A Fővárosi Törvényszék K.32512/2007/23. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 20. §] Bíró: Hankó Ferenc

Fővárosi Bíróság

28. K. 32.512/2007/23.

A M a g y a r K ö z t á r s a s á g n e v é b e n!

A Fővárosi Bíróság a Dávid Társas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dávid Zsófia ügyvéd (cím.) által képviselt felperes cím szám alatti székhelyű - a dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd (cím.) által képviselt Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal cím. szám alatti székhelyű alperes elleni - helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat (05-291/2007.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 900.000, -Ft (kilencszázezer forint) tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000, -Ft. (háromszázezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Adóügyi Irodája, mint elsőfokú adóhatóság 39-1095/2/2006., 39-1096/2/2006. ikt. számú határozatában felperes 2007. évi építmény és telekadó bevallás módosítás egyszerűsített adóellenőrzés vizsgálata keretében megállapította, hogy a felperes kizárólagos tulajdonában álló cím. szám alatti ... hrszú telke és a telken található építményei (épületei) tekintetében 9.694.205, -Ft. építményadó és 99.356.182, -Ft. telekadó fizetési kötelezettség terheli. A feltárt adófizetési kötelezettség egyúttal teljes mértékben adókülönbözetnek minősül.

Az eljáró adóhatóság határozatát egyrészt az általa 2006. június hó 26. napján kelt 39/783/2006., valamint 39/785/2006. ügyiratszámon meghozott végzéseivel kirendelt (az eljárás tárgyát képező ingatlanon lévő épületek alapterületileg lefedett földrészek területnagyságának, továbbá az egyes épületek korának és nettó alapterületének részletes kimutatásának megállapítására) szakértő szakvéleménye alapján.

Másrészt a határozatában hivatkozott és idézett alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsorolt jogszabályhelyekre:

a) a helyi adókról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (1) - (2) bekezdéseire, a 13.§. f) pont, illetve 19-§-ra, továbbá e törvény 52.§. 35 pontjába foglalt fogalomra;

b) a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1.§. (1) bekezdésére és 2.§. 38. pontjára továbbá;

c) a települési folyékonyhulladék-gazdálkodással összefüggő önkormányzati feladatokról, különösen a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 60/2002. (X. 18.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Kgy. rendelet) 3.§. (7) bekezdésére valamint a 4.§. 3. és 17. pontjába foglalt fogalommeghatározásokra, továbbá

d) az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés legmagasabb hatósági díjának Budapest Főváros közigazgatási területén történő megállapításáról, továbbá a díjalkalmazás feltételeiről szóló 4/1995. (II. 13.) Főv. Kgy. (a továbbiakban: rendelet) rendeletre alapozta.

Határozatában többek közt kifejtette, hogy a helyi adók bevezetéséről szóló többször módosított 20/1995., (VI. 29.) Pestszentlőrinc -Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete rendelete (a továbbiakban: Ör.) 2. §-a kimondja, hogy adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). E rendelet 3. § (2) bekezdése szerint az adó alanya az a magánszemély, aki nem lakás céljára szolgáló építménnyel rendelkezik, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemély, a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek egyesülése (összhangban a Htv. 12. § (1) bekezdésével és 18. §-a rendelkezéseivel).

A kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján az épületek bruttó alapterülete 9858,5 m2, az épületek hasznos alapterülete 9,503,34 m2, a műtárgyak bruttó alapterülete 48.013,41 m2-ben, a beépítetlen földterületet 487.629,9 m2. A telek területe 2004. január 1. napjától 545.501 m2. A szakértő véleményében egyértelműen, hiteles méréssel azt bizonyította, hogy a felperes bevallásában foglalt adatokkal ellentétben a garázs, gépkocsitároló hasznos alapterülete a bevallott adóalapnál (1536 m2) kevesebb, 1530,2 m2, a műhely hasznos alapterülete a bevallott adóalapnál (1452 m2) több, 3147,72 m2, a raktár hasznos alapterülete a bevallott adóalapnál (1707 m2) kevesebb, 1092,69 m2, az iroda - irodaház hasznos alapterülete a bevallott adóalapnál (333 m2) több, 2.666,31 m2.

A határozatában hivatkozott és idézett jogszabályok alapján felperes nem tartozik a helyi adókötelezettség alól mentesülő adóalanyok körében, figyelemmel arra is, hogy a TEÁOR 90.01 pontja szerint az a szennyvíz gyűjtése, kezelése szakágazatba tartozik, - az emberi tevékenység során keletkezett szennyvíz - valamint az esővíz csatornahálózaton keresztüli gyűjtése és szállítása szennyvíz tartályokon át és egyéb módon (szippantós autó stb.) történő szállítása és mindezek kezelése. Így nézete szerint megállapítható, hogy a TEÁOR is éles határvonalat húz a kétféle szennyvízgyűjtés - a csatornahálózaton keresztüli, és az egyéb módon történő gyűjtés - között. Az első fokú adóhatóság ezen álláspontját erősítette a Pénzügyminisztérium Illeték és Önkormányzati Adók Főosztálya által kiadott ... számú állásfoglalás is.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Étv.) 20. § (6) bekezdése kimondja, hogy: "A tilalmat az elrendelő megkeresésére kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba." A perbeli ingatlanon (... hrsz.) az ellenőrzés időpontjáig közigazgatási eljárás alá vont időszak tekintetében ilyen tilalom nem volt elrendelve. A tulajdoni lap III. részén ugyanis csak a következő bejegyzés szerepelt: "Építési korlátozás az ingatlan 65200 m2 nagyságú területére 45 méter magasság terjedelemig. Jogosult a I.Rt". Az építési korlátozás azonban nem azonos az építési tilalommal, a bejegyzett korlátozás mellett építeni (45 méter magasságig) lehet. Ebből az is következik, hogy a perben érintett ingatlan nem áll építési tilalom alatt.

Hasonló okból nem állapítható meg építési tilalom a ... hrszú., 545.331 m2 alapterületű telek esetében sem, hiszen a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FSZKT) kivonatában nem szerepel, hogy építési tilalom alatt áll, csak az, hogy erre az ingatlanra építési engedély csak a Légkörfizikai Intézet engedélyével adható ki.