A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21267/2008/9. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31. §]

Pfv.II.21.267/2008/9. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága ügyvéd által képviselt felperesnek ügyvéd által képviselt alperes ellen házasság felbontása és házastársi közös vagyon megosztása iránt a Pécsi Városi Bíróságnál 13.P.21.232/2003. számon megindított és a Baranya Megyei Bíróságnak 3.Pf.21.187/2007/4. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú ítélet ellen a felperes által 244. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. április 21. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak külön felhívásra 664.350 (Hatszázhatvannégyezer-háromszázötven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a peres felek 1987. július 3-án kötöttek házasságot, az életközösségük 2003. március 31-én végleg megszakadt, majd a házasságukat az első fokú bíróság a jelen perben 2005. április 18-án hozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 100. sorszámú részítéletével felbontotta.

A felperes módosított keresetében a felek házastársi közös ingó- és ingatlan vagyonának megosztását, és ezen belül - egyebek mellett - az alperes arra való kötelezését kérte, hogy - a S. Kft.-beli üzletrészét a házastársi közös vagyon megszüntetése címén az alperes váltsa magához 7.178.500 forint ellenérték fejében, és fizessen meg neki a közös bankszámlák életközösség megszakadásakori követelésének a fele részeként 7.026.263 forintot, a tagi kölcsön fele részeként pedig további 8.222.500 forintot.

Az alperes az érdemi ellenkérelmében a fentebb részletezett vagyontárgyak vonatkozásában a kereset elutasítását kérte. A felperes kft.-üzletrészének a magához váltására nem volt hajlandó, a bankszámlák követelésének a vagyonmérlegből való kihagyását kérte arra való hivatkozással, hogy azok a kft. tulajdonát képezik.

Az elsőfokú bíróság a kijavított ítéletével a felek házastársi közös ingó és ingatlan vagyonát megosztotta és kötelezte az alperest - egyéb rendelkezések mellett - arra, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 16.905.838 forintot, valamint ezen összegből 2.126.108 forint után 2003. március 31. napjától, 5.575 forint után 2006. január 1. napjától, 272.500 forint után 2004. január 1. napjától, és 2.038.435 forint után 2006. április 1. napjától járó törvényes mértékű kamatot, ezt meghaladóan pedig a felperes keresetét elutasította.

Az ítéletének indokolásában tényként állapította meg - többek között - azt, hogy a házassági életközösség ideje alatt a felek jelentős értékű ingó- és ingatlan vagyont szereztek.

Az 1997. január 10-én kelt társasági szerződéssel alapították a felek a S. Kft.-t, (a továbbiakban: Kft.) amelyben - a módosított társasági szerződés szerint - az életközösség megszűnésekor az alperesre kedvezőbb 2.100.000 - 900.000 forint összegű törzsbetéttel rendelkeztek, amely az alperest 210 (70 %), a felperes pedig 90 (30 %) szavazatra jogosította. A módosított társasági szerződés az üzletrész felosztását a taggyűlés 3/4-es (75%) szótöbbséggel hozott határozatához köti.

A felperes házastársi vagyonközösség jogcímén megszerzett 50 %-os mértékű üzletrészének az alperes nevén nyilvántartott 20 %-os mértékű részét a jogerős ítélet 1.429.800 forint értékben a felperes javára elszámolta, a felperes nevén nyilvántartott - 30 %-os mértékű - üzletrészt pedig az alperes a jogerős ítélet meghozatala után, 2008. december 2-án 2.000.000 forint vételár ellenében megvásárolta.

Az életközösség megszűnésekor a felek több bankszámlával és takarékbetéttel rendelkeztek.

Az alperes 2003. március 26-án a Kft. számlájáról 500.000 forintot, 2003. április 2-án ismét 500.000 forintot, majd 2003. április 4-én 4.500.000 forintot kiváltott. 2003. április 4-én a S. és Vidéke Takarékszövetkezetnél számlát nyitott a saját nevére és azon 5.700.000 forintot helyezett el.

Az életközösség fennállása alatt az alperes a közös vagyon terhére összesen 16.445.000 forint hosszú lejáratú kamatmentes tagi kölcsönt nyújtott a Kft.-nek, amelyből a kft. az életközösség megszakadásáig 430.000 forintot fizetett vissza. A tagi kölcsön ezt meghaladó része a felek részére nem került visszafizetésre, és azzal sem a kft. törzstőkéjét, sem "a felek üzletrészének értékét nem emelték."

A kijavított ítélet felülvizsgálattal érintett részeinek az indokolása szerint kihagyta az elsőfokú bíróság a közös vagyon mérlegéből - többek között - az alperes nevén vezetett bankszámla követelését, mert ezt a számlát az alperes néhány nappal az életközösség megszűnése után, 2003. április 4-én 5.700.000 forint befizetéssel nyitotta meg, bizonyította viszont azt, hogy ezt megelőzően, 2003. március 26-án 500.000 forintot, 2003. április 2-án újabb 500.000 forintot, 2003. április 4-én pedig további 4.500.000 forintot felvett a kft. nevére szóló bankszámláról. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az alperes nevére szóló 017 végű számlaszámú bankszámla követelése nem a felek közös vagyonához, hanem a kft. vagyonához tartozik.

A felek által is elismerten az alperes az életközösség ideje alatt összesen 16.445.000 forint tagi kölcsönt nyújtott a Kft.-nek. A felperes által becsatolt házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződéstervezet szerint az említett tagi kölcsönből csupán 430.000 forint került visszafizetésre, és az alperes maga is elismerte, hogy több visszafizetés nem történt, annak felhasználásával pedig a kft. sem a törzstőkét, sem az üzletrészt (helyesen: törzsbetéteket) nem emelte fel. A tagi kölcsönszerződésnek kizárólag a kft. és az alperes az alanya, a kötelemben a felperes nem szerepel, ezért a kölcsön visszafizetése iránti igénynek a kft.-vel szembeni érvényesítésére kizárólag az alperes jogosult.

Nem volt vitás a perben az, hogy az alperes a kölcsönt a házastársi közös vagyon terhére nyújtotta a Kft.-nek, annak visszafizetésére azonban a kft. kizárólag a vele szerződéses viszonyban lévő alperes részére köteles. Ezért a bíróság az alperest a kamatmentesen nyújtott tagi kölcsön 430.000 forintos törlesztéssel csökkentett része felének: 8.007.500 forintnak a felperes részére történő megfizetésére kötelezte a Csjt. 31.§ (2) bekezdése alapján.

Szükségtelennek találta, és ezért mellőzte az elsőfokú bíróság a számlavezető pénzintézetek felperes által indítványozott ismételt megkeresését a vitás számlára vonatkozó összes pénzmozgás közlése végett, mert a peresített számlák egyenlegeinek összege a pénzintézetek által már közölt adatok alapján teljes körűen feltárható volt, és a bizonyítási eljárásnak kizárólag az előterjesztett igények alapos vagy alaptalan voltának a megállapítása a célja, nem pedig az esetleg peresíthető további igények után való kutatás.