A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40055/2017/15. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 199. §, 207. §, 216. §, 277. §, 283. §, 396. §, 397. §] Bírók: Kovaliczky Ágota, Kurucz Zsuzsánna, Levek Istvánné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.44577/2013/51., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40055/2017/15.*, Kúria Pfv.20505/2018. (BH 2019.8.231)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.055/2017/15.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... felperesnek a ... Ügyvédi Iroda által képviselt ... alperes ellen vállalkozási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. december 14. napján kelt 27.G.44.577/2013/51. számú ítélete ellen a felperes részéről 52. sorszámon, az alperes részéről 54. és 56. sorszámon benyújtott fellebbezések folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.005.000 (Negyvenmillió-ötezer) forintot és ennek 2013. június 1. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegű késedelmi kamatát, 2013. július 1. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékű késedelmi kamatát, valamint 1.747.888 (Egymillió- hétszáznegyvenhétezer-nyolcszáznyolcvannyolc) forint és 2.000.000 (Kettőmillió) forint + áfa elsőfokú perköltséget;

kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 158.400 (Százötvennyolcezer-négyszáz) forint jogorvoslati illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 389. §-ára alapítva előterjesztett keresetében kérte az alperest vállalkozói díj címén bruttó 40.005.000 forint és ennek 2013. június 1. napjától a kifizetésig a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kötelezni.

Egyebek mellett előadta, 2012 őszén ajánlattételre szóló felhívást kapott az alperestől egy országos hangszolgáltatáshoz szükséges rendszer megvalósítására az ... Zrt. megrendelővel kötött vállalkozási szerződés szerinti egyes részfeladatok teljesítésére irányuló alvállalkozói szerződés megkötése céljából. A felperes több ajánlata benyújtását követően az alperes 2013. február 14-én e-mailben a törvényes lehallgatás (...) rendszertechnikai megoldása tételre önálló ajánlatot kért, majd 2013. február 21-i e-mailjében a műszaki tartalom alapjaira vonatkozó elképzeléseit is rögzítette.

A felperesi ajánlat véglegesítését célzó 2013. február 21-i egyeztetés során a georedundanciát annak árvonzata miatt az alperes elvetette, helyette nyilatkozatot kért az ... funkció rendelkezésre állásának szintjére. Az ... funkció rendszertechnikai megoldásaként kifejlesztésre kerülő szoftverhez kapcsolódó gyártói támogatások (support) kérdése sem ezen, sem a korábbi egyeztetéseken nem merült fel. Az ... funkció rendszertechnikai megoldására vonatkozó, a megbeszélt szempontoknak megfelelő végleges ajánlatát a felperes még ugyanazon a napon megküldte az alperesnek.

A felek ügyvezetői között 2013. március 4-én újabb személyes egyeztetésre került sor, amelyen a felek között szóban létrejött a szerződés az ... funkció rendszertechnikai megoldása 2013. február 21-i felperesi ajánlatban foglaltak szerinti műszaki tartalommal történő megvalósítására.

Az alperes ezt követően 2013. március 4-i keltezéssel tett szándéknyilatkozata a szóban már megkötött szerződés írásbeli megerősítése volt, amely az ár és a teljesítési határidő rögzítése mellett a műszaki tartalom vonatkozásában visszautalt a felperesi ajánlat tartalmára. A szerződés tárgyát egy olyan szoftver kifejlesztése képezte, amely alkalmassá teszi a távközlési rendszert a törvényes lehallgatásra.

A szerződés létrejöttét támasztja alá, hogy az alperesi szándéknyilatkozat aláírását követően az alperes tudomásul vette a szoftver átvételre felajánlását, részt vett annak tesztelésében, továbbá olyan nyilatkozatokat tett, amelyek arra utalnak, hogy a szerződést létrejöttnek tekintette.

A szerződés tárgyát képező szoftvert a felperes kifejlesztette, annak tesztelése, bevizsgálása jegyzőkönyvben dokumentáltan megtörtént. A mérési jegyzőkönyvek alapján is megállapítható, hogy a szoftver kielégítette az ... Zrt. ajánlati felhívásában meghatározott műszaki követelményeket, a jogszabályi előírásoknak és a ... ...szolgálat (...) elvárásainak is megfelelt, amit a perben kirendelt eseti igazságügyi szakértő szakvélemény kiegészítésében foglaltak egyértelműen bizonyítanak. A szerződés teljesítésére tekintettel a felperest megilleti a szerződésben meghatározott összegű vállalkozói díj.

Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását, a vállalkozási szerződés létrejöttét, a felperes szerződésszerű teljesítését egyaránt vitatta.

Hangsúlyozta, az ... Zrt.-vel megkötött vállalkozási szerződésnek részfeladataként a törvényes lehallgatás (...) funkció rendszertechnikai megoldásának megvalósítása és az ehhez kapcsolódó rendszertámogatási szolgáltatások folyamatos nyújtása (supportálása) is részét képezte.

Az alvállalkozói szerződés megkötésére irányuló egyeztetések során a felperesnek és az alperesnek a perbeli projekt nagyságrendjéből, sokrétűségéből, a speciális szakmai, műszaki használhatósági elvárásokból fakadóan a szerződés tárgya, a teljesítési határidő és a díj mellett sok további lényegesnek minősülő kérdésben - kötelezően előírt gyártói szolgáltatások (support), tesztelés, telepítés, fizetés, garanciális feltételek, szerzői felhasználási jogok - is meg kellett volna állapodniuk. A szerződés tárgya pedig nem egy szoftver, hanem egy olyan komplex rendszer kiépítése lett volna, amely 10 évre biztosítja a megfelelő működést, és amelynek egy része volt csak a törvényes lehallgatás (...) funkció.

Az alperes által adott szándéknyilatkozat nem a szerződés megkötésére vonatkozott, a felek között meglévő nyitott kérdésekre tekintettel feltételes volt, csak annak elősegítésére született, hogy elkezdődhessen a felperes termékének a bemutatása, vizsgálata, tesztelése, ami szükséges volt ahhoz, hogy az alperes eldönthesse, kíván-e szerződni a felperessel.

A szándéknyilatkozat címe, formája és tartalma szerint is egyértelműen egy későbbi vásárlásra, szerződéskötésre vonatkozó szándékot fejez ki, azt a felperes tévesen értelmezi szerződéses nyilatkozatként, amint az a BH2003. 203. számú eseti döntésben foglaltakra tekintettel is egyértelmű. A szándéknyilatkozat tartalma alapján az is nyilvánvaló, hogy abban az alperes a Ptk. 4. § (1) és 205. §(4) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget téve arról tájékoztatta a felperest, hogy vele milyen feltételekkel tervezi a szerződés későbbi megkötését.

A felperestől konkrét ajánlat kizárólag az ... funkció rendszertechnikai megoldása műszaki kialakítására, és ennek díjára érkezett, ugyanakkor a felek között még ezen a téren is több olyan lényeges kérdés volt, amelyekben nem jött létre megállapodás. Mindezek alapján megállapítható, hogy a peres felek az ajánlati szakaszban voltak, a szerződés tárgyának, feltételeinek egyeztetése, tisztázása nem fejeződött be, így közöttük nem jött létre szerződés.