38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet

a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

A Kormány a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 46. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:[1]

Általános rendelkezések

1. § (1) A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatás. A szolgáltatást végző (a továbbiakban: a szolgáltató) az ivóvízművek, illetőleg a szennyvízelvezető művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetésével köteles a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának (a továbbiakban együtt: fogyasztó) ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek - továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek - összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését és tisztítását elvégezni (a továbbiakban: szolgáltatás).

(2) A szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően - a víziközművek teljesítőképességének mértékéig - köteles szolgáltatni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2]

2. csatlakozó víziközmű hálózat: több ingatlan ivóvíz bekötővezetékének végpontja és az egyes ingatlanok házi ivóvízhálózatai közötti vezetékhálózat, szerelvényekkel, illetőleg több ingatlan szennyvizét a házi szennyvízhálózattól a szennyvíz bekötővezetékbe vezető szennyvíz vezetékhálózat, amely az érintett ingatlanok közös tartozékát képezi;

3.[3]

4. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

5.[4] házi szennyvízhálózat: az ingatlanon keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló és azt a szennyvízbekötő vezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat végpontjához továbbító - az ingatlanon lévő építmény (épület) tartozékát képező - szennyvízvezeték hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így például szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű) együtt;

6.[5]

7. házi ivóvízhálózat: az ingatlan ivóvízfogyasztását biztosító, az ingatlan tartozékát képező, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és annak tartozékai (így például vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet;

8.[6] ingatlan: a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek);

9.[7] ivóvíz bekötővezeték: az ivóvízellátásba bekapcsolt ingatlanon a törzshálózat és a házi vezetékhálózat, illetve a csatlakozó ivóvízvezeték-hálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig,

b) egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzárószerelvény vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig,

c) vízmérő hiányában az ivóvíztörzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig

terjed;

10. ivóvízszolgálatatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízszolgáltatásra lehetőséget ad;

11.[8]

12. ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését és működtetését;

13.[9][10] ivóvízmérő: a külön jogszabály szerinti, az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait

a) bekötési vízmérő: az ellátásba bekapcsolt ingatlanok vízhasználatának mérésére szolgáló, a bekötővezeték végpontjára telepített,

b) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati fogyasztási helyekre, többek között közkifolyókra, tűzcsapokra telepített,

c) mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített vízhasználat mérésére szolgáló

vízmérő;

14. ivóvízmű: közműves ivóvízellátást szolgáló víztermelő, vízkezelő, -tároló és -elosztó létesítmények, berendezések összessége;

15. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz fogyasztása lehetséges;

16. közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelye legfeljebb 150 m-es körzetén belül a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található;

17. közterületi vízvételi hely: a közterületen lévő közkifolyók és a tűzcsapok;

18. működőképességi próba: épített vagy szerelt zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;

19. nyíltárkos bemérés: a közműnyilvántartásról szóló építésügyi előírásoknak megfelelő műszaki dokumentáció elkészítése;

20. nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;

21. nyomott és vákuumos szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett kényszeráramoltatású szennyvízelvezető hálózat;

22. szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha

a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában

aa) zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,

ab) nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,

b) kényszeráramoltatású:

ba) az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz törzshálózat felőli oldala,

bb) az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer, esetében az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően,

bba) épületen belüli elhelyezés mellett az épület külső falsíkja,

bbb) épületen kívüli elhelyezésnél az átemelő szivattyú nyomóoldali csonkját követő elzáró szelvény;

23.[11] szennyvízelvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;

24.[12] szennyvízelvezető mű (gyűjtőrendszer): a közműves szennyvízelvezetést szolgáló külön jogszabályban1 meghatározott vízilétesítmény;

25. szennyvízelvezető műbe kapcsolt ingatlan: amelyről a keletkező szennyvizeket részben vagy egészben szennyvíz bekötővezetékkel a szennyvízelvezető műbe vezetik be;

26.[13] csatornadíj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratórium hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;

27. szennyvíztisztító telep: a szennyvízelvezető műnek a szennyvíztisztítási feladatokat szolgáló önálló része;

28. szolgáltatási pont:

a) ivóvízszolgáltatási pont: az ivóvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja,

b) szennyvízelvezetés szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja;

29. szolgáltatott ivóvíz: a szolgáltatási ponton átáramlott ivóvíz;

30. szennyvízbebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek a szennyvizek befogadására kialakított része;

31.[14]

32.[15] nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek e célra kijelölt és kialakított része;

33. víziközmű hálózat: az ivóvíz-közműhálózat, valamint a szennyvíz-közműhálózat és a csatlakozó, továbbá a házi ivóvíz-, illetőleg szennyvízhálózatok együttesen;

34. víziközmű hálózat szállító képessége: a vízjogi engedélyben foglaltak alapján meghatározható teljesítőképesség;

35. víziközmű közhálózat: az ivóvíz, illetőleg a szennyvízelvezető törzshálózat, valamint az ivó- és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen;

36. víziközmű törzshálózat: ivóvíz főnyomóvezeték az elosztóvezetékekkel és berendezéseivel, illetőleg a szennyvíz főgyűjtő az erre kapcsolt mellékgyűjtőkkel és berendezéseivel;

37. vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer.

38.[16] szolgáltató: a víziközműlétesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást - mint közszolgáltatást - végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;

39.[17] bebocsátó: aki a szennyvízelvezető műbe bekötött ingatlanról a 2. § 28. b) pont szerinti szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető műbe szennyvizet, vagy a 2. § 32. pont szerinti helyen nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be;

40.[18] települési szennyvíz: háztartási vagy háztartási, valamint ipari szennyvíz és/vagy csapadékvíz keveréke;

41.[19] háztartási szennyvíz: emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, amely az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik és nem minősül veszélyes hulladéknak;

42.[20] ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségből bocsátanak ki, és ami nem háztartási szennyvíz vagy csapadékvíz és nem veszélyes hulladék;

43.[21] nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: a települések területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak;

44.[22] szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtti - e rendeletben meghatározott küszöbértékeknek megfelelő - tisztítását biztosítja, és amelynek megvalósításáról a 21. § (5) bekezdése rendelkezik;

45.[23] bebocsátó hely: szennyvíz esetében e rendelet 2. § 28. pontjának b) alpontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig e rendelet 2. § 32. pontja szerinti pont;

46.[24] üzem: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki/amely e rendelet 2. számú mellékletben meghatározott anyagokat használ, továbbá - a lakásszövetkezetek kivételével - amely a csatornabírságról szóló jogszabály 2. számú mellékletében szereplő, az e rendelet 2. számú mellékletében meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe.

47.[25] új üzem: amely e rendelet kihirdetését követően

a) lép működésbe, illetve kezdi meg e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagok felhasználással járó tevékenységét, vagy

b) legalább 20%-kal tartósan megnöveli e rendelet hatálybalépését megelőző évre jellemző időszakhoz képest a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagok felhasználását.

3. § (1) A szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett víz és szennyvíz átadás-átvételre a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie, amely tartalmazza:

a)[26] a szerződő felek és azonosító adatai körében a felek nevét, címét vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét és idejét;

b) a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat;

c) a szerződés időbeli hatályát, a szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;

d) a teljesítés helyét;

e)[27] az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérőeszköz leolvasásának és a számla kiegyenlítésnek a módját;

f) a szerződésszegés következményeit;

g) a fogyasztó, illetőleg az átvevő személyében bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségét a szolgáltató, illetőleg átadó részére;

h) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.

(2) A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató az ivóvízellátásba vagy szennyvízelvezetésbe való bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt megküldi a fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli.

(3)[28] Ha a fogyasztó a szerződést - a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve - a szerződés tartalmára kiható véleményeltéréssel írta alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.

(4) A szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót 30 napig kötik.

(5) A megkötött szolgáltatási szerződést ivóvízellátás esetén a fogyasztó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa - az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával -, 60 napos határidővel felmondhatja, amennyiben az ingatlanon nincs más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás.

(6) A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő (a továbbiakban: elkülönült vízhasználó) harmincnapos határidővel, a szolgáltató pedig két hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő fogyasztóját a szolgáltató köteles tájékoztatni.

(7)[29] Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre irányuló igény e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közszolgáltatási szerződés a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) jóváhagyásával válik érvényessé (Ptk. 215. §).

4. § (1) A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű hálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a szolgáltatónál kezdeményezheti, akinek a szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.

(2)[30] Gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához - lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével - a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.

