BH 2004.12.505 Öröklési szerződés érvénytelensége esetén a szerződés megkötésekor felvett ügyvédi tényvázlat az örökhagyó végrendelkezésre irányuló szándékának hiányában nem tekinthető végrendeletnek, még akkor sem, ha azt két tanú jelenlétében az örökhagyó is aláírta [Ptk. 649. §].

Az 1999. július 1-jén elhunyt P. J.-né O. M. örökhagyónak a felperes törvényes öröklésre jogosult gyermeke.

Az örökhagyó 1998. március 11-én az alperessel öröklési szerződést kötött. Az öröklési szerződést ügyvéd készítette, több lapból áll, azt a felek és két tanú az utolsó oldalon írták alá.

Az öröklési szerződéssel egyidejűleg ügyvédi tényvázlat készült. Annak tartalma szerint a szerződő felek megjelentek azzal, hogy közösen kérik a jelen tényvázlat elválaszthatatlan részét képező tartalmú öröklési szerződés elkészítését. Az örökhagyó előadta, hogy "határozott akaratom, hogy a jelen öröklési szerződés tárgyát képező lakásingatlant, garázsingatlant, valamint a K. utcai lakásomban lévő összes ingóságom V. I.-né N. J. örökölje az okiratban foglalt feltételek teljesítése mellett". A tényvázlatot a szerződő felek, továbbá tanú megjelöléssel az okiratszerkesztő ügyvéd és P. E. írták alá.

Az örökhagyó utáni hagyatéki eljárásban az érdekeltek az öröklési szerződés alaki érvénytelenségét tudomásul vették. Az alperes a tényvázlatba foglalt örökhagyói nyilatkozat, mint írásbeli magánvégrendelet alapján érvényesített az örökhagyó öröklési szerződésben írt hagyatékára öröklési igényt. A törvényes örökös az okirat végrendeleti jellegét vitatta.

Az eljárt közjegyző végzésével az öröklési szerződésben is megjelölt hagyatékot ideiglenes hatállyal a tényvázlat, mint alakilag érvényes magánvégrendelet alapján az alperes részére adta át, az örökhagyó egyéb hagyatékát pedig teljes hatállyal törvényes öröklés jogcímén a felperes örökölte. Az alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság végzésével a közjegyző végzésének fellebbezett - ideiglenes hatállyal átadott - rendelkezéseit helybenhagyta.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyónak az 1998. március 11-én kelt "tényvázlat" címet viselő okiratba foglalt végrendelete érvénytelen és a felperes a teljes hagyaték törvényes örököse. Érvénytelenségi okként elsődlegesen alaki érvénytelenségre hivatkozott: az okiratot az ügyvéd nem tanúként írta alá. A tényvázlat az öröklési szerződés elkészítésére vonatkozó megbízást foglal magában és az okiratot az ügyvéd, mint megbízott és szerződő fél írta alá. Másodlagosan az alperesi közreműködésre figyelemmel a végrendeleti juttatás érvénytelen, harmadsorban pedig azt állította, hogy a végrendelet akarati hibában szenved: az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában nem kívánt végrendelkezni, hanem tartás ellenében kívánta az alperest örökösévé nevezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az 1998. március 11. napján kelt "tényvázlat" elnevezésű okirat mint néhai P. J.-né O. M. írásbeli magánvégrendelete a peres felek vonatkozásában akarati hiba folytán érvénytelen. Megállapította, hogy az örökhagyó hagyatékát törvényes öröklés jogcímén a felperes szerezte meg, rendelkezett a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről és az alperest 150 000 forint perköltség és 210 000 forint le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítéleti döntése során az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a tényvázlat elnevezésű okirat a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - más által írt - írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi kellékeinek megfelel: abból végrendeleti minősége, keltének helye, ideje kitűnik és azt az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében írta alá. A tényvázlat elkészítésének körülményeit, annak tartalmát és az egyidejűleg készült öröklési szerződést vizsgálva azt állapította meg, hogy az örökhagyó szándéka öröklési szerződés kötésére irányult: az alperest a részére teljesítendő tartás ellenében kívánta örökösévé tenni és nem állt szándékában az alperest egyoldalúan ingyenes juttatásban részesíteni. Ez tükröződik a tényvázlatban rögzített azon nyilatkozatából miszerint az alperest "a külön okiratban foglaltak teljesítése mellett" nevezi örökösévé és ez következik abból is, hogy egyidejűleg kerül sor az öröklési szerződés írásba foglalására is. Mindezek alapján a Ptk. 649. § (1) bekezdés a) pontja szerinti akarati hiba folytán megállapította a végrendelet érvénytelenségét, az egyéb érvénytelenségi ok további vizsgálatát pedig mellőzte. A végrendelet érvénytelensége folytán a hagyatéknak a végintézkedéssel érintett részére a felperesnek a Ptk. 607. § (1) bekezdésén alapuló törvényes öröklését is megállapította.

Az ítélet megváltoztatása, a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett. A felperes az alaki hibán és a közreműködésen alapuló érvénytelenség megállapítása iránt csatlakozó fellebbezéssel élt.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Mellőzte az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását és a felperest kötelezte 200 000 forint együttes első-, másodfokú perköltség és 420 000 forint mindkét fokú le nem rótt illeték megfizetésére.

A másodfokú bíróság a kereset elutasítását azzal indokolta, hogy a Ptk. 649. § (1) bekezdés a) pontja szerinti érvénytelenség nem állapítható meg. Az okirat a Ptk. 636. § (1) bekezdésének megfelelően örökös nevezést tartalmaz és a 629. § (1) bekezdés szerint az okiratból a végrendeleti minőség keltének helye és ideje kitűnik.

Kifejtette, hogy nincs törvényi akadálya annak, hogy az örökhagyó a végrendeleti juttatást bizonyos feltételek teljesítéséhez kösse, és nincs törvényi rendelkezés arra sem, hogy a feltételek részletezését az okiratnak kell-e tartalmaznia vagy elegendő a feltételekre utalni. Az adott esetben az örökhagyó az okirattal egyidejűleg készült öröklési szerződésre utalva határozta meg azokat a feltételeket, amelyek teljesítéséhez kötötte az alperes örökössé nevezését. Az öröklési szerződés alaki hiba folytán érvénytelen, de mint teljes bizonyító erejű magánokirat alkalmas az alperes által teljesítendő feltételek meghatározására. A Ptk. 647. § (1) bekezdés értelmében a feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg. Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen, az adott esetben azonban a végrendelkezés feltétele ilyen hibában nem szenved, ezért érvénytelennek sem tekinthető.

Az alaki érvénytelenségre vonatkozó kereset elutasítását a másodfokú bíróság azzal indokolta, hogy az okiratból megállapíthatóan azt az örökhagyón kívül tanúként írta alá az ügyvéd és P. E. Nincs akadálya annak, hogy az öröklési szerződés elkészítésével megbízott ügyvéd egyben a tényvázlatot aláíró örökhagyó aláírásának valódiságát is tanúsítsa. Az adott esetben a tanúkkal szemben a Ptk. 631. §-ban foglalt kizáró okok nem állnak fenn, ezért az okirat a Ptk. 629. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt alaki érvényességi kellékeknek megfelel.