A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20988/2009/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 57. §, 78. §, 164. §, 206. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 280. §, 339. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 34. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf. 20.988/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Telek Zoltán által képviselt felperesnek, a dr. Kopácsiné dr.Kubinyi Katalin jogtanácsos által képviselt alperes ellen, - az alperes pernyertessége érdekében közreműködő a dr. Horváth Erzsébet ügyvéd által képviselt beavatkozó beavatkozott -, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008. november 11. napján meghozott, 26.P.25.646/2005/63. számú ítélete ellen, a felperes részéről 64. és 71. sorszám, az alperes részéről 66. sorszám, valamint az alperesi beavatkozó részéről 67. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a keresetet teljes terjedelmében elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 1.100.000 (egymillió-egyszázezer) forint, míg az alperesi beavatkozónak 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint első- és másodfokú együttes perköltséget, továbbá térítsen meg az államnak felhívásra 806.530 (nyolcszázhatezer-ötszázharminc) forint kereseti és 957.860 (kilencszázötvenhétezer-nyolcszázhatvan) forint fellebbezési eljárási illetéket, továbbá 78.800 (hetvennyolcezer-nyolcszáz) forint állam által előlegezett perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében a 2003. október 25-én bekövetkezett közúti balesetével összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítését kérte.

Az alperes és a beavatkozó ellenkérelmükben azért kérték a kereset elutasítását, mert vitatták, hogy a felperes balesete az alperes mulasztásával áll okozati összefüggésben. Egyebekben vitássá tették a felperes kárának mértékét is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 12.705.373 forint, valamint 2008. december 1. napjától kezdődően havi 85.365 forint járadék, továbbá részperköltség megfizetésére, a kereseti illeték és az állam által előlegezett költség megtérítésére kötelezte az alperest.

Tényként állapította meg, hogy az alperes a városban Sz. úton közlekedett a motorkerékpárjával és sávváltás közben, 15-20 km/h sebességgel úthibán haladt át, melynek során a motorkerékpár első kereke lefékeződött, elfordult. Ennek következtében a felperes egyensúlyát vesztette, jobb lábával kísérelte meg a járművet megtartani, de a motorral elesett. A baleset következtében jobb oldali térdizületbe hatoló darabos sípcsonttörést szenvedett, ami miatt 30%-os mértékű munkaképesség csökkenés következett be nála. Az alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján azért állapította meg, mert úgy foglalt állást, hogy az alperes a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (1) bekezdésében írt kötelezettségét megszegte azáltal, hogy nem gondoskodott a közút biztonságos közlekedésre alkalmassá tételéről. Köztudomásúnak minősítette azt a tényt, miszerint a Sz. út kérdéses szakaszának útburkolata mindkét irányban rendkívül rossz állapotban volt. A szabálysértési eljárásban hozott bírósági döntéshez hasonlóan elfogadta a felperes és a tanú azon előadását, mely szerint az útburkolati hibán borult fel a felperes motorja. A perben kirendelt igazságügyi műszaki szakértő azon nyilatkozatát vette figyelembe, miszerint a műszakilag igazolható tényeknek a felperes előadása megfeleltethető. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a balesetet olyan úthiba okozta, amelyen a motorkerékpár első kereke megfékeződött, ami a boruláshoz vezetett. Kifejtette, hogy az alperes nem tett eleget annak a kötelezettségének, hogy a közutat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartsa, ezzel vétkes kötelezettségszegést követett el, amely okozati összefüggésben volt a felperes kárával. A kereset összegét csupán részben találta bizonyítottnak.