(3)[31] A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közegészségügyi és a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási jogszabályok megsértése esetén az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendeli.

5. § (1)[32] Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg,

a)[33] a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges;

b)[34] új üzem esetén az a) pont szerinti hozzájárulás feltétele egyebek mellett a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés,

c)[35] a hozzájárulást a bebocsátónak kell beszerezni azzal, hogy amennyiben az a) pontban meghatározott hatóságok 30 napon belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az előtisztító létesítésére irányuló kötelezettségét a bebocsátó nem teljesítette.

d)[36] a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtania;

e)[37] a kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - a hálózatba bekötést kezdeményező költségére - a szolgáltatónak kell gondoskodnia;

f)[38] a szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.

(2)[39]

(3)[40]

(4)[41]

(5)[42]

(6)[43]

(7)[44]

(8)[45] A fogyasztót a járási hivatal kötelezi:

a) a szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő építmény, berendezés, felszerelés elbontására, illetőleg leszerelésére,

b) átalakítására, ha a berendezés azzal műszaki szempontból megfelelővé válik és ahhoz a szolgáltató hozzájárult,

c) ha a berendezés műszaki szempontból megfelel, a szolgáltatói hozzájárulás utólagos megszerzésére.

(9)[46] Ha a bekötést nem az ingatlan tulajdonosa kezdeményezi, a járási hivatal által elrendelt bekötés kivételével a szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli beleegyezésével adható meg.

(10) Ha a a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti.

6. § (1) A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

(2) Ha közös bekötéssel a szolgáltatás műszakilag megoldható - az érintett tulajdonosok írásbeli szerződése és a szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján - több szomszédos ingatlan ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

(3) Közös bekötés esetén az ingatlantulajdonosok külön szerződésben a létesítmény közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza:

a) a szolgáltatási díj - az esetleges víziközmű fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett megnevezését;

b) az átvezetési szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását.

(4)[47] Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján - a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a létesítmény elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni.

(5)[48] A (4) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában - ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza - a járási hivatal a szomszédos ingatlanra vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű törzshálózat megépült, és az abba való bekötés - a meglévő állapothoz képest - nem okoz aránytalan hátrányt.

(7) A víziközmű törzshálózatba bekötött ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetőleg megszüntetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének kell gondoskodnia.

7. § (1)[49] A szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű hálózat, a tűzoltási célt szolgáló külön vízvezetékhálózat (tűzivízhálózat) ellenőrzésére, amelyet az érintett fogyasztó - előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni. A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a szolgáltatással kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges.

(2)[50] Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű használat megszüntetéséről a fogyasztó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a teljesítésre a járási hivatal kötelezi.

(3)[51] Az (1) bekezdésben előírt szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a fogyasztót a tulajdonában lévő csatlakozó víziközmű-hálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.

8. § (1) A szolgáltatásért a fogyasztónak külön jogszabály szerinti díjat kell fizetnie, kivéve, ha a szolgáltatóval ennél alacsonyabb díj alkalmazásában állapodott meg.

(2)[52] A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként és időszakonként - az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak, illetőleg az árjogszabályoknak megfelelő - számlát bocsát ki, melyet a fogyasztó a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.

(3) A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.

(4)[53] A fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást a régi és új fogyasztó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az abból eredő károkért az elköltöző fogyasztó és az új fogyasztó, illetőleg az elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.

9. § (1)[54] Ha a fogyasztó a díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg a mulasztásnak az e rendeletben meghatározott következményeire a szolgáltató - a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) egyidejű értesítése mellett - fogyasztó figyelmét felhívja.

(2)[55] ]A szolgáltató a szolgáltatást a létfenntartáshoz, a közegészségügyi és tűzvédelmi követelmények teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintézmények ellátásához szükséges ivóvízellátás, továbbá a szennyvízelvezetésre irányuló szolgáltatás kivételével, az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének az intézkedés bevezetését nyolc nappal megelőző értesítése mellett, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában

a) időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) kizárólag termelési célú ivóvíz-felhasználásnál szüneteltetheti, illetve három hónapon túli díjtartozás esetén további harmincnapos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja.

(3)[56]

(4) A díjhátralék megfizetésének igazolásától számított öt naptári napon belül a szolgáltatónak a (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti intézkedéseket meg kell szüntetnie.

