Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

A Győri Ítélőtábla Bf.5/2015/6. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. §, 348. §, 353. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 92. §, 160. §] Bírók: Csák Csilla, Széplaki László, Vajda Edit

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.5/2015/6. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, 2015. évi március hó 25. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az emberölés bűntette kísérlete miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Szombathelyi Törvényszék 2014. november 28. napján kelt 6.B.330/2014/26. számú ítéletét megváltoztatja azzal, hogy a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás tartamát 10-10 (tíz-tíz) évre súlyosítja.

Egyebekben helybenhagyja azzal, hogy a vádlott 2013. október 7. napjától van előzetes letartóztatásban, személyi igazolvány száma: ...; a bűnügyi költség megfizetésére külön felhívásra köteles az állam javára.

A kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől 2014. november 28. napjától a mai napig 2015. március 25. napjáig eltelt időt.

I n d o k o l á s:

A Szombathelyi Törvényszék a 2014. november 28. napján kelt 6.B.330/2014/26. számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 160. § (1), (2) bekezdés d./ pont). Ezért 8 év szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, és határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. A szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében, míg a vádlott és védő a minősítés megváltoztatása és enyhítés végett jelentett be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.2/2015/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint a törvényszék a szabályosan lefolytatott bizonyítási eljárást követően megalapozott tényállást állapított meg, e mellett indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott bűnösségére helyesen következtetett, a bűncselekmény minősítése szintén helytálló.

A kiszabott büntetés kapcsán kifejtette, hogy miután a törvényszék pontosan felsorolta a büntetéskiszabási tényezőket, azokat nem megfelelően értékelte, ugyanis a kiemelt tárgyi súlyú, a családi konfliktusok rendezésében gyakori és tipikus cselekményt elkövető vádlottal szemben az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett sem kerülhet sor enyhítő szakasz alkalmazására.

Ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla a törvényszék ítéletét változtassa meg, a vádlottat hosszabb tartamú börtönbüntetésre, mellékbüntetésként hosszabb tartamú közügyektől eltiltásra ítélje; az ítélet bevezető részét akként pontosítsa, hogy a vádlott 2013. október 7. napjától van előzetes letartóztatásban. Egyebekben helybenhagyási indítványt tett.

Vádlott a másodfokú eljárásban benyújtott észrevételében a házasságkötésétől a családi életének alakulását vázolta fel, majd a bűncselekmény előzményeit és az elkövetés körülményeit írta le utolsó vallomásaiban előterjesztett védekezésének megfelelően. Előadta, hogy ott és akkor magán kívül volt, de azóta rendeződött feleségével a kapcsolata. Az esetet követően egészségügyi problémái adódtak, amelyek hosszas gyógykezelést igényeltek.

A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy védence nem akarta a felesége életét kioltani, menekülés közben felsegítette őt. Indítványozta a sértett kihallgatását, aki vallomást kívánt tenni a másodfokú eljárásban.

Az ítélőtábla tárgyalást tartott az ügyben, amelyen részletesen kihallgatta sértettet, aki a törvényi kioktatást követően ezúttal már nem élt mentességi jogával. Ismertetésre kerültek a nyomozás során tett vallomásai, a bizonyítási kísérlet anyaga, a rendőri jelentésbe foglalt nyilatkozata a tanúnak, az igazságügyi orvos szakértői vélemény, valamint a helyszíni szemle jegyzőkönyve a fényképmellékletekkel. Szembesítés elrendelésére került a vádlotti és sértetti vallomásokban észlelt ellentmondások kiküszöbölésére, amely nem vezetett eredményre.

A védő ezt követően további bizonyítási indítványt terjesztett elő vádlott első gyanúsított kihallgatása kapcsán - a jegyzőkönyv felvételének helye és ideje, illetve a vádlott állapota tekintetében -, amelyet elutasított az ítélőtábla, miután a kihallgatási jegyzőkönyvet a terhelt elé tárta, és az azon szereplő aláírásokat sajátjaként ismerte el.

A fellebbviteli főügyészség képviselője az ügyészi fellebbezést a bizonyítási eljárás befejezése után is fenntartotta, és az átirattal egyezően terjesztette elő az indítványát. A másodfokú tárgyaláson felvett bizonyítás tekintetében előadta, hogy mivel a sértett már nem élt mentességi jogával, és vallomást tett, ezért valamennyi ismertetett vallomása értékelhető. A másodfokú tárgyaláson tett vallomásáról az volt a véleménye, hogy nem arról számolt be, amit valójában átélt, hanem arról, hogy az eltelt idő távlatából miként gondol vissza a történtekre. Rámutatott, hogy sértett vallomásában olyan kifejezéseket használt, amelyek nem fogadhatóak el a korábbi nyilatkozataival szemben, míg a nyomozás során tett vallomásai életszerűek és következetesek voltak. Álláspontja szerint a törvényszék végülis megalapozott, a vádlott büntetőjogi felelősségét helyesen leíró tényállást állapított meg. A vádlott által tett vallomások tekintetében előadta, hogy nem kétséges, hogy az első kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv a saját nyilatkozatát tartalmazza, majd az ezt követő későbbi vallomásaiban már próbálta a cselekvőségét enyhíteni Ezen nyilatkozataiból csupán azt fogadta el a törvényszék, helyesen, amit egyéb bizonyítékok - tanúvallomások, a helyszíni szemle, a bizonyítási kísérlet, a tűzvizsgálat eredménye, valamint az igazságügyi szakértői vélemények - aggálytalanul alátámasztottak.

Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítást követően egészítse ki a tényállást sértett által elmondott kijelentésekkel, amelyeket a vádlottnak tulajdonított: "Senkié sem lehet a ház, itt döglünk meg mindketten... Ezt akartad? Most itt maradunk mind a ketten."

Véleménye szerint ebből a vádlott szándékára is lehet következtetni.

Pontosításra szorul továbbá a tényállás akként, hogy a sértett a konyhában, a vádlott közelében tartózkodott, amikor a vádlott meggyújtotta a szétlocsolt benzint. Helytállónak találta az ügyész a történeti tényállás azon részét, miszerint a sértett menekülés közben elesett, viszont egyedül állt fel és menekült ki a házból, majd ment oda a csaphoz, annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatosan a vádlott ellentétesen nyilatkozott. A fellebbviteli főügyészség képviselője az elsőfokon kiszabott büntetés tekintetében kifejtette, hogy azt továbbra is eltúlzottan enyhének találja. Rámutatott, hogy a törvényszék a középmértéket el nem érő büntetést a vádlott részbeni ténybeli beismerő vallomásával, a cselekmény kísérleti szakban maradásával és a sértett megbocsátásával indokolta, az enyhébb végrehajtási fokozat vonatkozásában pedig a vádlott megromlott egészségügyi állapotára hivatkozott. Súlyosító körülményként kiemelte az ügyészség, hogy jelentős tárgyi súlyú bűncselekményről van szó, az élet elleni bűncselekmények körében gyakori indíték a családon belüli konfliktus. A vádlott ittas állapotban volt, a kísérlet befejezett és közeli volt, továbbá a cselekmény folytán a sértett sérüléseiből maradandó fogyatékosság keletkezett.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!