Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2002.11.447 I. A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül csak akkor utasíthatja el, ha jogszabály valamely per megindítását csak meghatározott személyek számára teszi lehetővé, és a pert e körön kívül eső személy indította meg. Ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában, ha a követelés a felperest bármely okból nem illeti meg, azt a bíróságnak érdemben (ítélettel) kell elbírálnia [Pp. 48. §, 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont].

II. A felülvizsgálati eljárásban olyan új körülményre, amely nem volt a megelőző eljárás tárgya (amelyre vonatkozóan a fél - az első- és másodfokú eljárás során - nem hivatkozott, amelyre nézve bizonyítékait nem jelölte meg) nem lehet hivatkozni [Pp. 270. § (1) bek., 275. § (1) bek.].

Az irányadó tényállás szerint az I. r. felperes jogelődje, az M. Bank Rt. az 1992. március 10-én kelt kölcsönszerződéssel a B., T. u. 36/a. számú ház előtt felállított elárusító pavilon tulajdon- és üzemeltetési joga 50%-ának megvásárlása céljából 3 500 000 Ft kölcsönt nyújtott az alperesnek 1997. december 1-jei lejárattal, a mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a + 1% ügyleti kamat felszámítása mellett. Az adósnak a tőkét a szerződésben írt részletekben és időpontokban, az ügyleti kamatokat pedig negyedévenként utólag kellett megfizetnie. A kölcsön visszafizetéséért az O. GmbH Budapesti 1. számú Közvetlen Kereskedelmi Képviselete készfizető kezességet vállalt. A kezes nevében a kezességvállaló nyilatkozatot annak vezetője id. R. Gy. írta alá. Az alperes 1993. április 23-áig 432 181 Ft-ot fizetett vissza, azt követően a fizetéseit beszüntette. Az I. r. felperes 1994. január 26- án felhívta az addig lejárt 1 223 872 Ft tartozás visszafizetésére, de mert az alperes a fizetési kötelezettségének a megadott határidő alatt nem tett eleget, az I. r. felperes a kölcsönszerződést 1994. február 11-én felmondta. Az I. r. felperes a követelését 1995. április 10-én 4 250 006 Ft és annak járulékai erejéig kibocsátott fizetési meghagyással id. R. Gy. mint készfizető kezes ellen érvényesítette. A fizetési meghagyás ellen a nevezett ellentmondást nyújtott be, ezzel az eljárás perré alakult. Az M. Rt. az 1995. október 2-án érkeztetett 4. sorszámú előkészítő iratában a keresetét ifj. R. Gy. adósra is kiterjesztette, és a nevezettek egyetemleges marasztalását kérte.

Az R. Kft. II. r. felperes az 1995. december 21-én kelt levelében bejelentette, hogy a fizetési meghagyással érvényesített követelést az M. Rt.-vel 1995. július 27-én kötött engedményezési szerződéssel megszerezte, és felperesként perbe lépett. Ezt követően 1996. február 8-án keresetet nyújtott be, amelyben ifj. R. Gy.-t mint adóst és az O. GmbH Budapesti 1. számú Közvetlen Kereskedelmi Képviseletét mint kezest egyetemlegesen kérte kötelezni a 3 500 000 Ft tőke, valamint a lejárt késedelmi és ügyleti kamatok megfizetésére.

Az R. Kft. a követelését az 1996. október 10-én kelt engedményezési szerződéssel a C. Rt.-re, a C. Rt. pedig az 1996. november 4-én kelt engedményezési szerződéssel a K. Kft.-re ruházta át, erről az alperest mindketten értesítették. III. r. felperesként az új jogosult a perbe belépett. Az I-II. r. felperesek kérték a perből való elbocsátásukat, tekintve, hogy a követelés legújabb jogosultja a III. r. felperes, az alperes azonban a perből történő elbocsátásukhoz nem járult hozzá.

Az elsőfokú bíróság a II. r. alperessel szemben a pert megszüntette.