(5)[57] A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnek a (2) bekezdés szerinti, az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában a szolgáltató a bekötővezetéket leszűkítheti, lezárhatja.

(6) A szolgáltató a szolgáltatást a fogyasztó kérésére is szüneteltetheti, illetőleg megszüntetheti. Ennek költségei - ideértve a szolgáltatás újraindításának, továbbá a (2) és (4) bekezdés szerinti intézkedésnek a költségeit is - a fogyasztót terhelik.

9/A. §[58]

A közműves ivóvízellátás

10. § (1) A szolgáltatónak a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn.

(2) A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását, legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől eltérő szolgáltatást a szolgáltatótól kérni lehet.

(3) Ha az ivóvíz szolgáltatása a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről más módon köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szolgáltatáskimaradás esetén 25 liter/fő, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség.

(4) A szolgáltatás szüneteltetése esetén a szolgáltató az ivóvízellátásról úgy köteles gondoskodni, hogy ahhoz az érintettek 300 méteres körzeten belül hozzájuthassanak.

(5) Ha a szolgáltatás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a szolgáltatónak az illetékes tűzrendészeti szervet is értesítenie kell.

(6)[59] A fogyasztó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a fogyasztókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(7) A szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi vagy egyéb követelmény (így például hálózatfejlesztés, jelentősebb üzemzavar-elhárítás) teszi indokolttá.

11. § (1) Az ivóvíz bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a szolgáltató vagy megbízottja végzi.

(2)[60] Egy ingatlan ellátására több ivóvíz bekötővezeték csak tűzvédelmi vagy műszaki okból létesíthető, vita esetén a járási hivatal dönt.

(3)[61] A vízmérőhelyet az ingatlanoknak bekötést lehetővé tevő ivóvízközhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 m-es sávjában kell kialakítani. Közterületen vízmérőhely csak úszótelkes beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben alakítható ki. Ennek helyét a szolgáltató egyetértésével a járási hivatal állapítja meg.

12. § (1) Az ingatlan vízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetőleg a tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez is a szolgáltató hozzájárulása szükséges.

(2) A szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni.

(3) Az ivóvíz törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez a szolgáltató - a tűzrendészeti jogszabályok megtartásával - akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni.

(4)[62]

(5) Az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvízhálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összekötni nem szabad.

13. § (1) Ha a bekötővezetéken a nyomáspróbát, a fertőtlenítést és a nyíltárkos bemérést a szolgáltató jelenlétében elvégezték, annak használatbavételéhez a szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad.

(2) A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából bélyegzéssel, zárral látja el.

(3) A bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad.

(4) A víziközmű hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni.

14. § (1) A közkifolyók vizét - háztartási szükségletük kielégítése céljára - a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói vehetik rendszeresen igénybe.

(2) A szolgáltató és a polgármester hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási vízszükséglet kielégítése (így például építkezés, gépkocsimosás) céljára, illetőleg a víznek a közterületen lévő tűzcsapról nem tűzoltási célra történő rendszeres igénybevételéhez.

(3) Abban az esetben, ha az (1) és a (2) bekezdés szerinti vízhasználat díját és fizetésének módját jogszabály másként nem állapítja meg, a törzshálózatról történő közterületi vízvétel az önkormányzat vízfogyasztásának minősül, a díjat a szolgáltatónak a települési önkormányzat fizeti.

(4) A szolgáltató a közkifolyót és tűzcsapot a polgármester előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.

(5) A (2) bekezdés szerinti vízfogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában arányosítással, átalánnyal vagy műszaki számítással kell megállapítani. A mennyiség megállapítás módjáról a polgármester a hozzájárulásban határoz.

15. § (1) A szolgáltatónak a szolgáltatás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről a fogyasztókat a helyben szokásos módon és időben értesítenie kell.

(2) Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy e rendelet szerinti szerződésben meghatározottaktól, a szolgáltató - az ott megállapított teendőkön túlmenően - köteles erről a fogyasztókat haladéktalanul értesíteni.

(3)[63] A szolgáltatónak a fogyasztók egészségét veszélyeztető vízminőségromlás esetén a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel történő egyeztetés alapján a vízminőség helyreállítása iránt intézkednie, a víz fogyasztásának betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a fogyasztókat értesítenie kell.

