A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37197/2008/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1998. évi XI. törvény (Üt.) 5. §, 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 153. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Darák Péter, Fekete Ildikó

Kfv.IV.37.197/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr.Kovács Kázmér ügyvéd által képviselt dr. felperesnek a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 12.K.31.756/2007/6. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2008. február 6. napján meghozott 3.Kf.27.440/2007/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről 11. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.440/2007/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Legfelsőbb Bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) által kezdeményezett hivatalbóli eljárásában az alperes 2007. április 4-én kelt határozatában megállapította, hogy B Önkormányzata - mint beszerző - a "B Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó szennyvízgyűjtő rendszerek tárgyú közbeszerzési eljárásához kapcsolódóan megbízási jogviszony létesítése" tárgyú beszerzési eljárásában megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 153. § /2/ bekezdését, a 153. § /3/ bekezdésére tekintettel a Kbt. 1. §-át és 16. § /1/ bekezdését. Kötelezte továbbá a beszerzőt 5.000.000 forint bírság megfizetésére. A jogorvoslati eljárásban vizsgált közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tárgyban 2005. február 5-én került közzétételre előzetes részvételi felhívás, illetve 2005. március 2-án egyszerű közbeszerzési eljárást követően a közbeszerzési eljárásban közbeszerzési tanácsadóként történő közreműködésre a B Ügyvédi Irodával került sor megbízási szerződés megkötésére. A közbeszerzési tanácsadóként kifejtett tevékenység nem terjedt ki jogi feladatok ellátására, ezért ugyanezen napon 2005. március 2-án a felperessel az ügyvédi feladatok ellátására kötöttek megbízási szerződést. A KEHI az ügyvédi megbízási szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével történő megkötése miatt kezdeményezte a jogorvoslati eljárást. Az alperes - határozata indokolásában kifejtett - álláspontja szerint a felperes által vállalt feladat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § /1/ és /2/ bekezdése szerinti kizárólagos ügyvédi tevékenység fogalma alá tartozik, ezért - a Kbt. 153. § /1/ bekezdése értelmében - a beszerzőnek nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A beszerző azonban elmulasztotta a Kbt. 153. § /2/ bekezdésénél előírt, a szerződés megkötéséről szóló tájékoztató hirdetmény formájában való közzétételét, e mulasztásával pedig megsértette a nyilvánosság elvét, illetve az egyenlő bánásmód követelményét.

A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását a jogsértés megállapításának és a bírság kiszabásának mellőzését kérte. A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a Kbt. 153. § /1/ bekezdése szerint az Ütv. 5. §-ának /1/ és /2/ bekezdésében meghatározott tevékenység mint szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az e szerinti szerződéskötés azonban nem érinti a Kbt. 1. §, 5. § és 16. § megfelelő alkalmazását. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint a Kbt. 153. §-a szerinti eljárási mód is a Kbt. hatálya alá tartozik, ahol a Kbt. 153. § /3/ bekezdése folytán a Kbt. 1. §, 5. § és 16. §-ban foglalt garanciái érvényesülnek. A Fővárosi Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a beszerzőnek már az ügyvégi megbízási szerződés megkötésekor ügyelnie kell a nyilvánosság biztosítására, meg kellett volna teremtenie annak lehetőségét, hogy több ajánlat kerüljön benyújtásra. Ehhez ez pedig az szükséges, hogy a beszerzési igény nyilvánosságra kerüljön, azaz több ügyvédnek is módja legyen ajánlatot készíteni. Ezen túlmenően pedig az elbírálás eredményeként a megkötött szerződésről is tájékoztatót kell közzétenni.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes határozatát részben megváltoztatva mellőzte a Kbt. 153. § /3/ bekezdésére tekintettel a Kbt. 1. §-a sérelmének megállapítását, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla rendelkezése folytán az alperes határozatának az a rendelkezése maradt hatályban, amely a Kbt. 153. § /2/ bekezdése, illetve 16. § /1/ bekezdése sérelmét állapította meg, illetve a beszerzőt bírság megfizetésére kötelezte. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezését azért találta alaposnak, mert úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési eljárás alapelveinek érvényesülését elsősorban az egyes tételes jogi rendelkezések biztosítják. Az alapelvi sérelem vizsgálatakor tehát nem lehet megkerülni a konkrét eljárásra irányuló speciális rendelkezéseket. Az alapelvek önmagukban csak akkor válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé, ha valamely magatartás a tételes rendelkezések szerint nem ítélhető meg. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 153. §-ának rendszerében kizárólag a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételére vonatkozóan van előírás. A nyilvánosság követelménye tehát e konkrét rendelkezésen keresztül érvényesül. Miután az ilyen típusú beszerzésekre nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a beszerzés egészének átláthatósága is csak korlátozottan érvényesül. A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott arra, hogy az alapelvi rendelkezésekre figyelemmel a Kbt. tételes rendelkezéseinek nem lehet kiterjesztő értelmezését adni.