A III. r. felperes a módosított keresetében 4 126 249 Ft tőke, ennek 1994. február 11. napjától a kifizetés napjáig járó évi 17,5%-os ügyleti, ezen felül a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamata és a perköltségek megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A 4 126 249 Ft követelés 3 500 000 Ft lejárt tőketartozásból, az 1994. február 11. napjáig felmerült és az alperes befizetéseiből nem fedezett 522 396 Ft lejárt ügyleti kamatból, a tőke után 1993. június 30-ától 1994. február 11-éig felszámított évi 6%-os mértékű, összegszerűen 26 266 Ft késedelmi kamatból és az ügyleti kamat után ugyanezen időszakra a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított, összegszerűen 77 587 Ft késedelmi kamatból tevődik össze. A tőkekövetelés tekintetében kérte az ítélet előzetes végrehajthatóságának kimondását.

Az alperes elsősorban a per megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy az I. r. felperes a vele szemben álló követelésnek a II. r. felperesre történő engedményezése után nyújtotta be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, ezért az I. r. felperesnek a Pp. 48. §-a szerint nem volt kereshetősége. Érdemben elismerte a kölcsönszerződés létrejöttét és a felperesek által előterjesztett elszámolást, továbbá hogy a visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. Előadása szerint azonban az összeggel a felperesek egyikének sem tartozik, tekintve, hogy az I. és a II. r. felperesek igénye a bankkonszolidáció keretében kielégítést nyert. Hivatkozott még a 2065/1996. (II. 20.) Korm. határozatra, amely szerint a Kormány készfizető kezességet vállalt a II. r. felperes által kibocsátott kötvényekre, így a perbeli követelés az állami garanciavállalás kapcsán is megtérülhetett.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletében az I. és II. r. felperesek keresetét elutasította. A III. r. felperes keresetének részben helyt adott, és kötelezte az alperest 3 500 000 Ft tőkének, ennek 1994. február 11-től a kifizetés napjáig járó évi 23,5% (17,5 + 6) késedelmi kamatának, az 1994. február 11-éig lejárt 522 396 Ft ügyleti kamatnak, ennek 1994. február 11-étől a kifizetés napjáig járó évi 6% késedelmi kamatának, valamint 37 194 Ft lejárt késedelmi kamatnak a III. r. felperes javára történő megfizetésére, míg ezt meghaladóan a III. r. felperes keresetét elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a II. r. felperesnek 10 000 Ft, a III. r. felperesnek pedig 341 340 Ft perköltséget. Az ítéletet a 3 500 000 Ft tőke tekintetében előzetesen végrehajthatónak nyilvánította.

Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak az alperesnek a Pp. 48. §-ára alapított, a per megszüntetése iránti kérelmét. Kifejtette, hogy az I. r. felperes mint jogi személy a polgári jog szabályai szerint perbeli jog, és cselekvőképességgel rendelkezik, ezért e címen a per megszüntetésének nem volt helye. Az I. r. felperes keresetének tárgyában a bíróságnak érdemben kellett döntenie.

Alaptalannak ítélte az alperes arra történő hivatkozását is, hogy az I. r. felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a perbeli követelés engedményezése után nyújtotta be.

Érdemben alaptalannak találta az alperesnek a bankkonszolidációra, valamint a 2065/1996. (II. 20.) Korm. határozatra történő hivatkozását is. Megítélése szerint sem a bankkonszolidáció, sem a II. r. felperes által történt kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó állami kezességvállalás nem érintette az alperes perbeli tartozását. Az adós-konszolidáció pedig azért nem hatott ki a követelésre, mert az alperes a reorganizációs terv benyújtásának elmulasztásával kizárta magát az adós-konszolidációban való részvételből. Az alperes tartozása tehát fennáll, annak jogosultja a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése szerint a III. r. felperes, ezért az alperest a fizetési kötelezettség a III. r. felperessel szemben terheli.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!