16. § (1) Ha a szolgáltatásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás a külön jogszabály szerinti tervnek megfelelően korlátozható. A vízkorlátozást a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.

(2) A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

17. § (1) A fogyasztó a vízmérőakna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő fagy elleni megfelelő védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni köteles.

(2) A vízdíjelszámolás alapjául szolgáló vízmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a fogyasztó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a szolgáltatónak megtéríteni.

(3)[64] Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó köteles megfizetni a szolgáltatónak; a szolgáltatót pedig tájékoztatja az épületen belüli belső elszámolás módjáról.

(4) Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a fogyasztott víz mennyiségét a megelőző 365 nap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás napjának elfogadott határnapot megelőző legutolsó leolvasás napjától eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.

(5) A házi vízvezeték - a fogyasztó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő - rejtett meghibásodása esetén a vízfogyasztást az árjogszabályok szerinti átalány alapján kell megállapítani.

18. § (1)[65] Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó a szolgáltatóval mellékszolgáltatási szerződést köthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötését, ha az elkülönített vízhasználó e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg.

(3) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének előfeltétele

a) az ingatlan vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és az ingatlan vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés megkötése,

b) a mellékvízmérőnek a házi vízvezetékhálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti fogyasztó, valamint azt követően a szolgáltató előzetes hozzájárulása.

(4) A bekötési vízmérő szerinti fogyasztó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg.

(5) A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez e rendelet melléklete szerinti tervet kell benyújtani.

(6) Amennyiben a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést gátló körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.

(7) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérőt üzembe helyezéskor bélyegzéssel és zárral lássák el.

19. § (1) A szolgáltató a tulajdonában levő vízmérőknek a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítéséről saját költségén köteles gondoskodni.

(2)[66] Elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a szolgáltatót bízza meg, úgy a szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani. Ha hitelesítést - az arról való gondoskodást - az elkülönített vízhasználó elmulasztja, a szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 15 napos határidővel felmondhatja.

(3)[67] A szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő tekintetében a fogyasztó, a szolgáltató tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az érdekelt a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és ezt követően a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által végzett rendkívüli hitelesítését a szolgáltatótól kérheti. Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelőnek minősül, a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költsége a fogyasztót, illetőleg az elkülönített vízhasználót terheli.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a vízmérő a mérésügyi jogszabályoknak nem felel meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó leolvasástól kell számítani.

(5) A vízhasználat mértékét a (4) bekezdés szerinti esetben a 17. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

A közműves szennyvízelvezetés

20. §[68] (1) A szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve külön jogszabály* szerinti szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely[69]

a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

c) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából külön elbírálást igényel az a szennyvíz, amely e rendelet 2. számú melléklet I. és II. számú jegyzékében meghatározott anyagokat tartalmaz.

(3)[70]

(4)[71]

21. § (1)[72] A szennyvízelvezető törzshálózatba történő bekötéshez szükséges bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való rákötését a szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A bekötővezeték megépítését, illetve a törzshálózatra történő rákötését a megrendelő költségére és a szolgáltató hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti.

(2) Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz bekötővezeték csatlakoztatását csak a szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.

(3) A csatlakozó házi szennyvízhálózatot a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknával vagy tisztítónyílással kell kialakítani.

(4)[73] Ha a szennyvíz bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére - a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból - már nem alkalmas, a járási hivatal a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti.

(5)[74] E rendelet 2. §-ának 47. pontjában meghatározott új üzem esetén a szennyvízelvezető törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, illetőleg a használatbavételi engedélyről a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen határozott.

(6)[75] A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén - megfelelő előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt - külön jogszabály szerint az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő megfelelő üzemeltetésére kötelezi.[76]

22. § (1) A szolgáltató a szennyvíz bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági - kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi - próbák, a helyszíni szemle és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni.

(2) A szolgáltató köteles a szemlét, illetve a vízzárósági, kényszeráramlású rendszer esetén a működőképességi próbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani.

(3) A szemle, a vízzáróság és a működőképesség próbájának eredményét írásban kell rögzíteni.

(4)[77] Ha a létesítményeket a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez - ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak - a szolgáltató írásbeli hozzájárulást adott, e rendelet szerint szükséges előtisztító berendezés használatba vételét a hatóság engedélyezi.

