15/1994. (III. 10.) AB határozat

a vállalati jogtanácsos (jogi előadó) helyettesítési díjáról szóló 1/1959. (II. 3.) IM rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a vállalati jogtanácsos (jogi előadó) helyettesítési díjáról szóló 1/1959. (II. 3.) IM rendelet alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

A megsemmisített jogszabály a határozat közzétételének napján veszti hatályát.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

1. A vállalati jogtanácsos (jogi előadó) helyettesítési díjáról szóló 1/1959. (II. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a a helyettesítés díjazásának eseteit, a 2. § (1)-(5) bekezdése pedig a - más állami vállalatot helyettesként képviselő, állami vállalatnál működő jogtanácsost vagy jogi előadót megillető - helyettesítési díj összegére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az R. 3. §-a a helyettesítési díj felszámításáról és folyósításáról rendelkezik, a 4-5. § a rendelet alkalmazási körét határozza meg.

Az indítványozó az R. szabályait a beadvány tartalmából következtethetően azért tartja alkotmányellenesnek, mert azok az érintett körben az ügyvédekhez képest diszkriminatív módon [Alkotmány 70/A. § (1) bek.] akadályozzák a képviselt vállalat jogtanácsosa és a helyettesítő jogtanácsos közötti szabad megállapodás érvényre jutását.

2. Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

A helyettesítési díjjal összefüggő tevékenységet a jogtanácsos helyettesítési meghatalmazás alapján látja el. A helyettesítő jogtanácsos a képviselt vállalattal szerződéses kapcsolatban áll.

Az R. szabályai korlátozzák a képviselt vállalat jogtanácsosa és a helyettesítő jogtanácsos megállapodását.

Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése Magyarország gazdaságát piacgazdaságnak minősíti. A piacgazdaság lényegi eleme a szerződési szabadság. Az Alkotmánybíróság a szerződési szabadságot önálló alkotmányos jognak tekinti [13/1990. (VI. 18.) AB határozat, ABH 1990. 54, 55.].

A szerződési szabadság nem tartozik az alapvető jogok körébe. Jogszabály a lényeges tartalmát is korlátozhatja feltéve, hogy a korlátozásnak kellő súlyú alkotmányos indoka van.

A konkrét esetben az R. alkotmányos indok nélkül, önkényesen fosztja meg a feleket attól a joguktól, hogy a helyettesítési meghatalmazás alapján közöttük létrejött jogviszony tartalmát szabad megállapodásuk töltse ki tartalommal. Az R. rendelkezései ezért alkotmányellenesek.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság a rendelkező rész szerint határozott.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró