BH 1995.9.516 A nem vagyoni kártérítés összegét a bíróság a per összes körülményeinek - köztük személyes észlelésének - a maguk összességében való mérlegelésével, belátása szerint határozza meg, ha az szakértői vélemény vagy egyéb bizonyíték alapján nem állapítható meg [Ptk. 354. §*, Pp. 206. §. (3) bek.].

A felperes 1991. február 13-án, huszonegy éves korában gépkocsi utasaként súlyos közlekedési balesetet szenvedett. Ennek során nyílt koponyatörést, agyzúzódást és jobb oldali csípőízületi ízvápatörést szenvedett. Sérülése következményeként a munkaképessége száz százalékban csökkent, mások gondozására szorul. Életvitele beszűkült, szellemi tevékenysége lelassult; beszédzavar alakult ki, és az elbutulás tünetei jelentkeznek.

A felperes keresetében 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítés és ennek a baleset időpontjától jár késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

A bíróság jogerős ítéletében a nem vagyoni kár összegének megállapításánál számba jöhető tényezők mérlegelésével úgy látta, hogy a felperest ért hátrány ellensúlyozására 2 000 000 forint megfelelő, ezért ennek, valamint 1991. február 14-től járó törvényes mértékű kamatának és a pernyertességhez igazodó perköltségnek a megfizetésére kötelezte az alperest. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A jogerős ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy mérlegelésénél figyelembe vette a felperes személyes meghallgatása során szerzett tapasztalatát és azt a meggyőződését, hogy a felperes megjelenése, viselkedése kedvező benyomást kelt, a vele való kommunikáció nem tükrözi olyan fokban a súlyos egészségromlást, ahogyan az orvosilag kétségkívül fennáll.

A jogerős ítélet felülvizsgálatát és a nem vagyon kárpótlás összegének 3 000 000 forintra való felemelését a felperes kérte. A jogszabálysértést a körülmények téves mérlegelésében és a másodfokú bíróság személyes meghallgatása során tett észlelésének a szakértői véleménnyel szembeni iratellenességben jelölte meg.

Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A nem vagyoni kárpótlásnak az a rendeltetése, hogy segítse a károsultat életviszonyainak, általában életvitelének a megváltozott körülményekhez igazodó kialakításában, s egyidejűleg biztosítsa a nem vagyoni hátrányból eredő nehézségek leküzdését, illetőleg a más lehetőségek megteremtésével enyhítse azokat a tartós vagy súlyos hátrányokat, amelyek a károkozás folytán a károsultat érték.