(5) A szennyvízelvezetési hely használatba vételére vonatkozó hozzájárulásban meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges.

(6) Amennyiben a helyszíni szemle során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.

(7)[78]

23. § A fogyasztó a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról, továbbá a szolgáltatásért járó díj megfizetéséről gondoskodni köteles.

24. § (1) A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

(2)[79] A szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia.

(3) Az elkülönítetten mért vízhasználatokat - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a fogyasztói hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is - az (1) bekezdés szerint kell szennyvízként figyelembe venni.

(4) Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:

a) az a szennyvízmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyező műben vagy befogadóban nyert elhelyezést;

b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a szennyvízelvezető műbe vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes hatóság megtiltotta, és elhelyezését a fogyasztó igazolta.

c)[80] az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott,

d) a külön jogszabály felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabályok szerint az év meghatározott időszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb mint az adott időszakhoz tartozó vízhasználat 10 %-a

e)[81] a házi ivóvízvezeték hálózatra, a szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása, illetőleg a szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

(5) Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti és a vizet nem vagy nemcsak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni köteles. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni.

(6)[82] A szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § (1)[83] Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)[84] A szolgáltató e rendelet hatálybalépését követően a közműves ivóvíz- vagy szennyvízelvezetés szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést

a) az ivóvíz-szolgáltatásra

aa) az ingatlanon a bekötési vízmérő szerinti fogyasztóval,

ab) az ivóvíz-törzshálózat közterületi vízkivételi helyeit érintő vízhasználatra a települési önkormányzattal vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott fogyasztóval;

b) ivóvíz mellékszolgáltatásra az elkülönített vízhasználóval;

c) szennyvízelvezetés szolgáltatásra (csapadékvíz-elvezetésre is szolgáló szennyvíz bekötővezeték esetében is)

ca) az aa) pontban meghatározott fogyasztókkal,

cb) azokkal a fogyasztókkal, akik a közműves ivóvízellátást nem, de a közműves szennyvízelvezetést igénybe veszik,

cd) szennyvízelvezetés mellékszolgáltatásra a b) pont szerinti elkülönített vízhasználókkal, ha azok a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatást igénybe veszik.

(3)[85]

(4)[86]

(5)[87]

(6) A települési folyékony hulladéknak a szennyvízelvezető műbe - a szolgáltató hozzájárulása alapján - való befogadása, elvezetése, tisztítása és elhelyezése nem része a közműves szennyvízelvezetés szolgáltatásnak.

(7) A szennyvízelvezető műbe csak olyan települési folyékony hulladék bocsátható be, melyet az a rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amely a szennyvíz tisztítását nem zavarja, illetve amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették.

(8)[88] Települési folyékony hulladék bebocsátási pontot a jegyző jelöli ki a szolgáltató és az illetékes vízügyi hatóság véleményének a figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges, és arra a bebocsátóval külön szerződést kell kötnie.

(9) A szennyvíz törzshálózatba a szolgáltató által alkalmasnak minősített helyen és módon szabad közterületről havat bejuttatni.

(10) Elválasztó rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, illetőleg a csapadékvízelvezető műbe szennyvizet juttatni nem szabad.

(11)[89]

(12)[90]

(13)[91] A szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét külön jogszabály4 alapján jogosult megvizsgálni, illetve a bebocsátott szennyvíz minőségét folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzésre, valamint az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozatokra figyelemmel a szolgáltató és a fogyasztó a szerződést módosíthatja, továbbá jogellenes magatartás esetén e rendelet 20. § (3) és (4) bekezdésére figyelemmel a szolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

1. számú melléklet a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez

I. A bekötés előfeltételét képező szolgáltatói hozzájáruláshoz szükséges terv [5. § (4) bekezdés][92]

Vízgazdálkodási, épületgépészeti szakértői, illetve tervezői engedéllyel rendelkező személy által elkészített terv;

A) Az ivóvíz törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges

1. Műszaki leírás, amely tartalmazza:

a) a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét;

b) az ingatlan - szükség esetén a létesítménnyel érintett szomszédos ingatlanok - helyének (utca, házszám) és helyrajzi számának a megjelölését;

c) a vízszükséglet összeállítását a fejadat vagy a normák szerinti m3/napban kifejezve, a csúcsfogyasztási igény feltüntetésével, továbbá vízszükséglet indokolását;

d) a létesítmények, berendezések rövid leírását, műszaki jellemzőit, vízvételi helyek számát.

