A Kúria Knk.37520/2017/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Nem egyértelmű kérdést nem lehet hitelesíteni.

A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás vizsgálata.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

V é g z é s

Az ügy száma: Knk.VII.37.520/2017/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: kérelmező

(cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Viszlói Tamás ügyvéd

(cím)

Az kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 64/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 64/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) ... magánszemély (a továbbiakban: szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 64/2017. számú határozatával döntött. Az NVB az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson törvényt, amely kötelezően előírja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalból vizsgálja meg, hogy annak, aki 1987. március 15. napja és 2017. március 15. napja között a magyar Kormány tagja, államtitkár, országgyűlési képviselő, polgármester vagy ezek hivatali ideje alatt házastársa, szülője, testvére vagy gyermeke volt, vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal arányban volt-e az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB a népszavazási kérdést az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés szempontjából vizsgálva megállapította, hogy a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésébe ütközik, így az népszavazás tárgya nem lehet.

[3] Az NVB határozatának indokolásában - az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésére tekintettel - mindenek előtt az Alkotmánybíróság visszaható hatály tilalmával kapcsolatos, jelen ügyben relevánsnak vélt gyakorlatát tekintette át. Megállapította, hogy a vizsgált népszavazási kérdés egy jövőre nézve hatályba lépő törvényi rendelkezés megalkotására irányul, ugyanakkor - tartalmában - visszamenőleg állapít meg kötelezettséget. Az NVB szerint annak ellenére, hogy a kérdésben konkrétan nem szerepel kötelezettséget megállapító rendelkezés, tartalmában mégis felelősség megállapításának lehetőségét teremti meg. Álláspontja szerint a népszavazási kezdeményezés olyan - múltbéli - életviszonyok alapján kíván szankciót kilátásba helyezni a jövőre nézve, amely nincs tekintettel arra, hogy a múltban ezeket az életviszonyokat milyen szabályok rendezték.

[4] Az NVB szerint ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében deklarált jogállamiság követelményével az a népszavazási kérdés, amely az érintettek számára olyan kötelezettség megállapítására irányul, amelynek egy korábbi időszakban keletkezett tisztség betöltésére tekintettel kötelesek eleget tenni és amelyről a tisztség elvállalásának időpontjában nem is tudhattak.

[5] Az NVB megítélése szerint a vizsgált kérdés - egy eredményes népszavazás esetén, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelményével való ellentét miatt - az Alaptörvény módosítását vonná maga után, ugyanakkor az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján a népszavazási kérdés nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A vizsgált kérdés tehát népszavazásra nem bocsátható.

[6] Az NVB megállapította továbbá, hogy a népszavazási kérdés nem felel meg a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt kérdés-egyértelműség követelményének, így az népszavazás tárgya ez okból sem lehet.