BH 2001.12.597 Az alapító jogutód nélküli megszűnését követően az alapítvány közhasznú szervezetté nem nyilvánítható [Ptk. 74/A. § (1)-(4) bek., 74/B. § (5)-(6) bek., 74/C. § (1) és (6) bek., 1997. évi CLVI. tv. 4. §, 6. §, 7. §].

A B. Gyermek-képzőművészeti Alapítványt a Fővárosi Bíróság 1990. június 18. napján vette nyilvántartásba. Az alapítvány alapítója a B. Gyermek-képzőművészeti Kör és Úttörőcsapat volt. Az alapító 1994. június 10. napján feloszlását kimondva megszűnt.

Az alapítvány képviselője 1998. május 27-én érkezett kérelmében az alapítvány közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét kérte.

A Fővárosi Bíróság a közhasznú szervezetté való minősítés iránti kérelem teljesítését megtagadta. Végzésének indokolása szerint a Ptk. 74/B. § (5) bekezdése alapján az alapítvány nem tudott a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseinek megfelelő módosított alapító okiratot a kérelméhez - az alapító megszűnése folytán - becsatolni.

A kérelmező fellebbezése alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy a közhasznú nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell mindazokat a feltételeket, amelyeket a Ksztv. 4. és 5. §-a, valamint 7. §-a a létesítő okirat tartalmi kellékeként előír. A közhasznú jogállás megszerzésének feltétele, hogy az alapító okirat megfeleljen a Ksztv.-ben előírt kógens jogszabályi rendelkezéseknek. A fellebbezésében a kérelmező maga sem vitatta, hogy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló alapító okirat e törvényi szabályozásnak nem felel meg, és azt sem, hogy a közhasznú szervezetkénti minősítés tárgyában előterjesztett kérelméhez rajta kívül álló okból ugyan, de nem az alapító által módosított alapító okiratot csatolt. A Ptk. 74/A. §-ának (1) és (2) bekezdéséből, a 74/B. §-ának (5) és (6) bekezdéséből, valamint a 74/C. §-ának (1) bekezdéséből következően pedig az alapító okirat módosítására kizárólag az alapító jogosult. A hatályos jogszabályi rendelkezések az alapító okirat módosítását más számára nem teszik lehetővé. Nincs olyan rendelkezés sem, amely feljogosítaná a bíróságot arra, hogy az alapító helyett az alapító okiratot módosítsa. Ez következik a Ptk. 74/A. §-ának (1) és (4) bekezdése szerinti szabályozásból, azaz abból, hogy a bíróságnak az alapító okirat kapcsán kizárólag a nyilvántartásba vétel tárgyában van jogosultsága dönteni. A nyilvántartásba vétel után az alapítói jogokat nem lehet átruházni. Az alapítvány kuratóriuma pedig az alapító okiratot a Ptk. 74/A. §-ának (3) bekezdése szerinti kógens szabályból következően nem módosíthatja. Sem a Ptk. 74/C. §-ának (2) bekezdése, sem (6) bekezdése nem jogosítja fel a bíróságot az alapító okirat módosítására.

A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet: a végzés megváltoztatását, és a közhasznú szervezetté minősítés elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős végzés a Ptk. 74/C. §-ába ütközik, illetőleg ellentét mutatkozik a Ksztv. 4. és 7. §-ai között. A Ptk. 74/C. §-ának (6) bekezdése ugyanis a kezelőszerv kijelölésének jogát az alapító halála és megszűnése esetén a bíróságra ruházza, azaz a bíróság a létesítő (alapító) okirat tartalmára kiható jogcselekményeket végezhet. Ezen jogosultság tartalma pedig a Ptk. 74/C. §-ának (1) bekezdése szerint az, hogy az alapító (esetükben a bíróság) - az alapító okiratban (ez jelen esetben a bírói végzés) - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. Ezen szakasz (4) bekezdése értelmében a kezelő szervezet (jelen esetben a kuratórium) vonatkozásában az alapító okiratban rendelkezni kell annak összetételéről és a képviseleti jog gyakorlásának rendjéről.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.