2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben), feltüntetve:

a) az érintett ingatlant, helyrajzi, illetve házszámát,

b) a vezetékek nyomvonalát, átmérőjét, anyagát;

c) az ivóvízhálózathoz tartozó nyomásfokozó és nyomáscsökkentő helyét;

d) a vezetékkel, berendezésekkel érintett létesítményeket.

3. Vízmérőhely építészeti, gépészeti terve.

4. Nem lakossági vízhasználat esetén az ivóvízhálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános terve.

5. A szolgáltató külön előírására hossz-szelvény.

B) Szennyvíz törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges

1. Műszaki leírás, amely tartalmazza:

a) a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét;

b) az ingatlan - szükség esetén a létesítménnyel érintett szomszédos ingatlanok - helyének (utca, házszám) és helyrajzi számának a megjelölését;

c) az elvezetendő szennyvíz napi átlagos és csúcsidei mennyiségét (m3/nap), minőségét;

d) az előtisztításra, valamint az előtisztítás utáni szennyvízminőségre vonatkozó adatokat;

e) a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (átemelő, előtisztító stb.) rövid leírását, műszaki jellemzőit.

2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben), feltüntetve:

a) az érintett ingatlant és annak helyrajzi számát, illetve házszámát,

b) a szennyvízhálózatok nyomvonalát, átmérőjét, anyagát, lejtését, jellemző pontjainak abszolút magassági adatait,

c) a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (aknák, előtisztító szennyvízmennyiség-mérő stb.) helyét,

d) a szennyvízhálózattal érintett létesítményeket.

3. Nem lakossági szennyvízkibocsátás esetén a szennyvízhálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános terve.

4. A szolgáltató külön előírására hossz-szelvény.

II. A 18. § (3) bekezdés szerinti mellékvízmérő felszereléséhez szükséges.[93]

1. Műszaki leírás, mely tartalmazza a megrendelő, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát, főbb jellemzőit.

2. Tervrajzok:

a) az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas;

b) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi.

III. Az elkülönítetten mért, locsolási célú vízhasználatot szolgáló mellékvízmérő telepítéséhez szükséges kérelem és a részletszabályokat tartalmazó megállapodás mellékletei:[94]

1. Műszaki leírás,

amely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatait, a beépítésre kerülő mérőberendezés típusát, főbb jellemzőit.

2. Tervrajzok,

a) az ingatlan érintett házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz, a mérőbeépítés helyének megjelölésével,

b) a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai.

A locsolási célú mellékvízmérő telepítése során nem követelmény az önálló mérőakna kialakítása. A vízmérő állagának megóvása és a fagyvédelem biztosítása a fogyasztó kötelessége.

2. számú melléklet a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez[95]

A rendelet alkalmazása szempontjából érintett anyagfelhasználás

I. jegyzék

1. szerves halogénvegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízben ilyenfajta vegyületet képezhetnek

2. szerves foszforvegyületek

3. szerves ónvegyületek

4. olyan anyagok, amelyek rákkeltő hatása a vízben vagy vízzel bizonyított

5. higany és higanyvegyületek

6. kadmium és kadmiumvegyületek

7. illékony kőolajok és kőolajból nyert illékony szénhidrogének

8. hosszú életű műanyagok, amelyek a vízben hányódhatnak, úszhatnak, alámerülhetnek és a víz használatát akadályozhatják

9. cianidok

II. jegyzék

1. cink

2. réz

3. nikkel

4. króm

5. ólom

6. szelén

7. arzén

8. antimon

9. molibdén

10. titán

11. ón

12. bárium

13. berilium

14. bór

15. urán

16. vanádium

17. kobalt

18. tallium

19. tellur

20. ezüst

21. biocidek

22. mérgező vagy hosszú élettartamú szerves szilícium-vegyületek és olyan anyagok, amelyek vízben ilyen vegyületek képződését okozhatják, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy vízben biológiailag ártalmatlan anyagokká alakulnak át

23. szervetlen foszforvegyületek és tiszta foszfor

24. fluoridok

25. oxigénegyensúlyra kedvezőtlen hatású anyagok; különösen ammónia, nitritek.