A Tatabányai Törvényszék Pf.20766/2008/4. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 122. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 208. §, 248. §, 305. §, 307. §] Bírók: Bicskey István, Décsiné dr. Papp Emőke, Kiss Éva

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG

1.Pf.20.766/2008/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, ....... egyéni ügyvéd által képviselt felperesnek, .......Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, szavatossági igény érvényesítése iránt a Komáromi Városi Bíróság előtt 3.P.20.042/2006. szám alatt folyamatba tett perben Komáromban, 2008. április hó 18. napján 3.P.20.042/2006/42. szám alatt hozott ítélet ellen az alperes részéről 43. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét h e l y b e n h a g y j a .

Kötelezi a megyei bíróság az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 (tizenöt) napon belül 38.067,- (Harmincnyolcezer-hatvanhét) Ft + 20 % ÁFA (7.613,- Ft), összesen 45.680,- (Negyvenötezer-hatszáznyolcvan) Ft perköltséget.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 1.522.700,- Ft-ot és ezen összegből 553.680,- Ft után 2007. október 3-tól, míg további 969.020,- Ft után 2004. március 23-tól járó törvényes mértékű kamatait, továbbá 91.400,- Ft illetéket, felperesi jogi képviselőnek 75.000,- Ft + 20 % ÁFA, összesen 90.000,- Ft ügyvédi munkadíjat és 84.500,- Ft igazságügyi szakértői díjat. Emellett kötelezte felperest, hogy leletezés terhével 15 napon belül fizessen meg további 92.000,- Ft illetéket bélyegben.

Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperesi kereset elutasítását. Fellebbezését arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás téves és iratellenes, téves jogi következtetésen alapul, az a szakértői vélemény, melyre a bíróság ítéletét alapozta, megalapozatlan. Hivatkozott arra, hogy a ....Megyei Közlekedési Felügyelet az alváz kereszttartójának a repedését állapította meg, mely ténykörülményre felperes a jótállási időben nem hivatkozott, e vonatkozásban jogfenntartással nem élt. Nem élt jogfenntartással az alváz és a plató deformitása miatt sem. Az alváz görbületét a szakértő egyértelműen a terhelés rovására írta, ebből megállapítható, hogy az a teljesítéskor nem állt fenn. A mennyiségi hiányokat illetően szóbeli megállapodás alapján a felperesnek a kipufogófékre és a fogyasztásmérőre vonatkozó megalapozott igénye nem lehetett volna. Felperes fel sem merült költségeket érvényesített, mivel ezek lejárt tartozásként nem vehetők figyelembe, így ebből eredően a Pp. 122. § /1/ bekezdése szerint kereshetősége sem állhat fenn. A vezetőfülke és az emelt műanyagtető közötti hézag javítási igényét felperes kizárólag a szakvéleményt követően terjesztette elő a per során, így azt sem jótállás, sem szavatosság alapján elbírálnia nem lehetett volna az elsőfokú bíróságnak. A rakterület hibái közül a padozat felszakadása, a ponyva kopása miatt felperes igényt úgyszintén csak a perben előterjesztett szakvéleményt követően jelentett be, így árleszállítás címén keresete nem volt megítélhető. A rakterület hibái miatti árleszállítás alapja a hibátlan új rakterület és hibás új rakterület különbözete lehet és nem a szakértő által megállapított és az elsőfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadott maradványérték.

Kérte figyelembe venni, hogy felperes az autóval 3 év alatt 462.407 km futásteljesítményt tett meg, emellett azonban kárenyhítési kötelezettségét nem teljesítette, ugyanis a hibákat a 3 év alatt nem javíttatta ki, így ebből eredően kereshetőségi joga sincs a javítási költségeket illetően.

Nem állapítható meg alperes felróható magatartása sem, felperes az egy éves jótállási határidőt elmulasztotta. Emellett az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértést is követett el, ugyanis felperesi kereseten túlterjeszkedett, mert felperes nem terjesztett elő határozott kereseti kérelmet. Pontosított kérelmében hibás teljesítésként jelölte meg elsődleges kereseti igényét, ugyanakkor az nem tartalmazta, hogy milyen igényt kíván érvényesíteni, arra lehet következtetni, hogy hibás teljesítés címén a jármű kicserélését kívánta.

A fellebbezés nem alapos az alábbiak szerint:

Az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítást folytatott le, tanúmeghallgatást eszközölt, illetőleg szakértői vélemény beszerzését rendelte el, a szakértőt - alperesi indítványra - a tárgyaláson személyesen meghallgatta. Felperes keresetét jótállási igényként bírálva el, az alperest 553.680,- Ft, a gépkocsi alvázával, a vezetőfülke és az emelt műanyagtető közötti hézag, az üzemanyag fogyasztásmérő hiánya miatti mennyiségi hiány, és 969.020,- Ft a rakterülettel kapcsolatos alperesi hibás teljesítés ellenértékének a megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság ítéletét arra alapította, hogy a gépkocsi alváza ugyan az üzemeltetés során hajlott meg, ám nem ismert, hogy e hibának az oka pontosan mikor keletkezett, nem igazolódott a perben, hogy azt túlterhelés okozta. Megállapította, hogy a felperes erre vonatkozó igényérvényesítési jogát fenntartotta. A vezetőfülke és az emelt műanyag tető hézag esetében is megállapította, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett volna. A mennyiségi hibáknál a kipufogófék tekintetében a felek megállapodása szerinti és felperes által sem vitatott 6 db rendeltetésszerű használatra alkalmas gumit elszámolta, ugyanakkor az üzemanyag fogyasztásmérő hiánya felperes részéről bizonyításra került, ennek pótlása, illetőleg a megállapodás szerinti teljesítése az alperesnek a kötelezettsége lett volna, nem mondott le felperes az igényéről. A megállapodás szerinti anyagoknak az átadását felperes vitatta, alperes nem bizonyította, így ezt a gépkocsi hibáinál a bíróság elszámolta. A vezetőfülke színeltérésére vonatkozóan megállapította, hogy ezt a felperes időben nem érvényesítette. A rakterület tekintetében megállapította, hogy a hibák oka a teljesítés előtt keletkeztek és a szakvélemény szerint árleszállítási igényként kötelezte az alperest.