A Kecskeméti Törvényszék G.40021/2006/43. számú határozata szerződés megtámadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 210. §, 236. §, 241. §, 281. §] Bíró: Tápai Piroska

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

7.G. 40.021/2006/43. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság felperesi képviselő neve ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek, - alperesi képviselő neve ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen szerződés megtámadása, stb. (mely perben az alperes viszontkeresetet terjesztett elő) iránt indított perében tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg alperesnek 15 nap alatt 7.664.622 (hétmillió-hatszázhatvannégyezer-hatszázhuszonkettő) forint tőkét és annak 2005. november 16. napjától 2005. december 31. napjáig járó évi 14 %-os, 2006. január 1. napjától 2006. június 30. napjáig járó évi 13,10 %-os, 2006. július 1. napjától 2006. december 31. napjáig járó évi 13,25 %-os, 2007. január 1. napjától 2007. június 30. napjáig járó évi 15 %-os, 2007. július 1. napjától 2007. december 31. napjáig járó évi 14,75 %-os, 2008. január 1. napjától a megfizetés napjáig járó mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző munkanapon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt kamatát, és 1.821.253 (egymillió-nyolcszázhuszonegyezer-kettőszázötvenhárom) forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak 860.900 (nyolcszázhatvanezer-kilencszáz) forint illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket arról, hogy a Pp.256/A.§ . /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetőleg a fellebbezési határidő letelte előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S :

Az alperes, mint eladó és a felperes, mint vevő 2005. április 4. napján az 1600 ha nagyságú D, és a 3300 ha nagyságú S vadászkerületek összes területén a teljes vadászati lehetőségre kötött bérvadászati szerződést. A szerződés a 2005-2006. évi vadászati idényre határozott időig, 2006. február 28. napjáig szólt. A szerződés meghatározta a kilőhető, illetve a befogható vadlétszámot minimális és maximális számban. A szolgáltatás díja 8.000.000 forint + áfa összeg volt, amelyen felül a vevő az összes vadkár megfizetésére vállalt kötelezettséget. A szerződés a meghatározott időtartam elteltével a kilövési lehetőség kimerítésétől függetlenül megszűnik, és az eladó alperes jogosult volt a szerződést írásban azonnali hatállyal felmondani, ha a vevő felperes - többek között - a szerződésben megállapított fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesíti. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az eladó alperes jogosult volt a szerződés teljesítését szüneteltetni a fizetési kötelezettség teljesítéséig felmondás hiányában is.

A szerződés az előrelátható vadkár összegét nem tartalmazta. A szerződés megkötése előtt a felperes tájékoztatást kért az alperestől a korábbi években felmerült károk összegéről. Az alperes a korábbi években keletkezett vadkárok összegét mintegy 3-3,5 millió forintban jelezte. Ilyen tájékoztatás alapján a felperes olyan gazdasági döntést hozott, hogy a bérvadászok felé nem fogja a vadkár összegét továbbhárítani.

A szerződés hatályba lépésétől kezdődően a felperes a bérvadászokkal megkezdte a vadászatot. 2005. szeptemberétől megkezdődött a területen a vadkárbecslés, amelyet az alperes a felperessel kötött szerződésre figyelemmel a felperes felé továbbszámlázott. A 2005. évben keletkezett vadkár összege 11.271.236 forint volt. A felperes a számlák beérkezése után részben teljesítette a fizetési kötelezettségeit, majd az alperes által 2005. szeptember 30. napján kibocsátott 7.187.100 forint végösszegű vadkár számla kézhezvételét követően a felperes számlaegyeztetést kezdeményezett. Az alperes a számlaegyeztetést 2005. október 10. napjára tűzte ki, és egyidejűleg felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a fizetés megtagadása a szerződés értelmében a vadászati lehetőség felfüggesztését, illetve a bérvadászati szerződés felmondását vonja maga után. A felperes képviseletében eljárt XY ügyvezető 2005. október 10. napján tartott számlaegyeztetésen hivatkozott arra, hogy a vadkár mértékében az alperes megtévesztette őt. Az alperes visszautasította a felperes ezen állítását, és a tárgyalás eredményeképpen az ügyvezető kötelezettséget vállalt a számla 15 napon belül történő kiegyenlítésére. Az alperes október 6. napján kelt levelére az egyeztetés során a felperes ügyvezetője a fizetésre vonatkozó kötelezettség-vállalást tartalmazó nyilatkozatát is rávezette. A megjelölt számla ellenértékét írásbeli kötelezettségvállalás ellenére sem fizette meg 2005. október 25. napjáig, amikorra a tartozása már 10.635.085 forint összegű volt. Az alperes a szolgáltatás további folytatását megtagadta a számla kiegyenlítéséig. A felperes részletfizetési kedvezmény engedélyezését kérte azzal az indokkal, hogy költségvetése 3,5 millió vadkárra volt beállítva. A peres felek tárgyaltak a részletfizetési kedvezmény biztosításáról, azonban megegyezés közöttük nem jött létre. Az alperes magánszemély kezesi kötelezettségvállalás feltételéhez kötötte a részletfizetési kedvezményt, míg a felperes kizárólag jogi személy kezesi felelősség vállalását ajánlotta fel. 2005. november 9. napján kelt levelében az alperes a szerződés felmondásának kilátásba helyezésével a felperes teljesítésére 2005. november 15. napjáig végső határidőt szabott, majd 2005. november 15. napját követően az alperes ingatlanra vonatkozó jelzálogjog mellett a fizetési kötelezettség 2005. év végéig történő halasztásához járult hozzá, de a felperes a korábban felajánlott hat havi részletfizetéshez ragaszkodott.

Az alperes a fizetési kötelezettség megszegésére, azaz a 2005. szeptember 13. és 2005. október 25. napja között esedékes számlák fizetési késedelmére tekintettel a bérvadászati szerződést azonnali hatállyal felmondta 2005. december 12. napján. Ezt követően az alperes kárenyhítési kötelezettsége keretében hasznosította a 2006. február 28. napjáig fennmaradó kilövési lehetőséget, és azzal a felperes fennálló tartozását csökkentette.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a felperest a szerződés lényeges körülményeire vonatkozóan megtévesztette, ezért érvénytelen az a felperesi jognyilatkozat, hogy a 2005. évben keletkezett teljes vadkárt megfizeti.

Másodlagos kereseti kérelme a Ptk. 241. §-a szerint a szerződés bíróság által történő módosítására irányult, és kérte, hogy a bíróság a felperest mentesítette a 3,5 millió forint vadkáron felüli vadkár megfizetése alól, míg a további kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes felmondása jogszerűtlen volt, amely következtében a meghiúsult szolgáltatások elmaradásából eredő károk megtérítésére kérte az alperest kötelezni összesen 14.347.940 forint összegben szerződésszegés jogcímén.