. (a továbbiakban: örökhagyó).

A peres felek szülei 1974. november 9. napján kötöttek házasságot Sz.-on, a házasságkötéskor már az örökhagyó tulajdonában állt a Sz., belterületi ...37 helyrajzi számon felvett lakóház, udvar ingatlan-nyilvántartási megjelölésű, ténylegesen Sz., Sz. L. u. ... szám alatti ingatlan. Ezen ingatlanban laktak a felek szülei 1998 novemberéig, amikor az életközösséget megszakították. Az ingatlan területén található műhelyben az örökhagyó vállalkozói tevékenységet végzett, melyben segítségére volt házastársa és leánya, a felperes is.

A felperes és édesanyja 1998. évben alakította meg a gazdasági társaság-ot, amelynek székhelye szintén a Sz., Sz. L. u. ... szám alatti ingatlanban volt, és fő tevékenységi köre megegyezett az örökhagyó által folytatott vállalkozási tevékenységgel.

A felperes 1998. november 14. napján a sz.-i lakóházból és műhelyből különböző ingóságokat (szerszámokat, munkagépeket) szállított, illetőleg szállíttatott el. Emiatt az örökhagyó 1998. november 16. napján feljelentést tett a Sz.-i Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályán, feljelentésében előadta, hogy az elszállított ingóságok kizárólagos tulajdonában állnak. Előadta a feljelentésében, hogy házastársával az életközösség fennáll ugyan, azonban a viszony "egy kicsit" megromlott közöttük és emiatt történhetett, hogy ki akarják semmizni.

A feljelentés alapján a Sz.-i Rendőrkapitányságon 5692/1998.Bü. számon büntetőeljárás indult, melynek során az 1998. december 16. napján tartott meghallgatásán az örökhagyó akként nyilatkozott, hogy az ingóságok elszállításának napján rendőri intézkedésre is sor került a kifejezett kérésére, és amikor a rendőrség kiérkezett, akkor leánya (a felperes) azt állította, hogy az örökhagyó nem az apja.

Sérelmezte, hogy azon személyek, akik a lányával bementek az ingatlanba, emelt hangon és fenyegetően, sértően beszéltek vele, miközben pakoltak és rendezkedtek, de ő nem mert semmit tenni, mert félt tőlük.

A Sz.-i Rendőrkapitányság 1999. február 23. napján kelt, 5692/1998.Bü. számú határozatával a Btk. 316. § (1) bekezdésbe ütköző, lopás bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt a felperes és édesanyja ellen indított nyomozást a Be. 139. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata alapján - mivel a cselekmény nem bűncselekmény - megszüntette.

A Sz.-i Városi Ügyészség B.204/1999. számú határozatával ezen nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte és pótnyomozást rendelt el, melynek lefolytatásával a Sz.-i Rendőrkapitányságot bízta meg.

A folytatódó nyomozást a Sz.-i Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya 5692/1998.Bü. számú határozatával ismételten megszüntette a Be. 139. § (1) bekezdés a) pont I. fordulata alapján, mivel a cselekmény nem bűncselekmény.

Az örökhagyó 1998. december 21. napján végrendelkezett, melyben a sz.-i ..58 helyrajzi szám alatt felvett, természetben Sz., P. u. ... szám alatt található házasingatlanban, édesanyja után törvényes öröklés rendje szerinti ½ illetőségi várományát, valamint a sz.-i ...37 helyrajzi szám alatt felvett, a természetben Sz., Sz. L. u. ... szám alatti 1/1 arányú kizárólagos tulajdonában álló házas ingatlanát és halála pillanatában tulajdonában álló összes ingóságait és őt illető követeléseit T. S. nevű gyermekére (alperesre) hagyta. A felperest kitagadta. Döntését azzal indokolta, hogy vele szemben "olyan cselekedetet tett - 1998. november 14-én minden ingó vagyonomból kiforgatott és a rendőrhatóság előtt igazoltatás során édesapai minőségemet tagadta -, amely teljességgel érdemtelenné teszi az örökségre". Az örökhagyó végintézkedésében örökösének meghagyta, hogy halála után őt a helyben szokásos, illő módon eltemettesse. A végrendeletben rögzítésre került még az, hogy amennyiben örököse az örökség megnyíltának időpontjában cselekvőképességében bármilyen szinten korlátozva lenne, úgy az örökség gondozására Sz. Megyei Jogú Város Gyámhivatala kerüljön kirendelésre. A gyámrendelés nem érintheti az őt esetlegesen túlélő házastársát és a felperest. Az örökhagyó nyilatkozott arról, hogy a végintézkedést saját elhatározásából, beszámítási képessége birtokában, minden kényszertől mentesen tette. A végrendelet rögzítette, hogy három egymással szó szerint megegyező példányban készült, melyből aláírás után két példány az örökhagyó kezeihez került kiadásra, míg egy példány az azt készítő - Dr. H. F. sz.-i székhelyű ügyvéd - irattárába került. A végrendeletet az örökhagyó, továbbá tanúként Dr. H. F. és Dr. H. Fné írták alá. Utóbbiak kijelentették, hogy az örökhagyó a végrendeletet előttük, saját kezűleg írta alá és kijelentette, hogy az az ő végakaratát tartalmazza.

Az örökhagyó és házastársa házasságát a Szolnoki Városi Bíróság 7.P.20.721/2002/34. sorszámú, 2003. május 27. napján jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta. Ezen eljárásban az örökhagyó és házastársa a bíróság jogerős végzésével jóváhagyott egyezséget kötöttek, melyben rögzítették, hogy eltartásra szoruló közös kiskorú gyermekük nincs, egymással szemben házastárs-tartást nem igényelnek, továbbá nyilatkoztak arról, hogy a közös vagyonhoz tartozó ingóságokat a természetben megosztották, az foganatba ment. A peres felek kijelentették, hogy a közös ingóságokkal összefüggésben egymással szemben követelésük nincs. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 30 napon belül az egyezségben általánosságban megjelölt ingóságokat kiadja házastársának.

Rögzítették, hogy az utolsó közös lakás kizárólagos használója az örökhagyó lesz, oda az alperes visszaköltözni nem kíván, lakáshasználati jog ellenértékére, továbbá lakáshasználati díjra nem tart igényt.

Az alperest a Szolnoki Városi Bíróság 3.P.21.814/2005/8. számú ítéletével cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Sz. Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztálya eseti gondnokul Dr. P. Gné dr. S. G. ügyvédet rendelte ki.