A Pécsi Ítélőtábla Pf.20145/2017/4. számú határozata bejegyző végzés hatályon kívül helyezése (VÁLTOZÁSBEJEGYZŐ végzés hatályon kívül helyezése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. §, 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 19. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Zóka Ferenc

Pécsi Ítélőtábla

Pf.V.20.145/2017/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla felperes neve (címe) felperesnek - a dr. Málly Vera ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a ... Törvényszék 2017. június 2. napján kelt .../5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a ... Törvényszék a .../34. számú végzésével elrendelte az alperes megváltozott adatainak nyilvántartásba vételét, ennek keretében egyebek mellett az alapszabály módosításának időpontjaként nyilvántartásba vette 2016. október 15. napját. Az alperes 2016. október 15. napján módosított alapszabályának 19. pontja értelmében az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több, mint fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a per során kísérelje meg az alapszabályban foglalt, az elnökség határozathozatalára vonatkozó rendelkezés érvénytelenségi okának kiküszöbölését, ennek eredménytelensége esetén pedig a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést részben helyezze hatályon kívül és a létesítő okirat érvénytelenségét részlegesen állapítsa meg, mert álláspontja szerint az alperes alapszabálya 19. pontjának az elnökség határozathozatalára vonatkozó rendelkezése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:18.§ (1) bekezdésébe és 3:78.§ (3) bekezdésébe ütközik. Arra hivatkozott, hogy a Ptk. szabályaival ellentétben az elnökség akkor is határozatképes volna, ha az öt tagból csak két elnökségi tag lenne jelen, holott a Ptk. szerint két elnökségi tag jelenléte esetén az elnökség határozatképtelen és két tag még egyhangúlag sem hozhat jogszerű határozatot.

Keresetében előadta a felperes azt is, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy Magyarországon csak olyan civil szervezetek működjenek, amelyek létesítő okirata nem tartalmaz jogszabálya ütköző semmis rendelkezéseket ügyészi perindítás közérdekűsége tekintetében hivatkozott még az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 27.§ (6) bekezdésére, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 19.§ (4) bekezdésére azzal, hogy az elnökségi határozathozatal módjának alapszabályi hibája a nyilvántartás adatának hibáját közvetetten eredményezi azáltal, hogy a változásbejegyző végzés tartalmazza az alapszabály módosításának időpontját és e módosítással került be a semmis rendelkezés az alapszabályba.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a keresetben jelzett hiányosság nem sértett közérdeket.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzésével a keresetet elutasította és kötelezte az államot az alperes javára 10.000 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére.

Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a Cnytv.46/A.§ (1) és (4) bekezdése szerint sz ügyész az alapszabály jogszabályba ütközése miatt akkor indíthat pert, amennyiben az (1) és (3) bekezdésben, vagy a 46/B.§ (1) bekezdésben meghatározott ok megjelölése mellett keresetét közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy önmagában az Ütv.27.§ (6) bekezdésére hivatkozással a felperes nem tesz eleget a Cnytv.-ben foglalt valószínűsítési kötelezettségének, illetve hogy az a tény, hogy az alapszabály módosításának időpontját a változásbejegyzést elrendelő végzés feltünteti, az elnökség határozatképességére és határozathozatali módjára vonatkozó rendelkezéseket nyilvántartásba vétel hiányában nem teszi nyilvántartási adattá, ezért az Cnytv.19.§ (4) bekezdése alapján szintén nem lehetett a közérdek sérelmének fennállására következtetni.

Rámutatott az elsőfokú bíróság arra is, hogy pusztán a jogszabályba ütközésre hivatkozás nem elégséges a közérdeksérelem megalapozására, az ugyanis a keresetindítás oka és nem lehet annak egyben a jogszabályban írt feltétele is. Amennyiben elfogadnánk a felperes erre vonatkozó álláspontját, elvitatnánk a 2017. április 1. napjától a civil szervezetek nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárásában bekövetkezett jogorvoslati rendbeli változások lényegét. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogszabálysértés ténye mellett a perindításhoz szükséges egy konkrétan meghatározható közérdeksérelem, azonban a felperes felhívás ellenére sem jelölt meg olyan közérdeket - egy szűkebb vagy tágabb közösség jogilag védett érdekét -, amelyet az alperes alapszabályának az elnökség határozatképességére és határozathozatali módjára vonatkozó rendelkezései sértenének.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve, hogy a másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 252.§ (3) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül az elsőfokú bíróság ítéletét és utasítsa az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára.

Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy közérdek fűződik ahhoz, hogy Magyarországon csak olyan civil szervezetek működjenek, amelyek létesítő okirata nem tartalmaz jogszabályba ütköző semmis rendelkezéseket, ellenkező esetben a civil szervezetek törvényes működése nem biztosítható. A jogszabályok helyes értelmezése körében utalt az Alaptörvény 28. cikkére, valamint arra, hogy az Alaptörvény 29. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint a legfőbb ügyész és ügyészség a közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladatokat és hatásköröket gyakorol. Ilyen hagyományos jogosítványa ügyésznek a keresetindítás a köz érdekében, amikor felperes neve keresetindítását ún. egyoldalú bírósági eljárásban előzi meg törvénysértés, ilyen pl. az alapítványok, egyesületek bejegyzése, nyilvántartásuk vezetése. Az adott ügyben a változásbejegyzési eljárás ilyen egyoldalú bírósági eljárásnak minősül.

Hivatkozott továbbá az Ectv.2.§ 16. pontjában meghatározott közcélú tevékenységre. E jogszabályhely szerint közcélú tevékenység személyek csoportja által valamely, a csoportnál tágabb közösség érdekében - más, e közösségbe nem tartozó személyek érdekeinek sérelme nélkül - végzett tevékenység. Utalt arra, hogy az alperes tevékenysége közérdekű és egyben közcélú tevékenység is, mivel az egyesület tevékenysége mindenben megfelel a közcélú tevékenység fogalmának, a közcélú tevékenység pedig lényegét tekintve közérdekű tevékenység. Az Ectv. célját és az értelmező rendelkezéseket is figyelembe véve a civil szervezet törvényes működése létesítő okiratának törvényessége tehát közérdek.